A pedagógushiány miatt iskolabezárásokra, csoportlétszám-emelésre készül a kormány
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) jelenleg nem tudja pontosan felmérni az oltatlan pedagógusok távozása miatt az oktatásban bekövetkezett károkat, mivel sok adatnak nincsenek birtokában. Úgy számolnak, a pedagógusok két százaléka biztosan kiesett – tudtuk meg Totyik Tamástól. A PSZ alelnöke azt mondja, a minőségi oktatás összeomlása már két-három éve bekövetkezett, az iskola gyermekmegőrző funkciója az, ami még nem omlott össze. Az biztos, hogy a kormány szándéka szerint 2023-ban a közoktatás szerkezetének felülvizsgálata után képzelhető el jelentősebb bérrendezés a pedagógusoknál.
– A leginkább aktuális probléma, az oltatlan pedagógusok hiánya mekkora gondot okoz a magyar oktatásban?
– Az állami pedagógusok számára kötelező oltás ügyében a Pedagógusok Szakszervezete nem érti a kormány viselkedését. Nem értjük, hogy a Munka törvénykönyve alá tartozó pedagógusokat miért nem kell beoltani, az oltást miért nem tették kötelezővé az egyházi iskolákban, és azt sem értjük, hogy azoknak, akiknek felmentést adtak a kötelező oltás, illetve a fizetés nélküli szabadság alól, mi alapján tették. A törvényben ugyanis nincs határidő megadva, nem értjük, hogy miért csak január első hétvégéjéig lehetett beadni a mentességi kérelmeket. Ráadásul, amit a legjobban fájlalunk, hogy a munkáltatók sok esetben elfelejtették a munkavállalókat erről a lehetőségről tájékoztatni. Van, aki értesült róla, más nem. De nem értjük azt sem, kötelező oltás nélkül a más cégeknél állományban lévő, a Munka törvénykönyve alá tartozó takarítók hogyan járhatnak iskolába takarítani, ebédet osztani. Hogyan lehet egy iskola épületét kiadni koncert céljára, ahol 6-700 ember bulizik védettségi igazolvány nélkül. Voltak olyan egyházi iskolák, amelyeknek a fenntartója nem rendelte el ugyan a kötelező oltást, de az intézmény vezetője elvi okokból nem vette fel a nála jelentkező, az állami oktatásból távozó oltatlan pedagógusokat. Néhány esetben viszont így töltötték fel a hiányzó létszámot. Visszatérve a kérdésére, jelenleg azért sem tudjuk pontosan felmérni az oltatlan pedagógusok távozása miatti károkat, mert nem tudjuk, hogy december 31-éig hány pedagógus ment el a pályáról a kötelező oltás miatt. Számításaink szerint legalább annyian, mint ahányan fizetés nélküli szabadságra mentek. Vagyis a pedagógusok két százaléka biztosan nem lát el feladatot január 3-tól. Nem tudjuk azt, hogy akik oltatlanul táppénzen voltak/vannak, azokkal mi lesz akkor, amikor visszatérnének az iskolába.
– Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt mondja, a kötelező oltás bevezetése miatt 780 pedagógus ment el.
– 780-an fizetés nélküli szabadságra mentek az állami intézményekből. Ez nem azt jelenti, hogy ennyien távoztak, mert nem tudjuk, mennyien mondtak fel már ősszel, a rendelet megjelenése után, nem tudjuk, hogy akik december 15-e után táppénzen voltak, azokkal mi a helyzet, nem tudjuk, hogy mi lesz azokkal, akik orvosi javaslatra felmentést kaptak, illetve átestek a betegségen, így védettségi igazolást kaptak február végéig, március elejéig. Számukra hogyan tovább? Azt sem tudjuk továbbá, hogy a szakképzésből hányan mentek el oltás hiányában, mert az ITM nem adott erről tájékoztatást, és nem tudjuk azt sem, hogy az egyházi iskolákban mi történt. Nem tudjuk, hogy az egyházi iskolákból küldtek-e el embereket oltatlanság miatt. Vagyis nem teljes a kép.
– Azt tudjuk, hányan kaptak állást az egyházi intézményekben azok közül, akik oltatlanság miatt elmentek az állami iskolákból?
– Nem, mert erről sem beszél az Emmi.
– És mindez mekkora károkat okozott az oktatásban?
– Ezt minden iskolában külön-külön kellene felmérni. A Nemzeti Pedagógus Kar felmérése szerint az iskolák kétharmadában kellett valamilyen intézkedést hozni, a tantárgyfelosztást módosítani, plusz munkákat kiosztani.
– Mit jelent ez a helyettesítésekre nézve?
– Azt, hogy még több helyettesítést kellett elrendelni. Nem véletlenül rendelkezett róla – elég kétes módon – külön levélben Kásler Miklós miniszter. Az ugyanis, hogy a kormány vagy a miniszterelnök veszélyhelyzet esetén felülír egy törvényt, rendben van, de azt nem tudom, ha ezt egy miniszter teszi, a jogalkotás szempontjából rendben van-e. E rendelkezés szerint történt az, hogy az óraadó tanároknak 14-ről 20 órára, a mesterpedagógusoknak pedig 18-ról 20 órára emelték fel az óraszámukat. Az oktatást érintő károkhoz tartozik még, hogy kiestek a tanításból olyan pedagógusok, mint például az az egyetlen franciatanár, aki érettségire készítette fel a diákokat egy gimnáziumi osztályban. Ez az ott tanulóknak súlyos probléma lesz. Azt is látjuk, hogy tankerületek hirdetést adnak fel a pedagógusképző helyeken, a Pécsi Tankerület már harmadéves hallgatókat is vár főállásba pedagógusnak. Ha ilyen hirdetések vannak, akkor ez azt jelenti, hogy igenis van probléma az iskolákban. Ilyen például, hogy nem találnak szakos helyettesítőt, magyar-történelem szakos tanítja a rajzot, a művészeti szakközépiskolákban nem találnak tánctanárt. Nem tudjuk, ezek a diákok hogyan fognak érettségizni. Van olyan iskola, amelyikből az egyetlen matematikatanár, van, ahol az első osztályosok mellől mind a két tanító eltűnt. Utóbbiakhoz napközis kollégákat kellett beküldeni, vagy második osztályokat vontak egybe, és az egyik tanító visszament az elsőbe tanítani. Azt is látjuk, hogy az intézményvezetők gyártják az új tantárgyfelosztásokat, és még több munkát raknak azok vállára, akik tanítanak. Egy kis falusi iskola intézményvezetője leírta a beszámolójában, hogy náluk heti 31 órában tanít mind a 11 pedagógus. Ha ott egy pedagógus például beteg lesz, akkor a 31 órát tíz pedagógus között kell szétosztani, vagyis egy pedagógusra már 34 óra jut. Ebbe beleőrül, aki ezt huzamosabb ideig teszi, ezt nem lehet ép ésszel végigcsinálni. Tudunk olyan településről, ahol 16 pedagógus helyett már csak 13 tanít, mert az üres állások nincsenek betöltve. Közülük most hárman betegek, de nincs annyi felső tagozatos pedagógus, mint ahány osztályba be kellene menni tanítani. Így ott az alsós pedagógus helyettesít.
– Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy összeomlott az oktatás?
– Össze nem omlott, mert tanuló nem marad felügyelet nélkül. Ám a minőségi oktatás súlyos csorbát szenved, vagyis a diákok isszák meg a levét. Az biztos, hogy ezzel a pedagóguslétszámmal a PISA-méréseken nem fogunk jobb eredményeket elérni.
– Ezen kívül még jó néhány probléma van az oktatásban. Súlyossági szempontból felsorolná a többit?
– A legsúlyosabb probléma az, hogy több mint tíz százalékkal nőtt a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma. Ennek szerintem két oka van: az egyik a hat éves korban kötelező beiskolázás bevezetése. A másik, hogy az első osztályosoknál a szülő kérésére még sohasem volt ennyi évismétlés. A legnagyobb csel ebben az, hogy az elsősök évismétlése nem tartozik bele a hivatalos bukásba, vagyis ez az Emmi statisztikájában nem jelenik meg. A tanulók szempontjából a másik legsúlyosabb probléma, hogy elmaradt a digitális oktatás okozta károk felmérése. Ezt két részre kellene osztani. Egyszer meg kell nézni, hogy milyen lemaradást okozott az online oktatás a tanulók körében. Erre minden intézménynek minden tantárgyra lebontva, külön ütemtervet kellett volna készítenie, és engedélyt kapnia arra, hogy a helyi tantervtől eltérően haladjon tovább. A gond az, hogyha ezt a pedagógus megcsinálja, a felzárkóztatást folytatja és eltér helyi tantervtől, törvényt sért. Vagy egyszerűen nem foglalkozik azzal, hogy diákja mennyire van lemaradva, és halad tovább. Csakhogy az utóbbi esetben homokra épít, amiért súlyos árat fogunk fizetni később. A másik része a dolognak, hogy a mentális károkat sem mértük fel. Iskolapszichológusoktól olyan információ érkezett hozzánk, hogy megháromszorozódott az internetfüggőség kialakulása a gyerekeknél, az internet egyéb veszélyeinek is jobban ki vannak téve. Ezt a veszélyt senki nem mérte fel. Egy zöldszámot létrehozott a kormány, ahol a szülök és a diákok segítséget kérhetnek, és ezzel letudta tennivalóit. Eközben szeptember óta egy bentlakásos budai gyermekpszichiátria telt házat jelzett, nem tudja ellátni az odaérkezőket.
– Ez is elég lenne, de feltehetően van még több is.
– Még mindig nem készült el a teljes tananyag digitális lefedettsége. Lépések azért történtek, mert a kompetenciamérés online változata állítólag elkészült, igaz, sem a pedagógusokat, sem a tanulókat nem készítették fel a használatára. Ebből megint gond lesz, hiszen ki kellett volna próbálni minden egyes gyerekkel, főként azokkal, akik digitális szegénységben szenvednek, hogy ne a kompetenciaméréskor szembesüljenek vele először. Csapó Benő professzor vezetésével elkészültek az online érettségi rendszerével, de a kormány részéről egy biztonsági szoftver hiányzik, és nem látjuk azt a szándékot, hogy ebben partner lenne. Nem hiszem, hogy nagyon szeretné digitális térben megtartani az érettségit, pedig a járvány híreit hallva, lehet, hogy szükség lenne rá. Az is probléma, hogy a pedagógusok a továbbképzésen csak egy általános digitális oktatást kapnak, holott tantárgyspecifikus képzésre lenne szükségük.
– Azt is tudjuk, hogy a gyerekek húsz százaléka gyakorlatilag nem is jut hozzá az online oktatáshoz…
– Már nem csak erről a húsz százalékról van szó, hiszen az oltatlan 7., 8. osztályos gyerekeket hazaküldik az iskolából karanténba, de ők nem részesülhetnek online oktatásban. Van olyan gyerek, aki már 30 napot hiányzott. Ha ezt hat órával felszorozzuk, az 180 óra, és 250 óra után, ha nincs elég osztályzata, pótvizsgát kell tennie. A szakoktatás még szigorúbb, ott már 20 százalék hiányzás esetén évet kell ismételnie a diáknak, és bizony ezt már elég sok helyen elérték. Őket évismétlésre küldik majd? Ha a média nem harsog ettől a problémától, úgy tekintenek rá, hogy nincs is. A pedagógushiányról is azt mondták, hogy nincs, aztán tovább árnyalták, hogy rendszerszintű pedagógushiány nincs. Ettől persze még van, és a következő öt évben még 22 ezerrel kevesebb pedagógus lesz, várhatóan ennyien mennek nyugdíjba.
– Arról is sok hír jelent meg, hogy az idén sem indulnak el az ingyenes, államilag támogatott külföldi nyelvtanfolyamok…
– Csak visszakérdeznék, a külföldi nyelvtanfolyamok segítségével le tudják tenni a felsőoktatáshoz szükséges nyelvvizsgát a diákok? Erre lenne most szükség, amikor olyan hirdetések jelennek meg, hogy érettségizett, német nyelvvizsgával rendelkező személyeket keresünk általános iskolába és gimnáziumba tanítani?
– Vagyis mégis összeomlott az oktatás?
– Az összeomlás akkor fog bekövetkezni, amikor már annyi pedagógus sem lesz, hogy minden osztályba be tudnak küldeni egyet. Az igaz, hogy a minőségi oktatás összeomlott. Szerintem ez már két-három éve megtörtént. De az iskola gyermekmegőrző funkciója még megvan. Bár az iskolának nem ez lenne a fő funkciója, a szülők többsége jelenleg azt várja az oktatástól, hogy legyen valaki, aki vigyáz a csemetéjére.
– Mit tudunk az óvodákról?
– Hiányzik négyezernél több óvodapedagógus. Az önkormányzatok emiatt nagyon sok helyen kénytelenek voltak óvodai csoportokat összevonni. Látszik az is, hogy a bölcsődei szféra nagyon sok helyen elszívja az óvodapedagógusokat és a dajkákat is. Novák Katalinnak, amikor családokért felelős tárca nélküli miniszter volt, jóval komolyabb érdekérvényesítő képessége volt a kormánynál, és a bölcsődékben jóval magasabb összegű pótlékokat kapnak a dolgozók. Hangsúlyoznám, ott sem az alapfizetést, hanem a pótlékokat emelték meg. Vagyis ugyanazon feladat ellátásáért jóval magasabb összegű pótlékokat kapnak a bölcsődei dolgozók, mint az óvodaiak. Ez bruttó 70 ezer forint körül lehet. Ott, ahol egy épületben van az óvoda és a bölcsőde, ez komoly feszültségeket is okoz.
– Azt mondják, épp azért rendelte el a kormány hat éves korban kötelező iskolai tankötelezettséget, hogy elfedje ezzel az óvodapedagógusok hiányát…
– Azt nem tudom megmondani, hogy ezért történt-e vagy nem. Azt tudom, hogy a problémákat ezzel tetézte, és most már a tanítók körében is hiány van, a következő időben pedig még komolyabb lesz. Ez végiggörög az oktatáson. Ami biztos, hogy Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár a sztrájktárgyalásokon azt mondta, 2023-ban a közoktatás szerkezetének felülvizsgálata után képzelhető el jelentősebb bérrendezés a pedagógusoknál. Sem az összegről, sem arról nem szólt egy szót sem, hogy ez az átvilágítás mit jelent. Ez a kormány sohasem ismerte el, hogy rossz döntést hozott. Véleményem szerint nagyon helyesen határozott, amikor a vidéki kisiskolákat újranyitották és bevezették az egész napos iskolát, ami megteremtette az oktatás minőségi alapjait. Csak elfelejtett ehhez többlet pedagóguslétszámot biztosítani. Ahogy folyamatosan nőttek a többletfeladatok, az első két évben még emelkedett a pedagóguslétszám, utána drasztikusan csökkent. Az emelt feladatellátáshoz nem lett elegendő a pedagógus, ezért ebből az állapotból most vissza kell táncolni. Pósán László fideszes országgyűlési képviselő már megpendítette, hogy a pedagógusokat ki kell vonni a közalkalmazotti állományból, példaként említve a szakképzést, ahol az oktatókat már a Munka törvénykönyve alapján foglalkoztatják, és több pénzt kapnak elvileg. Olyan kósza hír is terjed a közösségi médiában, hogy meg akarják emelni a pedagógusoknál a nők 40 éves nyugdíjba vonulási lehetőségét, így próbálják megoldani a várható és még súlyosabb létszámgondokat. Ezt nem tudom megerősíteni, még egyetlen kormányzati nyilatkozatot sem hallottam erről soha. Az biztos, a következő időszakban a kormánynak nincs más útja, minthogy csoportlétszámokat emeljen, iskolákat bezárjon ahhoz, hogy az alapvető feladatokat el tudják látni ezzel a csökkenő pedagógusi létszámmal. Feltehetően be kell zárni a vidéki kisiskolák felső tagozatait. Az alsó tagozat jövője kérdéses, de nagy valószínűséggel itt is ez a szándék. Most úgy tűnik, hogy az uniós források nyertesei lehetnek a jövendőbeli intézményközpontok, de erről a kormány mélyen hallgat, és biztos, hogy a parlamenti választás előtt nem is fog beszélni róla. Ha ez a kormány marad, az oktatásban nagyon komoly átalakulásoknak kell történniük, mert ezt a rendszert ebben a formában nem lehet fenntartani.