A pénz mellé hangzatos hazugságokat kapnak a nyugdíjasok
Közeledik november 11-e, a nyugdíjak, a nyugdíjkiigazítás és a nyugdíjprémium kifizetésének startja, s nem váratlanul, be is indult a kormányzati propagandagépezet. Jobb, ha felkészülünk arra, hogy mostantól fogva naponta – különféle variációban és személyektől – hallani fogjuk az Orbán-kormány dicsőítését és a baloldal, az ellenzék ócsárolását, hazug vádakkal illetését a nyugdíjasokkal való „bánásmód” miatt. Nyitrai Zsolt már vasárnap színre lépett az ezeket sulykoló csúsztatásaival, hazugságaival. Ahogy korábban, most sem megyünk el az ilyen hamis kijelentések mellett: az alábbi tények önmagukért beszélnek.
„2010 előtt a Gyurcsány-Bajnai kormányok több juttatástól is megfosztották az időseket, elvették tőlük a 13. havi nyugdíjat, amit a mostani baloldali árnyékkormány több tagja is megszavazott. Mi 2010-ben azt mondtuk, hogy kiállunk az idősek érdekeiért és megvédjük a juttatásaikat. Azóta a nyugdíjasok négy alkalommal kaptak nyugdíjprémiumot, és visszaépítettük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat. Idős korú honfitársaink az idén is számíthatnak nyugdíjprémiumra és a háborús szankciók okozta nehéz helyzet ellenére, jövőre is lesz nyugdíjemelés”. Ezt mondta Nyitrai Zsolt, a kiemelt társadalompolitikai ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásáért felelős miniszterelnöki biztos vasárnapi Facebook-videójában.
Elképesztő az a pofátlanság, ahogy a Fidesz és holdudvara – fittyet hányva az igazságnak – nyomja a saját hazug propagandaszövegét. Teszi ezt annak ellenére is, hogy megszámlálhatatlanul sokszor, tényszerűen és egyértelműen kiderült már, hogy ezekben több a csúsztatás, vagy – nem egyszer – a hazugság.
Klasszikus példája ennek Nyitrainak a jövő évi nyugdíjemelésre vonatkozó kijelentése, vagyis az, hogy „a háborús szankciós helyzet ellenére, jövőre is lesz nyugdíjemelés”. Mérhetetlen cinizmus, hogy egy törvényi kötelezettség teljesítését a jóságos Orbán-kormány adományának állítanak be. Merthogy törvény rögzíti, hogy a nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében minden évben nyugdíjemelést kell végrehajtani. Nem a mindenkori – jelen esetben Orbán Viktor – kormányának adakozó kedvén múlik az emelés, az egészen egyszerűen a törvény által a kormányra rótt kötelezettség teljesítése. (Amúgy Nyitrainak még ezt is sikerült fokoznia: egy fél mondatban sikerült emellett még a „háborús szankció” mantrát is beleszőni a hazug mondandóba.)
De ebbe a taglalt kategóriába esik a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium kérdése is, s az az immár 12 éve sulykolt, és vélhetően nagyon sokak által mára már tényként kezelt, hamisan beállított tétel, miszerint a Gyurcsány-Bajnai kormányok elvették a 13. havi nyugdíjat, és nem is adtak nyugdíjprémiumot. S hogy miért mondjuk, hogy hamisan beállított tétel? Mert a valós történesek egy-egy momentumát kiragadva, olyan összefüggésbe szuszakolják bele az egyes igazságmorzsákat, amelyekkel egy új valóságot festenek.
Többször megírtuk már az elmúlt években, most ismét felidézzük a 13. havi nyugdíjjal és a nyugdíjprémiummal kapcsolatos tényeket. Objektíven. Az összeset. (Megjegyzésként annyit: a Hírklikk azokban az években még nem létezett, az alábbi tények a Népszava egy korábbi, 2015-ös cikkéből származnak.)
- Az MSZP 2002-es választási programjában a 13. havi nyugdíj jogintézményének bevezetése nem szerepelt.
- 2002 márciusában Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt meglepetés-szerűen bejelentette, „Amikor már minden munkahelyen bevett szokás a 13. havi bérfizetés, becsületbeli kérdés, hogy az egy életen át tisztességgel dolgozó nyugdíjasok is megkapják ezt az év végi juttatást."
- A Fidesz 1998 és 2002 között kormánypártként úgy tartotta, hogy a 13. havi nyugdíjnak nincsenek meg a pénzügyi forrásai, a fedezete, ilyet ígérni óriási felelőtlenség.
- A Fidesz és az MDF – már ellenzéki pártként – megpróbálta megakadályozni a saláta-csomag részeként benyújtott 13. havi nyugdíj (három évre elhúzott, fokozatos) bevezetését célzó jogszabály hatályba lépését: Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek; az ismét benyújtott törvényjavaslat szavazásán a Fidesz frakcióból 55-en igazolatlanul távol voltak, nem merte vállalni döntése felelősségét a többi között Orbán Viktor, Áder János, Kövér László, Varga Mihály, Lázár János, Kósa Lajos, Selmeczi Gabriella, Deutsch Tamás és Domokos László; s a megjelentek közül nem szavazta meg egyebek között Semjén Zsolt, Harrach Péter, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Fónagy János, Tállai András és Farkas Flórián.
- A 13. havi nyugdíj intézménye kiteljesedett: 2006, 2007 és 2008-ban a nyugdíjasok megkapták a 13. havi nyugdíjuk száz százalékát.
- 2008. őszén (a válság idején) benyújtott 2009-es költségvetési tervezethez egyéni képviselői indítványban szerepelt a 13. havi nyugdíj összegének megkurtítása és a jogosultak körének szűkítése.
- 2009. március 13.-án törvényjavaslatban fogalmazták meg a 13. havi nyugdíj végleges kivezetését.
- Közben jött a Bajnai-féle válságkezelő kormány, amely új jogszabályt fogadott el: 2009. július 1-jétől megszüntették a 13. havi nyugdíjat, DE helyette bevezették a nyugdíjprémium intézményét. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 2009. május 11-én fogadta el, ezzel törvénybe iktatta a 13. havi nyugdíj 2009. július 1-jével történő megszüntetését.
- A Bajnai-kormány május 28-án adta át a kormányrudat a második Orbán-kormánynak.
Akkor összegezzük: a válságkezelő Bajnai-kormány a második Orbán-kormány színre lépése előtt vezette be a nyugdíjprémium intézményét és fektette le annak szabályait, mégpedig azért, hogy a 13. havi nyugdíj elmaradása miatt (kompenzáció nélkül) rosszabb helyzetbe került nyugdíjasok számára legalább a lehetőségét megteremtsék annak, hogy a gazdaság talpra állása és gyorsabb növekedése nekik is hajtson némi hasznot.
2010-től volt meg tehát a nyugdíjprémium kifizetésének jogszabályi feltétele, s miután azt a törvény szerint a tárgyév novemberében kell kifizetni, akkor, ha a reál-GDP növekedése várhatóan meghaladja a 3,5 százalékot és az államháztartás alrendszereinek együttesen számított tárgyévi hiánycélja is várhatóan teljesül, Orbánéknak volt először az esélyük a nyugdíjprémium fizetésére.
Azt is megírtuk már korábban, hogy 2010 óta az egymást követő Orbán-kormányoknak összesen négyszer sikerült olyan körülményeket teremteniük, hogy tudjanak nyugdíjprémiumot fizetni. Merthogy hosszú évekig nem sikerült olyan dinamikus gazdasági növekedést produkálni, ami lehetővé tette volna a kifizetését. Pedig minden feltétel adott volt: az országba dőltek az uniós források, kedvezőek voltak a világgazdasági körülmények, de Orbánéknak még a bezuhanás utáni törvényszerű felpattanási dinamikát sem sikerült rendesen kihasználniuk, s nem voltak képesek a 3,5 százalékot meghaladó éves növekedési pályára állítani a gazdaságot, ami kötelezővé tette volna számukra a nyugdíjprémium fizetését. Először 2017-ben, a kormányzás átvétele utáni hetedik évben volt olyan a teljesítményük, hogy adniuk kellett (törvényi kötelezettség!) nyugdíjprémiumot. Ezután 2018-ban, 2019-ben és 2021-ben is járt a nyugdíjasoknak ez a juttatás. Az idén is kapják, de egészen nevetséges összeget, egységesen mindenki 10 ezer forintot. Kevesebbet, mint amennyit jelen pillanatban két kiló trappista sajtért elkérnek a boltban.
