Visszaveti a gazdasági teljesítményt, ha Európa bezárkózik
A Schengeni Egyezmény lassan haldoklik, pedig az akkori luxemburgi külügyminiszter már a 2015-ös migránsválság során felhívta a figyelmet: ha kudarcot vall a megállapodás, vagyis, lehetetlenné válik az áruk, szolgáltatások és a személyek szabad áramlása, azzal Európa mond csődöt.
A négy szabadságjog közül, ma már csupán a tőke mozgása nem ütközik akadályba. Az utóbbi kilenc évben egyre több ország zárkózik be, mostatntól pedig Németország is lezárja a határait. Ez érinti az utazókat, az ingázókat és a kereskedelmet – hangsúlyozza a Die Presse konzervatív lapban Wolfgang Böhm külpolitikai szerkesztő.
A németeknél a változtatás oka, hogy sokan kérnek menedékjogot, és ez biztonsági kérdéseket vet fel. Emellett belejátszik az idegenellenes AfD sikere a két kelet-németországi választáson. A német Kereskedelmi Szövetség azonban tiltakozik, mert torlódásokra és hosszas várakozásra számít a határokon. A müncheni Ifo intézet már nyolc éve kiszámolta, hogy ha minden ország visszatér a Schengen előtti rendszerhez, az akár évi 85 milliárd euróval veti vissza Európában a gazdasági teljesítményt. Csakhogy a kormányok nem bíznak egymásban, ezért kölcsönösen lehúzzák a rolót. Az sem számít, hogy ennek az egységes piac látja kárát.
Hogy a tagországok mennyire gyanakodva tekintenek egymásra, az főként akkor látszik, amikor közösen kellene megoldani a migrációs problémát. Nemrégiben ugyan megreformálták a menedékpolitikát, de egyre több állam – Magyarország és Szlovákia után immár Hollandia is idetartozik – mondja fel a korábbi megállapodásokat.
(A cikk csak előfizetők számára olvasható.)
