A Mészároshoz köthető alapokat gazdagítja a magyar cégek profitjának hat százaléka
Ha valaki Magyarországon el szeretné rejteni egy vállalat valós tulajdonosát, akkor nem kell feltétlenül offshore struktúrákban gondolkodnia, hiszen a Fidesz-kormány megteremtette ennek a lehetőségét itthon is. Ez a magántőke-alap intézménye, amely a korrupció melegágyának számító módszer a vagyoneltitkolásra.
A 2014-es bevezetés óta alaposan megszaporodtak a magántőkealapok. A G7 már novemberben 77 magyar magántőkealapot számolt össze. Most azt vizsgálták meg, hogy mekkora vagyon felett rendelkeznek ezek a magántőkealapok. A nyilvánosan elérhető adatok szerint az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5 százaléka landolt a magántőke-alapoknál, míg a többségi magyar tulajdonban lévő cégek profitjának 6,5 százalékát tették zsebre.
A magántőkealapok rész- vagy teljes tulajdonában 127 vállalkozás állt a november végi állapotok szerint. Sok cég csak vagyonkezelői szerepet tölt be, és ennek következménye lehet, hogy az árbevételük összességében 59 milliárd forint volt 2020-ban, ám ezen kívül 61 milliárd forintnyi egyéb bevétel is szerepel náluk. Ez származhat például eszközértékesítésből (ingatlan vagy más társaságban lévő részesedés eladása), de a mezőgazdasági, illetve a különböző uniós támogatások is ezen a soron szerepelnek.
A cégek értékét a mérlegfőösszeg alapján közelítve: a 127 vállalkozás összesített eszközértéke 1000 milliárd forintot tett ki. Ez a 244 ezer milliárdos hazai összesített vállalati eszközértéknek a 0,4 százaléka. Ha a vállalatok értékét a jövedelemtermelő képességük felől közelítjük meg, és egy gondolatkísérlet erejéig eltekintünk attól, hogy a cégértékelés módszertana iparáganként eltérő, és csak a nagyságrendeket akarjuk kiemelni, akkor azt kapjuk, hogy a magántőke-alapok becslés szerint 2 ezer milliárd forintnyi vagyont halmoztak fel.
A Magyarországon bejegyzett vállalatoknak árbevétel-arányosan 43 százaléka külföldi, öt százaléka pedig állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban van. Ha az ezeken kívüli, magyar tulajdonú vállalatokat vesszük alapul, akkor a mérlegek alapján, 2020-ban a magántőke-alapok már ennek a körnek legalább az egy százalékát bekebelezték.
A magántőke-alapoknak nincs vezetésük, ügyvezetőjük és tulajdonosuk sem. Annyit lehet csak róluk tudni, hogy mely alapkezelő vállalkozás irányítja a befektetéseiket – és leginkább csupán ezeknek az alapkezelőknek a tulajdonosaiból lehet következtetni arra, hogy kinek a pénze is áll a magántőke-alapban. Ez azonban hangsúlyozottan csak feltételezés lehet, mert az is lehet, hogy például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő alapkezelők mások pénzét kezelik.
A 77 magántőke-alapból 60 szorosan a NER-hez köthető, és Mészáros Lőrinc viszi a prímet a maga 13 alapjával. Egyedül a Mészáros Lőrinc-féle alapok tették zsebre a teljes magyarországi vállalati profit 3,3 százalékát, a magyar tulajdonú vállalatok profitjának hat százaléka folyhatott be ebbe a csatornába.
A második helyen az Equilor Alapkezelő Zrt. áll, amelynek egyik tulajdonosát, Szécsényi Bálintot Tiborcz István barátjaként emlegeti a hazai sajtó, illetve több projekt körül közösen tűnnek fel. Mivel Tiborcz István az egyik olyan prominens NER-milliárdos, aki saját alapkezelővel nem szerepel a listán, így ezen alapok esetében felmerülhet, hogy ezek hozzá is köthetők lehetnek.
A harmadik helyen ismét Mészáros árnyéka tűnik fel: a Mészáros Lőrinc ügyvédjeként működő Kertész József Tamás a 75 százalékos tulajdonosa a Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek, amiben öt százalékkal rendelkezik Lacfi Endre ügyvéd is.
