A Nemzeti Együttműködés Rendszerének érettségi botrányai

2020: utolsó pillanatig halogatott döntés, Maruzsára tolt felelősség

Ha  – ahogy Lord Byronnak volt szokása – az elején kezdjük, akkor gondoljunk vissza először a tavalyi érettségire. A Covid19 járvány miatt hónapokra online tanulásra kötelezett matúrázni készülők érdekében először Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter emelt szót. Az Országgyűlés szocialista alelnöke 2020. április 5-én azt javasolta a kormánynak, ne a hagyományos módon bonyolítsák le az érettségit, a kormány mérlegelje szakmai és logisztikai szempontok alapján, hogy vagy csak írásbeli, vagy csak szóbeli legyen. Azt kérte, hogy az Orbán-kormány ismerje el érvényesnek a tanévet, valamint, hogy legyen az egyenértékű minden más korábbi, illetve későbbi, normál körülmények között lebonyolított érettségivel. A kormány pedig legkésőbb április 15-ig döntsön az érettségiről.

A kormány azonban elég sokáig hezitált, a köznevelési államtitkár 2020. április 20-án még azt mondta, biztosan lesz érettségi, de az időpontot „mozgathatják”. Még az április 23-i kormányinfón is azt jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter: minden lehetőség adott, hogy május 4-én biztonságban megtartsák az írásbeli érettségit, azonban felhatalmazták Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárt, hogy minden érintett szakmai és szülői érdekképviselettel konzultáljon. Maruzsa szabadon eldöntheti majd, hogy megtartják-e május 4-én az érettségit, vagy egy-két héttel elhalasztják a vizsgákat. Majd, hogy eligazítsa a köznevelésért felelős államtitkárt abban, mit is halljon meg a konzultációkból, hozzátette, „Ha most érettségiznék, örülnék, ha mielőbb túl lennék rajta. Az érettségihez minden, a védekezéshez szükséges eszköz rendelkezésre áll.” Azt persze nem mondta, hogy azzal, hogy a felelősséget Maruzsára tolták, nehéz helyzetbe is hozták őt, hiszen a közvélemény Orbán Viktor egy a korábban elejtett félmondatából már tudta, hogy május 3-án tetőzik a járványhullám. 

Miután április 16-án este megjelent az érettségi megszervezését rögzítő kormányrendelet, amely megerősítette, kizárólag írásbeli vizsgákat szerveznek május 4-21. között, és, hogy így is teljes értékűnek számít az idei érettségi, Maruzsa Zoltán május 2-án közölte: a  koronavírus járvány miatt rendkívül szigorú biztonsági intézkedések mellett,a magyar nyelv és irodalommal május 4-én reggel, a szokottnál egy órával később, 9-kor megkezdődnek az érettségi írásbelik. „Országszerte 84.284-en kezdhetik meg a vizsgákat, néhány tárgy kivételével csak írásbeliket tartanak”. Elmondta, hogy az érintett diákok 97 százaléka érettségizni akar, a vizsgáktól – a rendelkezésre álló ötnapos határidő alatt – a jelentkezők mindössze három százaléka, 2455 érettségiző lépett vissza. Azt is hangsúlyozta, semmilyen szankció nem éri azokat, akik a vizsgák előtt gondolják meg magukat, nekik csak annyi dolguk van, hogy nem jelennek meg a vizsgán. Ha pedig az adott vizsga díját már megfizették, akkor azt visszatérítik nekik. A visszatérítés menetére vonatkozó tájékoztatót az Oktatási Hivatal május 4-éig a honlapján közzéteszi.

Az érettségi végül lezajlott, Hiller István pedig május 21-én elégedetten jelenthette ki, az érettségik lebonyolítását a járványveszély idején szinte minden lényeges lépésében az MSZP útmutatása alapján oldották meg. Ha nem is közös pártegyeztetések alapján, de mindenesetre azt a javaslatot követte a kormány, amit április elején vázolt az MSZP oktatáspolitikusa. Hiller István meg is jegyezte, természetesen nincsenek illúziói afelől, hogy az Emmi szorgalmasan jegyzetelte volna a szavait, de ismét bebizonyosodott, hogy a szakmaiság felülírja a NER oktatáspolitikáját. A tények azt bizonyítják, hogy mindez meg is valósult, a kormány elfogadta – legalábbis amellett döntött, hogy ez az érvelés helytálló.

Akkor még senki sem sejtette, hogy egy évvel később, azaz 2021-ben kísértetiesen hasonló problémákkal fogunk küzdeni, kísértetiesen hasonló politikai cselekvéseknek leszünk a tanúi a Covid19 járvány újabb hulláma miatt.  

2021: az érettségi megszervezésében szinte semmi sem változott

Az érettségizők érdekében a harci kürtöt 2021-ben először ismét Hiller István fújta meg. Az MSZP választmányi elnöke február 2-án sajtótájékoztatón követelte, idén tavasszal is csak írásbeli érettségi legyen, és erről már az érettségi félév kezdetén döntsön a kormány, a döntést pedig tegye nyilvánossá.  Mint mondta: jelen helyzetben „kell” a politikusi döntésképesség és a politikai döntéshozói felelősség .„Ne kockáztassanak! Ne tartsák az érettségizőket bizonytalanságban!”  Azzal érvelt: a felkészüléshez és a sikeres vizsgatételhez hozzátartozik, hogy mindenki időben tudja, mire számíthat. Az idei érettségi az elmúlt másfél év (online oktatás) miatt „nem tud a normális érettségi lenni, egyszerűen azért nem, mert a helyzet nem normális”: sem a felkészítés, sem a felkészülés nem tudott normális, teljes értékű lenni.

A logikával ellenkező válasz nem sokat késett, Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára február 11-én gyorsan leszögezte, hagyományos módon – írásbeli és szóbeli számonkéréssel – tervezik megtartani az idei érettségit. Majd április 9-én ugyancsak ő jelentette ki: biztonságosan lehet vizsgázni, mindenki menjen el az érettségire. Aztán megismételte Orbán Viktor április 4-i, a Kossuth Rádióban már elhangzott bejelentését, az érettségit a 2020. tavaszi példa nyomán szervezik meg, főszabály szerint csak írásbeli lesz, a szóbeli és a gyakorlati vizsgák jellemzően elmaradnak. Eltérés, hogy az előrehozott vizsgákat megtartják. Maruzsa Zoltán beszélt arról is, hogy megszervezik a középszintű szóbeli vizsgákat azoknak a tárgyaknak az esetében, amelyek csak szóbeli vizsgarésszel rendelkeznek, vagyis írásbeli részük nincs. A sikeres érettségit teljes értékűnek tekintik, a megfelelő szintű és típusú nyelvvizsgák pedig a szóbeli rész nélkül is érvényesek lesznek. Ha a diák nem jelenik meg az érettségin, eltekintenek a javító- vagy pótvizsgára küldésétől. Aki úgy dönt, hogy nem vizsgázik, a díját szeptember 30-ig visszaigényelheti.

Még aznap, azaz április 9-én Hiller István, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke közleményt adott ki, amelyben üdvözölte, hogy „a kormány végre eleget tesz az MSZP hónapok óta rendszeresen kinyilvánított követelésének és idén is csak az írásbeli érettségi vizsgákat rendezi meg. Szakmailag csak ez indokolható.” Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormányzati intézkedések ezen a ponton nem állhatnak meg. Az MSZP továbbra is azt javasolja, hogy a kormány biztosítsa a koronavírus elleni oltás lehetőségét az érintett tanulóknak is. 

A középiskolások, érettségizők oltása egyébként korábban többször szóba került, Orbán Viktor miniszterelnök már januárban arról beszélt, megfontolják, hogy az érettségizőket és tanáraikat előre hozzák-e az oltási rendben. A diákok esetében erre végül nem került sor. Gulyás Gergely még április 8-án arról beszélt, hogy az érettségizők megkaphatják a vizsgák előtt az oltást, júniusra mindenkit be tudnak oltani, végül azonban a 16-18 évesek Pfizer-vakcinával való oltását áthelyezték a május 10-től kezdődő hétre, hogy az írásbeli érettségi vizsgákat ne zavarják meg.

Az Oktatási Hivatal április 28-i  közlése szerint azok a végzős középiskolások, akik koronavírus-fertőzöttként vagy kontakt-személyként nem tudnak elmenni a május 3-án kezdődő írásbelikre, leghamarabb csak 2021 októberében érettségizhetnek le. Ezzel elsősorban azok járhattak volna rosszul, akik szeptemberben már elkezdenék az egyetemet, főiskolát, ugyanis érettségi bizonyítvány nélkül senki nem juthat be a felsőoktatásba. 

Május 18-án az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban már arról tájékoztatott, mivel néhány tanuló önhibáján kívül – például koronavírus-fertőzés vagy karantén miatt – nem tudott megjelenni a vizsgákon, aki az önhibán kívüli okot igazolni tudja, még a mostani vizsgaidőszakban szóbeli vizsgával pótolhatja az elmaradt írásbelit, így a felsőoktatási felvételi szempontjából érvényes vizsgaeredménye lesz. A vizsga pótlásáról a vizsgaszervező intézménynek kell gondoskodnia. Azok, akik a veszélyhelyzet miatt nem mentek el ingyenes érettségi írásbeli vizsgájukra, az elmúlt évi szabályhoz hasonlóan, a következő két vizsgaidőszakban, vagyis a 2021/2022-es tanévben egy alkalommal térítésmentesen letehetik az adott tárgyakból a vizsgát.

Május 17-én este jelent meg a Magyar Közlöny 90. száma, amiben azt írták: minden pótérettséginek szóbeli érettséginek kell lennie. Így azoknak a diákoknak, akiknek szükséges a pótérettségin részt venni, azt csak szóbeli vizsgaként tehetik meg. A pótérettségire május 28-ig lehet jelentkezni, az iskolának pedig június elsejéig kell visszajeleznie a befogadásról és a vizsga időpontjáról egyaránt. 

Pillanatnyilag itt tartunk.

„Klasszikus” szivárogtatás és egyéb csalások

Azoknak, akiknek a fentiek nem bizonyulnak elég botrányosnak, felvillantunk a NER alatt bekövetkezett pár „klasszikus” érettségi botrányt is.  Még  2017-ben történt, hogy megvonta az érettségiztetés jogát a Paulay Alapítványi Középiskolától az emberi erőforrások minisztere.

Ennek oka a kormányhivatal előző évi vizsgálata volt, ami nagyon súlyos jogsértéseket tárt fel ebben a középiskolában. A kormányhivatal emberei a vizsgálat végén sok diák vizsgaeredményét törölték vagy az eredményén rontottak, és kezdeményezték Balog Zoltánnál, az Emmi (akkori) miniszterénél, hogy vonja meg az érettségiztetés jogát az iskolától. (A diákok és szülők arra panaszkodtak, vegzálták a tanulókat az érettségin.) A kormányhivatalnak az az internetes oldal keltette fel gyanakvását, amely azt hirdette: egy év alatt érettségihez juthat valaki 8 általánossal is. Akkor azt írták, „Nyilvánvalóvá vált, hogy a felnőttoktatásban vélhetően van olyan intézmény, ahol anyagi ellenszolgáltatás fejében, külső cég bevonásával, a jogszabályokkal nehezen vagy nem összeegyeztethető módon juttatnak tanulókat középiskolai bizonyítványhoz és teszik lehetővé az érettségi vizsgát”.  Balog Zoltán miniszter végül csak 2017-ben, pár héttel az az évi érettségi előtt vonta vissza az iskola érettségiztető jogát. A vizsgaszervező a kormányhivatal lett, a diákok a Bánki Donát Szakgimnázium és Szakközépiskolában tehettek érettségit. A kormányhivatal – még – tavalyi feljelentése után a rendőrség nyomozást indított, hivatali visszaélés gyanúja miatt.

***

2019-ben történt meg, hogy egy lajosmizsei nyomda alkalmazottja a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika írásbeli érettségi feladatsorok egy részét, illetve a történelem érettségi teljes feladatsorát „kilopta” a munkahelyéről, majd ismerőseinek kiszivárogtatta. A feladatok – kifejezetten az esszétémák – az egész országot bejárták, a legtöbb iskolába eljutottak. Sok diák nem vette komolyan a hírt, de akik ismerték a témákat, előnyhöz juthattak. A diákoknak végül nem kellett megismételni a vizsgákat, de a nyomdai alkalmazott – aki később elismerte a tetteit –, ellen korlátozott terjesztésű minősített adattal való visszaélés miatt emeltek vádat.A férfi első fokon több mint négy hónap felfüggesztett fogházbüntetést kapott, és emellett két évre eltiltották a nyomdai gépmesteri foglalkozástól.

***

Az is 2019-es történet, hogy húsz diák úgy vizsgázott a Szinyei Merse Pál Gimnáziumban, hogy nem lett volna rá jogosultságuk.

Az intézmény vezetőinek felelősségét az Emmi szabálytalan érettségi vizsga miatt vizsgálta, a kormányhivatali vizsgálat pedig megállapította, az „intézményben arra jogosulatlan tanulókat (20 főt) engedtek érettségizni, ami az iskola vezetésének a hibája, esetükben ugyanis nem voltak meg a vizsgára bocsátás feltételei”. Az Emmi szerint az érintett diákok jellemzően más középiskolába is jártak, a Szinyeibe való átvételkor különbözeti vizsgát kellett volna letenniük, de ez nem történt meg, ami jogszerűtlen. A diákok érettségijét a kormányhivatal végül érvényesnek tekintette, de érettségi bizonyítványt csak azután kaphattak, miután azokból a tantárgyakból is osztályozó vizsgát tettek, amelyeknek korábban nem teljesítették a tanulmányi követelményeit.