A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokról tárgyalt az Országgyűlés

Fidesz: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományának önálló jogállása lesz

Halász János, a Fidesz vezérszónoka közölte: a javaslat szerint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya kikerül a rendvédelmi dolgozók köréből, és számukra egy önálló, a speciális tevékenységükhöz illeszkedő jogállás jön létre.

Felidézte: 2010-ben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Belügyminisztérium irányítása alá kerültek a közbiztonság állapota miatt, ugyanis „kriminális állapotokat örököltek" a Gyurcsány-Bajnai-kormányoktól.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a rendőrséggel együtt ezt a feladatot megoldották, Magyarország az EU egyik legbiztonságosabb országa lett – tette hozzá. Azt mondta, az orosz-ukrán háború azonban új helyzet elé állította az országot: a háború egyszerre veszélyezteti a magyar emberek fizikai és anyagi biztonságát, valamint az energiabiztonságot is. Szerinte ezért szükség van arra, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok ne rendészeti, rendvédelmi, hanem szuverenitásvédelmi fókusszal működjenek.

Halász János elmondta: a javaslat szerint változik az illetményrendszer is, a miniszter rendeletben határozza majd meg a részletszabályokat, és az eddig a szolgálati beosztáshoz kötött rendfokozatok kapcsán is lesz változás.

MSZP: hiányoznak a garanciák a törvényjavaslatból

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka bírálta, hogy nem a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter – Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője – tartotta az expozét egy ilyen fontos törvényjavaslat esetében. „Mi fontosabb dolga van most? Plakátot rajzol? Vagy valami baromságot talál már ki megint a kommunikációs gépezet élén?" – tette fel a kérdést, és megjegyezte, ez „nagyon-nagyon gáz".

Azt mondta: támogatja, hogy saját hivatásrendi törvényük legyen a polgári titkosszolgálatoknak, de szerinte a valódi garanciák hiányoznak azt előterjesztésből. Arra hivatkozott: a javaslatban nincs benne az illetménytábla, nem lehet tudni, ki mennyit fog keresni, és ezt, valamint az illetményen felül juttatások rendszerét is miniszteri rendeletben határozhatják meg.

Szerinte a felmentés szabályai sem egyértelműek, mert az alappal elvárható szakmai elhivatottság hiánya miatt is érdemtelenné válhat egy munkatárs, ami azt jelenti, hogy „pofára" bárkit ki lehet majd rakni a testületből, ha nem azt csinálja, amit elvárnak tőle.

Hiányoznak azok a garanciális szabályok, amik megmondják egy most huszonévesnek, hogyha  fölszerel a testületbe, akkor mi lesz vele a következő húsz-harminc-negyven évben, ehelyett a javaslat azt mondja, hogy „a mindenkori főnököd, meg a mindenkori kormányod majd azt csinál veled, amit akarsz" – összegezte véleményét a szocialista képviselő.

A KDNP támogatja a javaslatot

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka az MSZP-s felszólaló miniszteri expozét hiányoló szavaira reagálva azt nevezte botrányosnak, hogy a DK, a Momentum és a Párbeszéd egy ilyen fontos törvény esetében nem állított vezérszónokot.

Megköszönte a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársainak munkáját, ami értékelése szerint segít megvédeni Magyarország biztonságát és szuverenitását.

Fontosnak és előremutatónak nevezte a javaslatot, felidézve, hogy pár évvel ezelőttig különböző minisztériumok irányítása alá tartoztak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, ám azóta „beléptünk a veszélyek korába", ezért elengedhetetlenné vált a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok egységesítése.

Szerinte ennek teremt egységes és világos jogi szabályozást a javaslat, amely rendelkezik a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról.

A kormánypárti képviselő úgy értékelt: a módosítások a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkájának minőségét, hatékonyságát növelik, a jobb képességű, magasabb teljesítményt nyújtó állományi tagok a jövőben magasabb illetményt fognak kapni.

A Jobbik módosító javaslatokat nyújt be

Sas Zoltán, a Jobbik vezérszónoka, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt mondta: nemzeti minimumra lenne szükség a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatban, mert „háborúk jönnek-mennek", mindig lesznek különböző befolyásolási kísérletek, így fontos, hogy jól működő szolgálatai legyenek Magyarországnak.

Indokoltnak nevezte, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállását külön törvény szabályozza, ugyanakkor jelezte, hogy módosító indítványokat nyújt be az előterjesztéshez, és ezek megtárgyalását követően dönt a Jobbik az előterjesztés támogatásáról.

Részletesen szólt a javaslatról, számos pontot támogathatónak ítélt, de hiányolta például az illetménytábla meghatározását, és szubjektívnak nevezte a felmentésre okot adó egyes szabályokat.

Mi Hazánk: nem a javaslatra

Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka szóvá tette, hogy pártja nem vehet részt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának munkájában. Ezt a sérelmet több mint egy éve jelezte írásban is több alkalommal, de választ nem kapott – közölte. Hozzátette: úgy tiltották ki a bizottságból, hogy a nemzetbiztonsági átvilágításon sikeresen átment. Megjegyezte azt is, hogy a javaslat a titkosszolgálatokat érinti, de az azokat felügyelő Rogán Antal miniszter mégsincs itt a vitán, nem tiszteli meg sem az Országgyűlést, sem az állományt, nem kérdezhetnek tőle.

Feltette a kérdést, hogy miért van szükség a rekord  hosszúságú, mintegy 250 oldalas javaslatra. Még jobban be akarja biztosítani a kormány a saját pozícióját, hogy az irányítást központilag biztosítani lehessen? A javaslat szerint minden hatalom a miniszter és főigazgató kezében összpontosulna – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a javaslat alapján új előléptetési és javadalmazási rendszert vezetnek be, de az nem derül ki, több pénzt akarnak fizetni vagy kevesebbet.

Kitért arra is: egyedül a Mi Hazánk szorgalmazza, hogy a parlamenti képviselők kettős vagy többes állampolgársága legyen nyilvános. Most akár az is előfordulhat, hogy valakit megválasztanak miniszterelnöknek és csak utólag derül ki, egy másik ország állampolgára.

Közölte: a Mi Hazánk nem támogatja a javaslatot.

Zárszó

Farkas Örs államtitkár zárszavában megköszönte azoknak, akik vették a fáradtságot és végigolvasták a javaslatot. Célként jelölte meg, hogy a titkosszolgálatok dolgozóinak munkáját támogató, kiszámítható jogszabályt alkossanak.

Azt mondta, hogy azok a vádak, amelyek a szolgálatok titkosszolgálati célú felhasználására vonatkoztak távol állnak a valóságtól és a saját állományuk sem így gondolja. Utalt arra, hogy a szolgálatoknál dolgozni kívánók száma 2022 óta jelentősen megnőtt.

Azt a megjegyzést is meglehetősen furcsának tartotta, hogy ne becsülnék meg a dolgozókat anyagilag. 2022 óta „masszívan" megemelt fizetések vannak, mindenki ezzel tud számolni.

Jelezte, a minisztertől rengeteg jogosítvány átkerül a főigazgatóhoz, az a jó, hogyha ők a keretekkel foglalkoznak és a vezetők szakmai alapú döntéseket hoznak.

Szólt arról is, hogy a poligráfos vizsgálatot pontosítja a javaslat, meghatározzák milyen konkrét esetekben lehet használni.

Magyarország kiberbiztonságáról

Államtitkár: Magyarország biztonságát erősíti tovább a javaslat

A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Farkas Örs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkára azt mondta, a társadalom digitális átalakulásával, a határokon átnyúló információ-megosztással az elektronikus információs rendszerek az állampolgárok, a közigazgatás és a mindennapi élet központi szereplőjévé váltak. Ez a fejlődés a kiber-fenyegetettség bővüléséhez vezetett, az elmúlt években egyértelműen az internetes tér lett a támadások egyik legfontosabb terepe, ez alól nem jelentenek kivételt sem a kormányzati, sem a más, kritikusnak nevezett infrastruktúrák – mutatott rá.

Közölte, tárcája arra vállalkozik, hogy hazai kiberbiztonsági szabályozásokat és az ehhez kapcsolódóan, az európai uniós irányelvek implementációjából fakadó szabályozási feladatokat egy jogszabályban kodifikálja. Ezzel egyidejűleg azok a vállalatcsoportok, illetve kritikus infrastruktúrák, amelyek kibervédelme legalább annyira fontos, mint az államé, iránymutatást kapnak a hatékony védekezéshez – tette hozzá.

Kifejtette, a törvényjavaslat két korábbi jogszabályt egyesít és aktualizál, továbbá a kibervédelem és az incidenskezelés területén pedig egy hatékony, gyors reagálású mechanizmust hoz létre. Hozzátette: ez a piaci szereplőknek lehetőséget jelent, az állami szférának pedig olyan támasztékul szolgál, amely a mostanihoz képest sokkal erősebb védelmet nyújthat.

Úgy összegzett, a javaslat Magyarország biztonságát tovább erősíti, amely különösen fontos a mostani háborús helyzetben.

Fidesz: az új kihívásokra ad komplex választ a törvényjavaslat

Halász János (Fidesz) értékelése szerint a törvényjavaslat az új kihívásokra összehangolt, komplex és rugalmas válaszokat ad, ezért támogatandó.

Kiemelten fontosnak nevezte a nemzeti elektronikus adatvagyont, valamint az azt kezelő információs rendszereket, valamint a kulcsfontosságú ágazatokban az alapvető szolgáltatások nyújtására használt elektronikus információs rendszerek fenyegetéseinek mérséklését. Ezt teszi ez a törvényjavaslat – mondta.

Jobbik: fontos, hogy legyen egy egységes és erős szabályozás

Lukács László György (Jobbik) elsődleges fontosságúnak nevezte, hogy Magyarország kiberbiztonsága javuljon, hiszen az életnek megkerülhetetlen részévé vált, hogy az állampolgárok online térben adataik megadásával élik életüket.

Elmondta, az ország korábban előkelő helyen állt a kiberbiztonsági területén, voltak azonban adatszivárgások, adatvesztések, így Magyarország a kiberbiztonsági indexen a hatodikról a 35. helyre esett vissza. Ezért is fontos, hogy legyen ezen a területen egy egységes és erős szabályozás, és bízik benne, hogy ezzel a törvényjavaslattal ebbe az irányba lépnek – közölte.

A képviselő azt mondta, vissza kellene lépni a hús-vér világba, mert akkor lesz a magyar adatvagyonnak egy olyan magja, amely fizikálisan védhető.

Kiberbiztonság, digitális állampolgárság

Lezárta a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés, amely a digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő törvények módosításának általános vitájával folytatta munkáját.

KDNP: Magyarország biztonságát erősíti a törvényjavaslat

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint a törvényjavaslat előremutató, Magyarország biztonságát erősíteni tudja. A veszélyek korában fontosak az ilyen javaslatok – jegyezte meg.

Kitért arra, a digitalizáció számos előnnyel jár, ugyanakkor hatalmas adat- és energiamennyiségekkel dolgozunk. Példaként hozta fel, hogy ha Gréczy Zsolt (DK) elküld egy képet, vagy bárki küld magáról egy képet, az egy hűtőszekrénnyi energiát fogyaszt.

Hozzátette: online adatot lopni ma már legalább annyira jövedelmező, mint fizikai értéktárgyakat ellopni; az IMF friss jelentése szerint globálisan 2023-ban 12 milliárd dollár veszteség érte a vállalatokat és az egyéneket a kibertámadások miatt.

Kiemelte, hogy a magas szintű állami szervekre vonatkozó kibervédelmi szabályokat kiterjesztik a többségi állami befolyás alatt álló gazdasági szervezetek elektronikus információs rendszereikre is.

Mi Hazánk: a törvényjavaslat nem teszi elszámoltathatóvá a bigtech cégeket

Novák Előd (Mi Hazánk) azt mondta, a törvényjavaslat célszerűség oldaláról nézve megfelelő irányba mutat, a hatálya alá tartozó állami és kritikus szervezeteknek kötelezővé teszi a magasabb szintű informatikai védelmet, és meghatározzák az ellenőrző szervek hatásköreit és a pénzügyi forrásokat, például a kiberbiztonsági felügyeleti díjat.

Aggályosnak nevezte, hogy a javaslat lehetővé teszi,hogy a kormányszervek naprakészen betekintsenek a domainszolgáltatók nyilvántartásaiba, megismerjék a weboldalak tulajdonosainak adatait. Azt is kifogásolta, a kiberbiztonsági hatóság elektronikusan korlátozhatja az online tartalmakhoz történő lakossági hozzáférést, ez pedig visszaélésre, megfélemlítésre ad lehetőséget, a kormány korlátozhatja a politikai véleménynyilvánítást.

Novák Előd szerint hiányzik a javaslatból a jelenkor legnagyobb kiberbiztonsági kockázata, a bigtech multinacionális vállalatok elszámoltathatósági szabályai, pedig ez lenne a legfontosabb elvárás ettől a törvénytől.

Jelezte, frakciója ebben a formában nem tudja támogatni a javaslatot.

Gréczy Zsolt: Bese atya pártja senkinek ne osszon erkölcsi javaslatokat

Gréczy Zsolt azt mondta, „Bese atya pártja úgy gondolja, hogy velem kell szórakoznia Nacsa képviselő úrnak". Undorító, amit Nacsa Lőrinc óvatosan sugalmaz, miközben egyik képviselőtársa levetkőzött a Playboynak, egy másik fideszes képviselőt in flagranti kapott el a felesége – tette hozzá.

Elmondta, vele semmilyen botrány nem volt, 27 bírósági ítélet és több millió forint kártérítés rendezte az ügyet. Bese atya pártja senkinek ne osszon erkölcsi javaslatokat – mondta.

Az elnöklő Latorcai János szerint a képviselő olyan oldalvizekre próbálta terelni a vitát, amely nem méltó a Házhoz.

Az alelnök az általános vitát lezárta.

Zárszó

Farkas Örs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta, örül, hogy a képviselők témával kapcsolatos viszonya egy irányba mutat, a felmerült kérdések inkább technikaiak.

Elmondta, a domainszolgáltatók nyilvántartása most is nyilvános, de azt szerinte nem kell magyarázni, hogy egy honlap mögötti személy feltárása egy bűnügyi szervnek miért érdeke. A honlapok korlátozására a gyermekpornó oldalakat említette.

Közölte, a techcégeket tagállami szinten szabályozni lényegében lehetetlen kihívás.

A digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő törvények

Kormány

Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára hangsúlyozta, hogy az állam és a társadalom kapcsolatának digitális térbe helyezése a kormány kiemelt céljai közé tartozik. Ennek érdekében született a digitális állampolgársági törvény, amely új korszakot nyitott az állami szolgáltatások digitalizációjában – idézte fel.

Hozzátette, a törvény megteremtette a digitális állampolgárság program (dáp) alapjait, amely a mobilos ügyintézési formát helyezi előtérbe. A digitalizáció egyik legfontosabb eszköze ugyanis a mobiltelefon, amelyen a magyarok több mint 89 százaléka internetezik – jelezte.

A kormány célja, hogy az ügyintézést a lehető legegyszerűbbé, leggyorsabbá és leghatékonyabbá tegye, ennek érdekében a jövőben nem kell magunknál hordani okmányainkat – közölte, hozzátéve: a dáp applikációba már most letölthető a személyi igazolvány, de a jövőben egyik fizikai okmányunkat sem kell magunknál tartani.

Emlékeztetett arra, hogy az alkalmazásban már most elérhetjük személyes adatainkat, 2025. februártól pedig le is lehet tölteni, majd hitelesítve továbbküldeni számos okmányunk adattartalmát. Az applikáció népszerűségét mutatja, hogy már csaknem 300 ezren töltötték le, a digitális állampolgárok száma pedig a 100 ezerhez közelít – jegyezte meg.

Szavai szerint a javaslat a digitális állampolgárság törvény és a kapcsolódó ágazati törvények módosításával tovább pontosítja az eddig bevezetett rendelkezéseket, másrészt az uniós szabályozással is harmonizálja azokat.

A lejárt személyi igazolványok cseréje továbbra is díjmentes lesz, a többi okmányt pedig fizikai formában csak kérés esetén állítják majd ki, 14 éven aluliaknak ingyenesen, a nyugdíjasoknak kedvezményesen – közölte.

A fizikai okmánykibocsátás mérséklése a környezeti terhelést is csökkenti, a kormány számítása szerint így évi 11,1 tonna műanyag és 1,2 tonna papír felhasználását lehet megspórolni – mondta.

A digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő törvények módosításának általános vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.

Fidesz: a fejlesztés nem állhat meg

Kiss János (Fidesz) kiemelte: a javaslat célja, hogy a magyar állampolgárok ügyintézése a lehető leghatékonyabbá és legegyszerűbbé váljon. A digitális állampolgárság program felhasználóbarát alapokra helyezi a közigazgatást, online alapokra költöztetve az okmányokat és az ügyintézést is – jelezte.

A program előnyeit méltatva is hangsúlyozta azonban, hogy a fejlesztés azonban nem állhat meg, a javaslat ezért a legfontosabb okmányok letölthetővé tételével bővíti az eddigi szolgáltatásokat.

A digitális állampolgárság program önkéntes alapon működő, a magyarok élethelyzeteihez igazodó digitális szolgáltatás – összegzett, hozzátéve: a Fidesz-frakció támogatja a javaslatot.

DK: nem szabad felhigítani az adatvédelmi szabályokat

Gréczy Zsolt (DK) arról beszélt, hogy pártja a javaslat alapvető irányával egyetért, nemcsak környezetvédelmi okokból, hanem azért is, mert a digitális adatkezelés a modernitás megjelenése. Jelezte azonban azt is: nem lehet felhigítani az adatvédelmi szabályokat.

Értékelése szerint korábban Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője sem tudta eloszlatni az adatvédelmi aggályokat. Vigyázni kell azzal, hogy a mindenkori államhatalom ne tudjon létrehozni minden emberről úgynevezett személyiségprofilt – figyelmeztetett.

Nehezményezte azt is, hogy a szolgáltató nemcsak állami szerveknek fog adatokat biztosítani, hanem bankoknak, biztosítóknak, közszolgáltatóknak is. A javaslat az állam digitális szolgáltatásait ellenőrző hivatal felállítását is ígéri, de ennek még nyoma sem látszik – jelezte. A DK szerint a törvény alapkoncepciója előremutató, de biztonsági aggályok miatt nem támogatják azt – közölte.

KDNP: Magyarország élen jár a digitális állampolgárság terén

Nacsa Lőrinc (KDNP) támogatandónak nevezte a bürokrácia csökkentését, az állammal történő kapcsolattartás egyszerűsítését. Magyarország jelenleg is élen jár a digitális állampolgárság terén – emlékeztetett, kiemelve az Egészségablak alkalmazást.

Hozzátette, a digitális állampolgárság program célja az állampolgárok életének megkönnyítése. A legfontosabb változás az, hogy a jövőben már nem lesz szükség magunknál tartani okmányainkat, azok ugyanis februártól letölthetővé válnak - méltatta a javaslatot, kiemelve: a fizikai okmánykiadás csökkentése segíti a környezetvédelmet is.

Végre a szolgáltatások igazodnak az állampolgárokhoz – jelezte, majd felidézte, hogy az előkészítés során felmérték az állampolgári igényeket is. Kiemelte azonban azt is, hogy a digitális állampolgárság programhoz nem lesz kötelező csatlakozni.

A KDNP-frakció támogatja a javaslatot – jelezte.

Jobbik: a digitalizáció választható legyen, ne kényszer!

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka amellett érvelt, hogy a digitalizáció legyen választható, ne pedig kényszer a kormányzat részéről. Szerinte a kormányoldal fetisizálja a digitalizációt, „technooptimista révületbe" került, holott több millió olyan ember él Magyarországon, akinek „borsódzik a háta" a kényszerként bevezetett digitális megoldásoktól.

Felhívta a figyelmet arra: a papíralapú igazolványok megszüntetésével az állam azt várja el, hogy mindenki rendelkezzen okostelefonnal, illetve internetszolgáltatással.

Digitális fogyasztóvédelmi stratégia és mesterséges intelligencia stratégia megalkotását sürgette, kiállt a készpénzhasználat mellett és felhívta a figyelmet a digitalizáció veszélyeire, a személyiségprofil felállításának kockázatára és az online banki csalások növekedésére is.

Mi Hazánk: a kormány az emberek szabadságának csorbítására készül

Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka úgy értékelt: a javaslattal a kormány az emberek szabadságának csorbítására készül, ráerőlteti az emberekre a digitalizációt, miközben hátrány éri azokat, akik meg akarják tartani megszokott igazolványaikat.

Felhívta a figyelmet a digitális rendszerek kockázataira, hangsúlyozva, hogy bizonyos online támadások ellen lehetetlen biztos védelmet nyújtani. Norvégiát hozta példaként, ahol szerinte visszafordultak a teljes digitalizációtól, felismerve annak veszélyeit, és többek között a készpénzhasználat védelme érdekében hoztak törvényeket.

A digitalizáció gyerekekre és fiatalokra gyakorolt negatív hatásaira is felhívta a figyelmet, helyesnek nevezve, hogy a kormány korlátozta az iskolai mobilhasználatot. Szerinte azonban ez nem elég, további lépéseket kell tenni ebben az ügyben, akár olyan készülékekkel, amelyeken a közösségi média nem érhető el.

A Mi Hazánk szabadságjogi és az emberek mentális egészségét érintő okokból nem támogatja az előterjesztést – jelentette ki.

Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

Államtitkár: nem lesz kötelező a digitális eszközök használata

Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: a digitalizáció nem a kormány döntése miatt következik be, a javaslattal a világban zajló folyamatokra reagálnak. A digitális állampolgárság applikáció célja, hogy az állampolgárok mindennapjait könnyebbé tegyék – hangsúlyozta, kiemelve, hogy nem készül személyiségprofil és semmilyen plusz információhoz nem jut az állam.

Jelezte azt is, hogy az applikáció használata nem lesz kötelező, megmarad a személyes ügyintézés lehetősége a kormányablakokban, és meg lehet tartani az igazolványokat is.

A készpénzhasználat témája nem tartozik a törvényjavaslathoz – jelezte, hozzátéve, hogy nem ellenzik a készpénzhasználatot, viszont szerinte ebben az ügyben „nem szabad átesni a ló egyik oldalára sem".