A meddőség kialakulása nem függ össze a pénzzel, a gyermekvállalás viszont egyre inkább
A meddőség népbetegség, ezt állapította meg az Egészségügyi Világszervezet, a WHO az idén tavasszal. Bár a nemzetközi kutatás is csak becslésekre alapoz, azzal a hazai szakemberek is egyetértenek, hogy a csökkenő születésszámot nem befolyásolja számottevően a gazdasági háttér, inkább a szülések későbbre tolódása az ok. A párok ugyanis a stabil kapcsolat mellett munkával és lakhatással is rendelkezni szeretnének mielőtt bővül a család. De ha ez igaz, akkor mégiscsak a pénz, illetve annak hiánya az egyik oka annak, hogy kevesebb gyerek születik. Ehhez társul az az egészségügyi kockázat, amit a késői gyermekvállalás jelent, illetve azok a betegségek, amelyek szintén hozzájárulhatnak a meddőség kialakulásához. Azt azonban, hogy ez hány felnőttet érint Magyarországon, pontosan szintén nem lehet tudni, az erről szóló írások 150 és 300 ezer közé teszik azoknak a pároknak a számát, akiknél kialakult a meddőség. Ezt a népbetegséget „gyógyítani” is több oldalról lenne célszerű, aminek egyik eszköze a fogantatás méhen kívüli segítése, az IVF, amire a magyar állam évente 7,5 milliót költ.
A meddőséggel küzdő nők és férfiak számaránya nemcsak hazánkban, hanem világszerte növekszik. A WHO legfrissebb, 2023-ban készült kutatása alapján a meddőség népbetegség, a világon minden 6. férfi és nő érintett, ami a felnőttek 17,5 százalékát jelenti.
A KSH adatai szerint 2022-ben mintegy 9 600 000 ember élt Magyarországon, ebből a 18-45 év közöttiek száma 3 500 000 körül van. Ha figyelembe vesszük a WHO jelentését, akkor ez Magyarországon 18-45 év közötti mintegy 612 500 meddő felnőttet jelent.
Makay Zsuzsanna, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója elmondta, hogy a világszervezet vizsgálatából kiderült, a meddőségi számarányok nem térnek el akkor sem, ha alacsony jövedelmű országokat vizsgálnak. Egyetlen dologban számít az, hogy egy családnak mennyi pénze van, abban, hogy mennyire tud hozzájutni a meddőséget kezelő eljárásokhoz. „A magasabb jövedelemmel rendelkezők inkább meg tudják fizetni” – mondta Makay Zsuzsanna.
A kutatóintézetben demográfiai szempontból vizsgálták a meddőséget, ami azért érint annyira sok embert – az utóbbi évtizedekben meredeken emelkedett ez a szám –, mert nagyon megnőtt a gyermekvállalási életkor. A meddőségi problémáknak, majdnem minden kutatás szerint az életkor az egyik legfontosabb meghatározója. „Magyarországon a 30 év alatti nőkhöz viszonyítva a 30-34 éves nőknél a fogantatásnak már csökken az esélye. Ez fokozódik a 35-39 évesek körében és 40 év felett még számottevően növekszik azok száma, akiknél nehezen fogan meg a baba” – magyarázta az igazgató, aki szerint azért lett ez most akut társadalmi probléma, mert jóval többen vállalnak gyermeket későbbi életkorban. Ehhez képest még az 1990-es években a családok huszonegynéhány évesen kezdték megvalósítani a gyermekvállalási terveiket.
Ráadásul a férfiak esetében is kimutatható, hogy 40 éves koruk fölött már kétszeresére nő a valószínűsége annak, hogy valamilyen nehézség adódik a gyermekvállaláskor, mint korábban.
Azt nevezzük meddőségnek, amikor egy év alatt, védekezés nélküli, aktív szexuális élet mellett nem történik fogantatás. Ezért javasolják a pároknak, hogy egy éves hiábavaló próbálkozás után mindenképpen forduljanak orvoshoz, 35 év felett már fél év után – mondta el Makay Zsuzsanna.
A meddő párok számát 2018-ban 300 ezerre becsülték Magyarországon a Világgazdaság cikkében, három év múlva is ez a szám szerepel a HVG írásában, azonban az idén nyáron a tudas.hu-n megjelent cikk szerint ma mintegy 150 ezer meddő pár van. A Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója szerint azonban Magyarországon nincsenek pontos számok arról, hogy hány párt érinthet a meddőség. Ennek egyik oka, hogy nem minden pár fordul orvoshoz. Másrészt, akik egyszer voltak orvosnál nem biztos, hogy belekerülnek ilyen statisztikába, mert lehet, hogy többet el sem mennek, nem kezdenek semmilyen eljárásba. Igaz, van egy jogszabály, ami szerint kellene arról statisztikát vezetni, hogy hány reprodukciós eljárás indult, mennyi lett belőle sikeres, de az elemző nem talált 2014-esnél frissebb adatokat.
A Kutatóintézet Kohorsz’18 kutatásában viszont vizsgálták a gyermekvállalási nehézségeket várandós nőknél 2017–2018-ban. Az adatok alapján úgy becsülik, hogy ma Magyarországon a mintegy évi 90 ezerből 20 ezer gyermek jön úgy világra, hogy a várandósság kisebb-nagyobb nehézségek után tud csak megvalósulni, vagyis arra egy évnél tovább kellett várni, vagy valamilyen kezelés (orvosi vagy nem orvosi) volt szükséges. Ez az egy adott évben született gyermekek 22,5 százalékát érintheti. Ha egybe vesszük a lombikbaba születéseket és az inszemináció útján fogantakat, akkor évente Magyarországon körülbelül 2350 gyermek jöhet így, ilyen segítséggel világra. Ez egy becslés, ami az egy évben született gyermekek mintegy 2,64 százalékát jelenti.
A kormány azért, hogy több gyermek szülessen meddőségi kezelések eredményeként, 2020 januárjában államosított hat, magánkézben lévő meddőségi klinikát. A Hírklikk megkérdezte az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKFŐ), hogy ez milyen változásokat hozott a családok életében? „Valamennyi, a meddőségi ellátórendszert érintő változtatás az ellátás minőségének, eredményességének javítását, a biztonságban születendő gyermekszám növelését célozza, így egyértelműen a páciensek és a megszületett gyermekek életminőségének és egészségének javulására szolgál. Rövidebb, átláthatóbb betegutak, magasabb eredményesség, nagyobb betegelégedettség, a finanszírozás megváltoztatása révén egy hatékonyabb rendszer alapjait fektetjük le” – válaszolta az OKFŐ.
A főigazgatóság szerint az állami szerepvállalás óta több páciensen végeztek több beavatkozást, így több gyermek született a magyar családokban. Az adatok alapján nőtt a páciensek kezeléshez való hozzáférése, az elvégzett IVF beavatkozások, valamint a szülések és megszületett gyermekek száma is. Egyedül a 2020-as év, a Covid19 miatt mutat csökkent esetszámokat.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az E. Alapból finanszírozott IVF beavatkozásszámok adatai alapján 2018-ban 9005 beavatkozás történt és 1 725 gyermek született. 2019-ben mintegy ezerrel nőtt a szervezeten kívüli megtermékenyítések száma, ami 1 938 gyermek születését eredményezte. 2020-ban csaknem ötszázzal csökkent a művi megtermékenyítések, és mintegy kétszázzal a megszületett gyermekek száma, 2021-ben viszont kicsit megugrott, így 12 237 beavatkozás történt, ami 2 035 gyermek születését eredményezte. A 2022-es adatok szerint tavaly ismét nőtt az IVF beavatkozások száma, 14 091-et jegyeztek fel, azonban a születések pontos számára még várni kell.
Mindez évi 7,5 milliárdba kerül. Az állami reprodukciós klinikát irányító állami szervezet 220 magasan képzett munkatárssal, évi 11 ezer pácienst lát el. Az asszisztált reprodukcióból származó születések hozzájárulása a születésszámokhoz – ami az OKFŐ szerint ideálisan akár öt százalék is lehetne, de jelenleg Magyarországon 2,4 százalék – számottevő, a meddőségi kezelések támogatása tehát demográfiai jelentőségű és stabilizálhatja a termékenységi arányszámokat. Az asszisztált reprodukciós kezelésekből származó gyermekek száma évi 2400-ról 4500-ra emelkedhetne – közölte az OKFŐ.
Miért várnak ilyen sokáig a párok a gyermekvállalással? – kérdeztük Makay Zsuzsannát. Szerinte egyrészt a jövendő szülők nincsenek tisztában azzal, hogy bár a várható élettartam nőtt az utóbbi évtizedekben Magyarországon, a gyermekvállaláshoz szükséges biológiai feltételeink nem változtak, nem növekedett párhuzamosan a termékenységi idő. Ugyanakkor a gyermekvállalás összetett folyamat és nem biztos, hogy minden feltétel adott ehhez fiatal korban, amit maguk az érintettek előfeltételnek képzelnek el: biztos párkapcsolat, önálló élet, munkahely, lakhatás. „Mivel maximalisták vagyunk, mindent szeretnénk, hogy tökéletes legyen a gyermekvállaláshoz, kitolódik a megvalósulás, amíg a feltételeket megteremtjük” – fejtette ki az igazgató.
Valószínű, hogy ez az attitűd a pénzesebb családoké lehet, mert ahogy arról lapunk is beszámolt, a Felzárkózó települések program négy évét értékelő esemény után kiadott közleményben idézték Vecsei Miklós felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztost, aki a tanácskozáson arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a felzárkózó településeken csaknem kétszer annyi gyermek születik, mint más, hasonló lélekszámú településeken, az édesanyák pedig tíz évvel fiatalabb korukban hozzák világra első gyermeküket.
Ha innen nézzük, akkor az életkor kitolódása miatti későbbi gyermekvállalásnál mégiscsak szerepe van a pénznek. A lakáshoz jutás problémái olyan mértékben korlátozzák az önálló életkezdést, hogy takarékoskodással még azok a fiatalok sem képesek önálló otthont teremteni maguknak, akik több-kevesebb sikerrel megtalálják a számításaikat a munkaerőpiacon. „Aki nem örökölt lakóingatlant, vagy nem olyan gazdagok a szülei, hogy kicsengessék nekik akár egy garzonlakás árát is – ami ma már 30-40 millió forint Budapesten és a nagyobb városokban –, az esélytelen. Tehát a mai fiatal pároknak gyakorlatilag nincs esélyük önálló életkezdésre” – mondta Korózs Lajos szociológus, a szocialista párt alelnöke.
„A meddőség kialakulása azonban nem kapcsolódik ahhoz, hogy a családok gazdaságilag hogyan állnak, nem differenciálódik társadalmi rétegekre, csak annyiban, ha egy csoport korábban vállal gyermeket, akkor ritkábban szembesül a problémával. Itt a komolyabb gondot az okozhatja, ha kiderül, hogy probléma van, akkor hogyan tud hozzájutni a megfelelő információkhoz, a segítséghez, az eljáráshoz, amire szüksége lenne” – összegezte Makay Zsuzsanna.
