A parlament a Büntető törvénykönyv módosításáról tartott vitát

Előterjesztő: minősített emberölés nem évülhet el

A Büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitájában Vejkey Imre (KDNP), az előterjesztő igazságügyi bizottság elnökeként elmondta: a testület hétfői ülésén tárgyalta meg és nyújtotta be a kezdeményezést, amelynek célja, hogy a minősített emberölés elkövetője ne mentesülhessen a felelősségre vonás alól.

Minden jóérzésű embert felháborítanak az olyan esetek, amikor egy kiskorú gyermek ellen elkövetett élet elleni cselekményben nem tudnak igazságot szolgáltatni – jelentette ki a képviselő.

Hangsúlyozta, a kezdeményezés az esetleges jogértelmezési bizonytalanságokat kívánja megszüntetni, azt a következetes jogalkotói gyakorlatot folytatva, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető cselekmény nem évülhet el; az ilyen estekben „csak a zéró tolerancia elve érvényesülhet".

Vejkey Imre felidézte: a parlament hétfőn egyhangúlag döntött úgy, hogy – eltérve a házszabályi rendelkezésektől – a kezdeményezésről még kedden szavazhat a törvényhozás, és köszönetet mondott képviselőtársainak azért, hogy a napi politikai vitákon felülemelkedve tudják támogatásukról biztosítani az áldozatok családját.

Államtitkár: a kormány támogatja a kezdeményezést

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta a kormány támogatja a javaslatot és ugyanerre kérte a képviselőket is.

Törvényalkotási bizottság: jogértelmezési bizonytalanságot zár ki a javaslat

A törvényalkotási bizottság álláspontját tolmácsoló Vécsey László (Fidesz) jelezte: a javaslat elévülési szabályt egyértelműsíti, esetleges jogértelmezési bizonytalanságot szüntet meg; közölte, a Fidesz frakciója támogatja a javaslatot, és erre kérte képviselőtársait is.

Mi Hazánk: rendszerszintű, szemléletbeli változásra van szükség

Toroczkai László (Mi Hazánk) emlékeztetett: egy gyermekek sérelmére elkövetett botránnyal indult az év, és szintén gyermek elleni bűncselekménnyel zárul.

Mindez rendszerszintű problémára mutat rá, „kőkeményen oda kellene csapni" a bűnelkövetőknek, pedofiloknak, gyermekgyilkosoknak – mondta.

Közölte: a Mi Hazánk meg fogja szavazni a törvénymódosítást annak ellenére, hogy nincs visszamenőleges hatálya. Előrebocsátotta ugyanakkor, hogy a tavaszi ülésszakot azzal indítják, hogy újra megnyitják az ügyet.

Az ellenzéki politikus kérte a kormányt, hogy indítson társadalmi vitát a halálbüntetés visszaállításáról, majd a gyermekek sérelmére elkövetett pedofil jellegű bűncselekmények elkövetőinek „minimum" kémiai kasztrálást javasolt.

Kormány: a törvényjavaslat megerősíti az ügyészség jogértelmezését

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára emlékeztetett arra, hogy a nyomozási bíró – a Till Tamás-ügyben – elrendelte az elkövető letartóztatását.

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség álláspontja szerint mind az elkövetéskori, mind a jelenleg hatályos Btk. kizárja a büntethetőség elévülését a minősített emberölés esetében. Az elévülés kizártsága tehát a bűncselekményhez kapcsolódik, nem pedig az elkövetőhöz – mondta.

Hozzátette: a fiatalkorú terheltek esetében a Btk. büntethetőségi elévülési határidő számításával összefüggésben tartalmaz speciális szabályokat. Figyelemmel azonban arra, hogy a minősített emberölés elévülését a törvény kizárja, az elévülési határidő számítása ebben az esetben fogalmilag kizárt, így a speciális rendelkezések sem alkalmazhatók e tekintetben – közölte.

A mostani törvényjavaslatra csupán azért van szükség, hogy a jogalkotó ezt az értelmezést megerősítse – hangsúlyozta az államtitkár.

Fidesz: az ügy ne váljon pártpolitikává

Zsigó Róbert (Fidesz) elmondta, az elmúlt 24 évben egész Baja együtt reménykedett Till Tamás előkerülésében, amikor pedig holtteste előkerült, az egész város együtt gyászolt a családdal.

Arra azonban a családnak nincs szüksége, hogy pártpolitikusok önös céljaikra használják az ügyet – figyelmeztetett.

MSZP: a döntés az eljáró bíró kezében lesz

Harangozó Tamás (MSZP) úgy értékelt, a Répássy Róbert által elmondottak logikailag kizárják egymást.

Az ügyészség és a rendőrség másként értelmezte a jogszabályt, így a döntés az eljáró bíró kezében lesz. Az az egyértelmű mondat ugyanis, hogy a minősített emberölés esete nem évül el, 2012-ben kikerült a Btk.-ból – emlékeztetett.

DK: jogalkotási kontármunka volt a Btk. 2012-es átírása

Arató Gergely (DK) jelezte, hogy frakciója támogatja a törvényjavaslatot, hozzátette azonban: a kormánynak is el kell ismernie, hogy nincs rendben az a jogi szabályozás, amelyet máshogy értelmez a rendőrség és az ügyészség. Ez egy jogalkotási kontármunka volt – értékelte a Btk. 2012-es módosítását.

Kormány: az elévülést félbeszakítják a nyomozati cselekmények is

Répássy Róbert államtitkár hangsúlyozta, hogy a 2012-ben elfogadott Btk. jóval szigorúbb, mint a korábbi.

Kiemelte továbbá: az ügyészség álláspontja csak az egyik érv az elévülés ellen. A törvény ugyanis kimondja, hogy az elévülést félbeszakítják a nyomozati cselekmények is, ahogy ez Till Tamás ügyének esetében is történt – jelezte.

Zárszó

Vejkey Imre, az előterjesztő igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke zárszavában részvétet nyilvánított a Till családnak, és felháborítónak nevezte, hogy egy kisgyerek halálát egyesek pártpolitikai célokra használták fel. Köszönetet mondott továbbá a rendőrségnek, megerősítve: az ügyészség és a nyomozóbíró álláspontja szerint felelnie kell az elkövetőnek.

Hangsúlyozta, ez a törvényjavaslat a jövőre vonatkozóan az elévülés kizárásáról dönt, tehát nem „tűzoltásról" van szó.