A nap grafikonja: nem okozott meglepetést a romló inflációs adat, ettől még persze elkeserítő
A Központi Statisztikai Hivatal által ma reggel közzétett 5,3 százalékos általános és 7,1 százalékos élelmiszerinflációs adat tulajdonképpen megfelelt a várakozásoknak, hiszen Nagy Márton gazdasági miniszter egy nappal korábban, hétfőn már fel is készítette erre a szintre a népet. Ezzel együtt is nagyon fáj, hogy 2023 novembere óta nem mértek ennyire magas szintet. Külön kellemetlen a maginfláció magas szintje, hiszen az inflációs nyomást jelez. Látjuk– hiszen ettől a rezsimtől ezt szoktuk meg –, hogy semmire sem jó (sőt!) központi intézkedésekkel próbálja ismét letörni az árakat, áthárítva azok költségét a piaci szereplőkre. Ha valami segít is majd, az nem ez lesz.
A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója szerint februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg a 2024. februárit. Az idén januárhoz képest a drágulás üteme 0,8 százalék volt, ezen belül az élelmiszerek 1,2 százalékkal drágultak.
Ez az adat részint várható volt – Nagy Márton hétfőn a Macronomx konferencián figyelmeztetett a drágulási ütem gyorsulásának a veszélyére, különösen az élelmiszerek terén. S mint a februári adatokat beszédének elhangzása idején már bizonyára ismerő gazdasági csúcsminiszter fogalmazott: az élelmiszer-infláció februárban felmehet akár 7 százalék fölé is, ami azt jelenti, lehet, hogy a teljes infláció nem tud majd csökkenni.
Érdekes módon az elemzők nem így látták a helyzetet: a Portfolio elemzői konszenzusa ugyanis 5,3 százalékos inflációt vetített előre. A szakértők többsége úgy látta, hogy a magyar gazdaság már túl van a meglóduló infláció csúcsán, ugyanakkor az áremelkedési ütem gyors csökkenésére senki nem számít.
Az a ritka helyzet állt elő, hogy mi, a magunk részéről Nagy Mártonnal értünk ezúttal egyet, s nem is lepődtünk meg azon, hogy tovább romlott az adat. Ugyanis a saját bevásárlósókosarunk által mért (nem reprezentatív, igencsak szubjektív) élelmiszerinfláció februárban tovább nőtt az előző hónaphoz képest. Ugyan az ütem – ezúttal is, mint immár hosszú ideje rendre – magasabb (13,1 százalék nálunk) volt, mint a hivatalosan kimutatott, de az irány ugyanúgy felfelé mutatott, mint szinte mindig azóta, hogy 2022-ben elkezdtük az élelmiszerinfláció saját figyelését.
De visszatérve a ma közzétett friss hivatalos adathoz. Az általános infláció 5,3 százalékra nőtt, s a nyugdíjas inflációt is ugyanerre a szintre tette a KSH. Ez utóbbival kapcsolatban egy fél mondatocska erejéig azért csak emlékeztetnénk arra, hogy az idén 3,2 százalékos emelést kaptak a nyugdíjasok, azaz a mostani adat, s főképp a trend -– no meg a szakértők véleménye, miszerint az infláció majdani mérséklődése nagyon lassú lehet – azt vetíti előre, hogy a novemberi kiigazításig az idén is a nyugdíjasok fognak hitelezni az államnak.
A trend egyébként itt látható:
Forrás: KSH
Ami a részleteket illeti: az élelmiszerek ára tehát 7,1 százalékkal nőtt, s ezzel ismét gyorsult az ütem. Ezen belül elképesztő drágulások vannak az alapvető élelmiszerek körében, például a liszt 44,3, az étolaj 27,5, a tojás 24,7, a tej 22,5, a vaj- és vajkrém 19,2, a kávé 16,1, a tejtermékek ára 10,9 százalékkal emelkedett.
Forrás: KSH
Kifejezetten rossz hír az is, hogy folytatódik a szolgáltatások árának szárnyalása: februárban az előző év azonos időszakhoz képest 9,2 százalékkal drágultak, ezen belül a napi élethez elengedhetetlen tételek még drámaibban: így a telefon, internet 14,9, a lakbér 12,2, a lakásjavítás és -karbantartás 10,4 százalékkal kerül többe.
A járműüzemanyagok az átlag alatt drágultak (3,8 százalékkal).
Ami a havi drágulási ütemet illeti: 1 hónap alatt, 2025. januárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek (ha megnézzük az eurózónához tartozó országok adatait, akkor azt látjuk, hogy Franciaországban az előző év februárjához képest is alig volt magasabb a 0,9 százalékos dinamika). Az élelmiszerek ára átlagosan 1,2 százalékkal emelkedtek, a szolgáltatásoké pedig 1,2 százalékkal.
|
Itt az új kormányzati beavatkozás A februári inflációs adat megjelenése utánra időzítve Orbán Viktor már be is jelentette, hogy jön az újabb árkorlátozás. Majd Tállai András, a pénzügyminisztérium államtitkára Facebook-posztjában tételesen közzé is tette annak a harminc terméknek a listáját, amelyek kereskedői árrését március közepétől 10 százalékban maximálták. Ezek a következők: csirkemellfilé, csirkecomb, csirkefarhát, csirkeszárny, egész csirke, pulykamell-filé, az 1,5 és 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tej, az 1,5 és 2,8 százalékos zsírtartalmú ESL tej, étolaj, margarin, sertészsír, vaj, finomliszt, késői burgonya, kristálycukor, sertéscomb, -karaj, -oldalas, -tarja, tojás, tejföl, trappista sajt, tehéntúró, natúr joghurt, gyümölcs joghurt, fokhagyma, párizsi. |
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. november 16-i adása itt nézhető meg:
