A magyarok többsége korruptnak látja a pártokat és a politikusokat
A Transparency International 2023-as felmérése szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa. Az Eurobarométer idén rögzített vizsgálata alapján mindez nem lepte meg a magyarokat: bár uniós szinten sem bíznak a polgárok a tiszta közéletben, a magyarok még ennél sokkal szkeptikusabbak, azaz ők maguk korruptnak tartják az országot.
A magyarok tudnak a korrupció jelenlétéről, sőt: az Eurobarométer friss felmérésében a többség azt állította, hogy üzleti siker nem lehetséges politikai kapcsolatok nélkül – írta a Menedzsment Fórum.
A magyarok többsége korruptnak látja a pártokat, a politikusokat, sokan gondolják megvesztegethetőnek a közbeszerzésekről döntő tisztviselőket, de a fehérítési próbálkozások ellenére, korrupcióval fertőzöttnek érzékelik az egészségügyet is. A többség szerint az üzleti siker egyetlen módja a politikai kapcsolatok építése — ez gyakorlatilag annak beismerése, hogy a társadalom egy része úgy látja, hogy nem a rátermettség, a szorgalom vagy a jó ötlet számít, hanem a politikai bekötöttség.
Az Eurobarométer mind a 27 tagországban felmérést végzett, hogy kiderüljön: hogyan állnak az európaiak a korrupcióhoz, mennyire tartják elfogadhatónak, milyen személyes tapasztalataik vannak és hogy mennyire bíznak az intézmények korrupcióellenes erőfeszítéseiben. A megkérdezett uniós polgárok 65 százaléka szerint a magasabb szintű korrupciós ügyeket nem vizsgálják megfelelően, mindössze 30 százalék elégedett a nemzeti kormányok korrupcióellenes küzdelmével. Az európaiak 68 százaléka szerint a korrupció széles körben elterjedt a tagállamokban, ez enyhe, két százalékos csökkenést jelent 2023-hoz képest.
A legtöbben úgy látják, hogy a korrupció a politikai pártokon belül (55 százalék), a helyi, regionális vagy országos szintű politikusok (50 százalék) és a közbeszerzéseket odaítélő (37 százalék) illetve az építési engedélyeket kiadó tisztviselők (56 százalék) körében van jelen.
Magyarországon nincs javulás a 2023-as adatokhoz képest: a megkérdezettek 88 százaléka úgy érzékeli, hogy a korrupció elterjedt az országban, ez messze meghaladja az uniós átlagot. Csak 10 százalék szerint ritka a jelenség és gyakorlatilag senki sem gondolja azt, hogy nincsen korrupció — ez egyébként megegyezik az uniós értékkel, tehát más tagországokban sincsenek illúzióik a megkérdezetteknek.
Tizenhét uniós tagállamban — köztük Magyarországon — a megkérdezettek legalább fele egyetértett azzal, hogy az üzleti siker egyetlen módja a politikai kapcsolatok megléte. Horvátországban (79 százalék), Cipruson (77 százalék), Bulgáriában (73 százalék), Magyarországon (72 százalék) és Görögországban (70 százalék) tízből tehát legalább heten nem hisznek abban, hogy a gazdaságban tisztességes a verseny.
