A Rákosi-rendszert idézi a nevelésügyi kormánybizottság

Megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a kormányon belül úgynevezett nevelésügyi kormánybizottság alakult, Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével. A tagjai: Pintér Sándor belügyminiszter, Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint Gulyás Gergely és Orbán Balázs. A bizottság feladataként „a magyar állam által a gyerekek hároméves korától nyújtott, a gyermekek nevelését célzó, a kormányzaton belül több miniszter irányítása alá tartozó szervezetrendszeren keresztül szervezett (sic!), működtetett és ellátott szolgáltatás nyomon követését, figyelemmel kísérését”, a felmerülő kormányzati feladatok összehangolását szabták meg.

A bizottság tagja valószínűleg csak az lehetett, aki az idézett mondatot értelmezni tudta. Ez persze megmagyarázza a tagok névsorát is. 

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – miután a Magyar Közlönyből értesült a bizottság felállításáról – közleményben tudatta, hogy ezzel a magyar kormány és a kormányfő egyértelműen elismerte, hogy hiányzik a kormányon belül az oktatási tárca, s az oktatásügy nem kap kellő figyelmet. 

A PDSZ szerint azonban a nevelésügyi kormánybizottság létrehozatala nem helyettesíti az önálló Oktatási Minisztériumot, nem várható tőle érdemi változás, mivel ezzel egy szakmainak távolról sem nevezhető testület jött létre, amelynek ugyan magas rangú politikusok a tagjai, de nem olyan személyek, akik az oktatásügyben kellő szakértelemmel rendelkeznének.

A PDSZ szerint „ez a kormánybizottság, amely a Rákosi-érát idézi, láthatóan csak a propaganda összehangolására jött létre. Bizonyára érzékelik, hogy a társadalom jelentős része nem hiszi el azt, amit a kormány kommunikál a pedagógushiány tagadásáról, azt bizonygatva, hogy nincsenek óriási gondok az oktatás területén. Ilyen bizottságtól eredmény nem várható, üres kormányzati kommunikáció helyett érdemi egyeztetést és az oktatás helyzetét javító intézkedéseket, a szakemberhiány elleni azonnali lépéseket várunk a kormánytól.” A PDSZ nevelésügyi kormánybizottság helyett szakemberek által vezetett Oktatási Minisztériumot követel.

De nem a szakszervezet az egyetlen, amely nem fogadta kellő lelkesedéssel az új bizottságot és értetlenségének adott hangot a létrejötte okán. Szülők, pedagógusok osztották meg a véleményüket róla a Facebookon, ezekből idézünk néhányat.

„Minek ez a baromság?! Ki volt az az észlény, aki ezzel akarja elfedni, hogy nincs óvoda pedagógus, dada, oktató, szakos tanár, pszichológus, megfelelő iskola /ami nem ázik be, és fűtés is van/, ezekkel kellene foglalkozni, nem újabb kifizetőhelyet találni a semmire! Gyalázat!”

„Porhintés, a legfontosabb az lenne, ha a gyerekek megfelelő oktatásban részesülnének, a szülőket meg hagyják békén, ömlik így is az ideológia mindenhonnan!”

„Összezavarodtam. Miközben a köztársasági elnök megmondta, hogy a nők kiteljesedésének egyetlen és legcsodálatosabb útja, hogy örüljenek annak, hogy „megadatott számunkra a szeretet és a másokról való gondoskodás szépsége”, a nevelésügyi kormánybizottságban egy nő sem kapott helyet. Vagy szakember...

Elveszik a munkánkat?! Nagyon kíváncsi vagyok, milyen napirendi pontokkal ülésezik majd a kormánybizottság. És meg is fagy bennem a vér erre gondolva.”

„Az ideológiának megfelelő módon végrehajtásra kell kerülnie, ehhez összehangolt munkára van szükség. Ha lehet, minél többet erőltessünk át az elkövetkező három évben. A pénzt és időt erre nem szabad sajnálni, mert még véletlenül a rendszer végén kijöhet olyan szavazókorú polgár, aki nincs megfelelően ideológiailag megalapozva.”

„Magyarul, az ideológiai lyukak, felbukkanásuk utáni, több miniszter által összehangolt, gyors megoldása, hogy még 3-18 éves kora között megfelelően nevelt választót kapjanak.”

„A bizottság tagjai: Pintér Sándor, Csák János, Gulyás Gergely és Orbán Balázs, és persze Orbán Viktor vezeti. Hát, ebben az országban biztosan ez az öt hímnemű a gyermeknevelés legnagyobb tudója.”

„Közülük ki ért a nevelésügyhöz?”

„Parkinson szerint: Ha valamit nem tudsz, vagy nem akarsz megoldani, hozz létre rá egy bizottságot.”

Mindehhez már csak egy csekély adalék, hogy az oktatási érdekképviseletek szerint a magyar középiskolákban nem lesz a jövőben művészettörténet tantárgy. Ahogy arról a Klubrádió beszámolt, a Café Péntek című műsor november 10-i adásában egy neve elhallgatását kérő pedagógus azt mondta, a döntésről mindössze egy szűkszavú utasítást kaptak kézhez, az indoklást viszont hiába várták. Az oktató közölte, az utóbbi időszakban már sejthető volt, hogy egyértelmű cél a tárgy leépítése. Mindez abból is világosan látszott, hogy míg korábban a tanterv 440 műtárgy és kép oktatását ölelte fel, ez a szám mára drasztikusan, 352 elemre esett vissza, a tanulóktól pedig már csak 130 kép alapismeretét várják el.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője azt mondta, információik szerint művészettörténetből 2024-től már nem lehet érettségizni, és magát a tantárgyat is megszüntetik. A szervezet úgy értesült, a művészettörténet egyes elemeit más órák tananyagába integrálják. Gosztonyi Gábor a PSZ alelnöke megerősítette, ők is úgy értesültek, hogy a tárgyból a 2024-es évtől érettségit tenni már nem lehetséges. A Nemzeti alaptanterv 2020-as, módosított változatában, bár a művészettörténet szó többször is szerepel, a művészettörténet tantárgy teljesen hiányzik – még választhatóként sem jelenik meg.

Egyébként a magyar iskolatörténetben már létezett nevelésügyi bizottság. Igaz, az még 1842-ben alakult meg. „Az 1842. évi tantervreformáló zsinatnak egyik fontos intézkedése volt a nevelésügyi bizottság létesítése. A hivatalában idősebb iskola felügyelő-gondnok elnöklése alatt az igazgatóság tagjai: Kovács István, Nagy Elek, Mikó Lőrinc és Szentiváni Mihály egyházi tanácsosok személyében „állandó bizottmányt" nevezett ki. A bizottságnak az iskolák belső igazgatásába nincs beleszólása. Utasítása az, hogy mind a fő-, mind a közép- és al-, mind pedig a falusi oskolák állapotjáról a K. E. (képviselő egyházi) Tanács útján ismereteit szerezve minden a nevelés köréhez tartozókat figyelemre vegyen, az oskolai tanítási rendszer szerinti kézikönyveket vizsgálja meg és mindezekről koronként minden évben a K. E. Tanácshoz felvilágosító s véleményes tudósításait, s javaslatait tegye meg. Az új rendszer elvileg szépen volt megszerkesztve, de hiányoztak az életbeléptetéshez szükséges majdnem összes előfeltételek: kellően képzett tanári és tanítói kar, jó tankönyvek. tanszerek és szemléltető eszközök. tantermek kellő számban. Sőt, még némely helyi jóakarat is. Nem ismerték az újonnan szervezett nevelésügyi bizottság hatáskörét. Az ügyek intézését most már igaz, hogy nem közvetlenül. hanem a tanács útján ez a bizottság veszi át.”

„Hajrá, magyarok!”