Százmilliárdokat fektetnek ebbe a tehetős magyarok
Tavaly 27,7 százalékkal nőtt a befektetési alapok által kezel vagyon, az év eleji 14 013 milliárd forintról 17 890 milliárdra – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) éves adataiból.
A Népszava szerint a növekedés figyelemre méltó, hisz az infláció tavaly 3,7 százalékra csökkent, vagyis a kezelt vagyon növekedése jelentősen meghaladta azt, ami a magas hozamok, másrészt a növekvő befektetési hajlandóság miatt valósulhatott meg. Ráadásul történt mindez akkor – jegyzi meg a lap –, amikor az elmúlt év sokkal inkább a kimagasló hozamot biztosító állampapírokról szólt, vagyis a lakossági befektetések jelentős része közvetlenül az államhoz került. Egyébként a lakosság éppen ezekben a hónapokban 1700 milliárd forint tőke és kamatkifizetéshez jut az állampapírokból és bár a pénzt számtalan befektetési ág meg akarja szerezni, borítékolható, hogy a vagyon egy része előbb-utóbb megjelenik a befektetési alapokban, vagyis a tavalyi után még legalább egy jó évük lesz az alapkezelőknek.
A BAMOSZ adatai szerint továbbra is – mint évtizedek óta – legnépszerűbb befektetési alapok a viszonylag alacsony kockázatú kötvényalapok, amelyek jellemzően állampapírokba és kisebb részt vállalati kötvényekbe fektetik a befektetők pénzét. A kötvényalapokban 2024 végén 6236 milliárd forintot tartottak a befektetők (jellemzően a lakosság, de befektetési jegyeket jogi személyek is vásárolhatnak), ami egy év alatt 1002 milliárd forintos növekedés. A kötvényalapok által kezelt vagyon nagyobb része (56 százaléka) friss tőkebefektetés volt, a növekmény kisebbik fele származott a hozamokból. Az előző évben még második helyen álló ingatlanalapok vagyona alig nőtt 2024-ben, így a vegyes és az abszolút hozamú alapok is megelőzték azokat. Második legnagyobb kategória a 2771 milliárdos vagyont kezelő vegyes alapok lettek; míg a harmadik helyre az abszolút hozamú alapok jöttek fel 2451 milliárddal. A vegyes alapok mint ahogy a nevük is mutatja kötvényekben, részvényekben és kisebb részben egzotikusabb befektetésekben kezelik a pénzt.
A vegyes alapok általában nagyobb hozamot fizetnek a kiszámíthatóbb kötvényekkel szemben – de emiatt nagyobb lehet az árfolyam-ingadozás vagyis a kockázat is.
Az abszolút hozamú alapoknál az alapkezelők menedzserei nagyobb szabadságot kapnak a vagyonkezeléshez, a magasabb hozam ez esetben is magasabb kockázattal jár, ennek ellenére a népszerűségi listán a harmadik helyen áll.
A BAMOSZ adatbázisa szerint (a február 6.-i adatok) a rövid lejáratú eszközökbe fektető kötvényalapok 12 havi hozama széles sávban 4,2-17,1 százalék között szóródott, ám az átlagos hozam 8 százalék volt, ezzel szemben a hosszú kötvényes alapoknál az átlaghozam 5,1 százalék volt. Vagyis a kötvényalapok ha nem is hatalmas, de szabad szemmel látható hozamot biztosítottak visszafogott kockázat mellett. Jobban teljesítettek a részvényalapok átlagosan éves 15,5 százalékos hozammal, ám itt még nagyobb volt a szórás: volt olyan alap, ahol az éves „hozam” mínusz fél százalék volt a legjobban teljesítő viszont évi 50 százalék felett teljesített. A nagy népszerűségnek örvendő vegyes alapok átlagosan 11,8 százalékos hozamot fizettek, míg az abszolút hozamúak átlagosan 10,5 százalékot, vagyis az átlagok alapján nem teljesítettek jobban a vegyes alapoknál vagy akár egyes kötvényalapoknál, nem volt nagy mellényúlás tavaly sem az alacsonyabb kockázatú körvényalapokba fektetni. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ezek csak átlagok, nagy a szórás az alapkezelők, vagy akár egy-egy alapkezelő más-más alapjának hozama között.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. május 28-i adása itt nézhető meg: