A nap grafikonjai: és akkor (ismét) beerősített az infláció
2022 óta nem volt ennyire magas – 5,5 százalékos – az infláció Magyarországon, mint az idén januárban. Még rosszabb a helyzet az élelmiszerek esetében: ott 2023. novemberben volt utoljára magasabb az idén januári 6 százalékosnál. Elemzők már régóta mondogatják, hogy hiába a kormány állítása, az inflációt nem győzték le. Viszont a kormány – élén Orbánnal – abban igazat mondott, hogy repülőrajtot vett az ország – sajnos azonban csak az infláció (meg a költségvetés hiánytermelése) indult meg, nem pedig a gazdaság. Az árak egy hónap alatt brutálisan megemelkedtek. Az elkeserítő adatokért elsősorban a kormány tehető felelőssé: januártól megemeltek adókat (az üzemanyagba beépített jövedéki adót is), illetve a gyenge kormányzati teljesítménynek köszönhetően tovább gyengült a forint. Csak csendben kérdezzük: hol van ez az 5,5 százalék a jegybank 3 százalékos céljától?
Ma tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a januári inflációs gyorsjelentését, ami az elemzői várakozásokat is nagyon jelentősen alulmúlta. A Portfolio elemzői konszenzusa ugyanis 4,9 százalékos adatot vetített előre, ám valójában 5,5 százalékkal haladták meg az árak most a 2024. januáriakat. Ennél is figyelmeztetőbb a decemberhez viszonyított januári – nagyon komoly, 1,5 százalékos – gyorsulási ütem.
Ami a részleteket illeti. Az éves 5,5 százalékos drágulás riasztónak tűnik annak fényében, hogy utoljára több mint egy éve volt ennyire magas az általános infláció Magyarországon. Ugyanakkor – ahogy az alábbi grafikon is mutatja – a felfelé menő trend már szeptember óta tart, azaz a további drágulás ténye nem – csak a mértéke – okozhatott nagy meglepetést.
Forrás: KSH
A tavaly januárhoz mért 5,5 százalékos általános infláció úgy alakult ki, hogy az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig még ennél is dinamikusabban, 8,5 százalékkal emelkedtek. A termékcsoportok közül a járműüzemanyagok vitték a prímet. 11,8 százalékkal drágultak egy év alatt. A bázisban azonban a korábbi üzemanyagár-stop hatása már nincs benne, ez elsődlegesen a kormány sara: januártól ugyanis megemelte az üzemanyagok árába beépített jövedéki adó mértékét. No meg persze – köszönhetően a magyar gazdaságirányításnak és a monetáris politikának – harmatgyengévé vált a forint. Miközben a nemzetközi olajárak sem hajtották éppen az infláció megfékezésének a malmára a vizet.
Az élelmiszerek ára tehát 6 százalékkal emelkedett, ugyanakkor ezen belül óriásiak voltak a szórások. Az étkezésünkben alapvető élelmiszerek ára ugyanis az egekbe szökött: a liszté 43,2, a tejé 25,0, a tojásé 23,8, az étolajé 21,5, a gyümölcs- és zöldségféléké 16,0, a vaj, vajkrémé 15,5, a tejtermékeké 9,1, a kávéé 8,1 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a száraztészta 3,6, a margarin 2,9, a párizsi és a kolbász 2,1 százalékkal kerül ma kevesebbe, mint egy éve.
1 hónap alatt, azaz 2024. decemberhez viszonyítva még drámaibbnak tűnik a drágulás. Az élelmiszerek ára ugyanis átlagosan 1,9 százalékkal emelkedtek. Mindennek fényében persze természetes, ugyanakkor elkeserítő, hogy 2023 novembere óta nem látott mértékű az élelmiszerek drágulása.
Forrás: KSH
S habár a nyugdíjas inflációt sikerült a KSH-nak 5,3 százalékosra kibűvészkedni (ami ismét csak a nyugdíjas kosár számításának korrektségét kérdőjelezi meg), s igaz, még nagyon az év elején járunk, de a trendeket látva, jogosan merül fel a kérdés: mire is elég az idei 3,2 százalékos nyugdíjemelés?
Az idei – a költségvetés és így a nyugdíjemelés alapjául szolgáló – 3,2 százalékosra „belőtt” infláció már csak azért sem tűnik reálisnak, mert a jövőbeni folyamatokat előrevetítő maginflációi gyorsul. Hosszas mérséklődés után az idén januárban 5,8 százalékos volt – utoljára 2024 januárjában volt ennél magasabb (akkor 6,1 százalék).
Forrás: KSH
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. május 28-i adása itt nézhető meg:
