A nap grafikonja: négy százalék alá került az infláció, ami jó, de…
Egy év után ismét sikerült: a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint novemberben végre ismét négy százalék alá süllyedt az általános infláció Magyarországon. Utoljára ilyen 2024. novemberében fordult elő. Akkor azonban – ha minimálisan is, de – még az idei novemberi 3,8 százaléknál is alacsonyabb volt éves összevetésben. Az élelmiszerek árának növekedési üteme is lassult, ami akár jó jel is lehetne, csak ne tudnánk, hogy a fránya állami beavatkozásnak köszönhetően lett egyes termékek ára kedvezőbb, mint ami a piaci folyamatokból következne. S ugyan a maginfláció is alacsonyabb az előző havinál, ott sem lehet felhőtlen az öröm.
Meglepetést nem okozott, de kellemes hírt jelentett a Központi Statisztikai Hivatal az ünnepek előtt: novemberben tovább mérséklődött a fogyasztói árak emelkedésének az üteme. Ráadásul a trend is bíztatónak tűnik.
Ám nem minden papsajt! Merthogy – mint az alábbi ábra mutatja – az általános inflációs mutató volt tavaly ennél alacsonyabb is, 2024. szeptemberében egyenesen 3 százalékos, de hol van már a tavalyi hó?! Merthogy azután decembertől ismét elindult felfelé a mutató, amely az idén – mint az alábbi ábra is mutatja – egészen 5,6 százalékosig kúszott fel. Innen küszködik lefelé. Sőt, van nem túlságosan jó jel a jövőre nézve: a rendszerben lévő inflációt jelző maginflációs mutató ugyan szintén mérséklődött, ám még így is meghaladja az idei augusztusi és szeptemberi 3,9 százalékos szintet.
Forrás: MTI
De térjünk vissza a friss adatokhoz. Mint a KSH jelentette: a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg, októberhez viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal voltak magasabbak az árak. Ez egybevág a Portfolio által megkérdezett szakemberek előzetes véleményével: az elemzők fele arra számított, hogy a jegybanki célsáv (2-4 százalék) felső szélén lesz az áremelkedés, a többi előrejelzés ennél alacsonyabb, 3,7-3,9 százalékos értéket vetít előre. Ennek az elemzők örülnek, s mint a lap megjegyezte: lassan el lehet gondolkodni a jegybanki kamatlépésen (csökkentésen).
A lakosság által a leginkább árgus szemekkel figyelt, a napi megélhetést a rezsin túl a legérzékelhetőbben befolyásoló élelmiszerek ára az általánosnál is alacsonyabb lett: 3,2 százalék, ami 0,7 százalékponttal elmarad az októberi értéktől. Ez akár jó hír is lehetne, ha nem tudnánk, hogy egyre több élelmiszer árát mesterségesen nyomja le a kormány, folyamatosan kiterjesztve az árrésstopot újabb és újabb termékekre. Habár értjük, pár hónap múlva választás lesz, s Orbánék semmit nem akarnak a véletlenre bízni, így a temérdek osztogatás, választási ígéret mellett, azonnal érzékelhető eszközökkel is lejjebb akarják nyomni az árakat. Ám végső soron persze ennek is mi, a fogyasztók fogjuk megfizetni az árát: amint kivezetik – s legkésőbb a választások után ez be kell következzen – az állami beavatkozást megtestesítő intézkedést, az árak szépen megugranak, hogy a korábbi szintnél magasabban állnak majd meg.
Forrás: MTI
Ami pedig az élelmiszerinfláción belüli részleteket illeti: az édesipari lisztesárué 15,9, a kávéé 14,9, a büféáruké 11,3, a tojásé 11,2, a csokoládéé, kakaóé 10,7, az étolajé 10,1, az iskolai étkezésé 7,5, a péksüteményeké 6,7, az alkoholmentes üdítőitaloké pedig 4,9 százalékkal drágult. Vannak azonban olyan termékek is, amelyek ára mérséklődött, esetenként nem is kicsit. Ilyen a margarin (-28,3 százalék), a liszt (-15,3 százalék), a tejtermékek (-11,4 százalék). Ezen túl, a napi fogyasztású élelmiszerek közül tej ára 8,1, a sertéshúsé 7,8, a párizsié, kolbászé 7, a cukoré 4,7 százalékkal mérséklődött. Megjegyzendő, hogy ezek zöme árréstopos termék, ami annyit jelent, hogy mesterségesen szabályozott az ár.
Ezzel együtt is tény, hogy az élelmiszerek ára ténylegesen lépdel lejjebb. S ez nem csak a KSH által a speciális módszertannal kiszámított inflációra igaz, hanem a mindennapi bevásárlást jelző, nem reprezentatív mutatóra is, amit a Hírklikk évek óta, hónapról-hónapra kiszámol egy saját bevásárlókosarat véve alapul. (Erről itt olvashatnak.) A novemberi kosár ára alapján, a következőt állapítottuk meg: átlagosan 3,4 százalékos volt az élelmiszerek drágulási üteme. Ezen belül volt olyan termék (nem is egy), amely 40 százalékot is meghaladó dinamikájú drágulást mutatott, miközben a skála másik végén egy sor olyan termék akadt, amelynek az ára akár kétszámjegyűen is csökkent. Ezek – értelemszerűen – nagyjából ugyanazok voltak, mint a KSH-nál.
Az élelmiszerek mellett, a háztartási energia és az üzemanyag az a három árufőcsoport, amely közvetlenül és erőteljesen hat a magyar háztartásokra. Nos, túlságosan sok jó hírrel nem szolgált a KSH jelentése. A háztartási energiáért átlagosan 9,8 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a vezetékes gáz 22,0, az elektromos energia 2,1 százalékkal drágult. A szolgáltatások ára is drágult, 6,5 százalékkal. Jobb hír, hogy a járműüzemanyagok ára 5,0 százalékkal mérséklődött. A többi csoport árának alakulását alább láthatják.
Forrás: MTI
S hogy milyen változás volt októberhez képest? Nos, a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal, például a tojás 3,6, az étolaj 2,7, a büféáruk 1,1, az édesipari lisztesáru és a kenyér 1,0-1,0, a tej és a cukor 0,6-0,6 százalékkal került többe. A termékcsoporton belül a gyümölcs- és zöldséglé ára 3,2, a csokoládéé, kakaóé 3,1, a vaj-, vajkrémé 2,1, a sajté 1,2 százalékkal mérséklődött. A háztartási energia ára 0,4 százalékkal csökkent, a vezetékes gáz és a palackos gáz ára egyaránt így alakult. A járműüzemanyagok ára 0,6 százalékkal mérséklődött.
