A miniszter megkóstolt egy rovart, majd üzent Brüsszelnek: a magyarok nem kérnek belőle
Még Vietnámban járva próbálta ki a magyar agrárminiszter, hogy milyen íze van a rovarnak, ám Brüsszelnek továbbra is azt üzeni, hogy a magyarok nem akarnak rovarokat enni. Nagy István a Heteknek adott interjújában beszélt arról is, hogyan döntheti romba Európa mezőgazdaságát az olcsó ukrán gabona, mennyire veszélyes a műhús, és milyen műtárgyat kellene a Tiszába telepíteni ahhoz, hogy ne sivatagosodjon el az ország több térsége.
„A sokkal olcsóbb ukrán termékek teljességgel romba dönthetik Európa mezőgazdaságát" – fogalmazott Nagy István agrárminiszter azzal kapcsolatban, hogy ugyan az ukrán gabonatermékekre vonatkozó importtilalom a pillanatnyi helyzetre megoldást jelenthet, ám hamarosan a nyugat-európai gazdák is szembesülnek vele, hogy a saját terméküket nem fogják tudni eladni az eltérő termelési körülmények között előállított, és így sokkal olcsóbb ukrán termékek miatt. A miniszter szerint ez Magyarországot is rosszul érinti, mert hazánk 20 millió ember ellátására képes, és ennyi gabonát is termelünk, ám most azokra a piacokra megy az ukrán gabona is, ahova mi el szoktuk adni a termékeinket.
„Megkóstolja az ember, és azon gondolkozik, hogy ebben most mi a jó" – ezt már azzal kapcsolatban mondta Nagy, hogy Vietnámban járva, egy ottani piacon ő is kipróbálta a rovarevést, ami szerinte se nem jó, se nem rossz.
Úgy véli, hogy ha valaki szeretné, az kipróbálhatja ezt a különlegességet, de a rovarfehérjékről szóló Európai bizottsági döntést szimpla provokációnak tartja, ami a hagyományos európai értékrenddel szemben irányul.
„Üzenjük Brüsszelnek, hogy a magyarok nem akarnak rovarokat enni" – hangsúlyozta. Nagy István szerint nagyon súlyos tévedés, hogy a hagyományos európai gazdálkodás lenne a felelős a megváltozott éghajlati viszonyokért, ahogyan „nonszensz abból kardinális következtetést levonni, hogy a szarvasmarhák metánt böfögnek fel".
A műhús kérdését viszont még súlyosabbnak látja, véleménye szerint könnyen kicsúszhat a kezünkből az irányítás, ha sejtszaporítással kezdünk húst előállítani. „Ez már túlmegy egy határon, ennek megálljt kell parancsolni, amíg tudunk" – szögezte le.
A klímaváltozással és a súlyos aszályokkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy a nagy nehézséget az ökológiai vízprogram jelenti, hogy miként őrizhetjük meg a tájat, hogy ne sivatagosodjon el. Szerinte fel kell tenni a társadalomnak a kérdést: szabad-e Magyarországon a két nagy folyónkba műtárgyat építeni? Nagy István személyesen úgy véli, hogy ez nem megúszható, a Tiszán és a Körösön fenékküszöböt kell építeni, és meg kell emelni a folyó vízszintjét.
A drasztikus élelmiszerár-drágulás okát a miniszter abban látja, hogy egészen eddig a rezsicsökkentésből előállított élelmiszerünk volt. Az olcsó energia vezetett olcsó élelmiszerhez, most viszont nemzetközivé emelkedett az energiaár, így nálunk az árak nem átlagosan, hanem átlag felett emelkedtek.
„Rögzítsük: Magyarországon nem drágább az élelmiszer, mint a környező országokban" – fogalmazott. Úgy véli, a kormány a nehéz anyagi helyzetben élőknek tudott azzal segíteni, hogy bevezette az ársapkákat, amelyeket egy alkalmas időpontban ki kell vezetni.
A teljes interjút a Hetek pénteken megjelent lapszámában olvashatják.
