A román elnökválasztás első fordulója feladta a leckét a Karmelitának

A romániai elnökválasztás vasárnap tartott első fordulóját fölényesen megnyerte George Simion, a többi román parlamenti párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője. A szavazatok 40,96 százalékát kapta, a második helyre – szoros küzdelem után – a független bukaresti polgármester Nicusor Dan futott be 20,99 százalékkal, épphogy megelőzve a kormánykoalíció jelöltjét – s így az RMDSZ által is támogatott, 20,07 százalékot szerzett – Crin Antonescut. Simion – a hat erdélyi megye és Bukarest kivételével – az összes többi 35 megyében nyert. A második fordulót két hét múlva, május 18.-án tartják.

Már tavaly nekifutott Románia az államfőválasztásnak, ám a november 24-i első forduló eredményét a román alkotmánybíróság törölte, mégpedig a választásokba történt orosz (titkosszolgálati) beavatkozás gyanúja miatt. Az akkori győztes Călin Georgescu volt, s Simion jelezte: ha ő lesz az államfő, akkor mindent megtesz azért, hogy Georgescu ülhessen be a kormányfői székbe. Nem véletlenül, hiszen Simion hozzá hasonló nézeteket vall a többi között a Nagy-Románia álom, az etnikum-ellenesség, a Trump- és Putyin-csodálat és az ukrán-ellenesség kérdéseiben. Simion egyébként érdekes ellentmondásként Orbán nagy híve, miközben korábban arról beszélt, hogy ki kell űzni a magyarokat Erdélyből.

Mindenesetre Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn a Kossuth Rádióban arra kérte a magyarokat, hogy miután nem jutott be a második fordulóba a kormánykoalíció közös jelöltje, Crin Antonescu, ezért szavazzanak majd Danra. Egyben felszólította az összes többi jelöltet, hogy mozgósítsák saját táborukat Dan győzelméért. „Simion győzelme a magyar közösség számára tragikus lenne, de az ország számára is óriási veszélyt jelent” – szögezte le. Emlékeztetett rá, Simion azzal kezdte a politikai karrierjét, hogy földúlta az úzvölgyi katonai temetőt, pártjának kiépítése is ehhez és az Ortodox Testvériség és Nemzet Útjához köthető. Simion szerint a román ősi föld a románoké, másnak ott nincs helye. További érvként hozta fel, hogy az elmúlt 25 évben amikor az elnök megnyerte a választást, a parlamenti többséget és a kormányzást is meg tudta szerezni, s ez most is így történne.

Mint a Portfolio felidézte, Romániában félelnöki típusú rendszer van, ahol az államfőnek jelentős jogkörei vannak a kül- és biztonságpolitika meghatározásában, s Romániát az elnök képviseli az Európai Tanácsban, míg a miniszterelnök és a kormány elsősorban a belpolitikáért felel. Könnyen lehet, hogy Simion elnökválasztási győzelme a kormány bukásához és új parlamenti választásokhoz vezetne. Mindenesetre – ahogy e sorok írásakor a Transtelex folyamatosan beszámolt a fejleményekről – koalíciós válság alakult ki, Marcel Ciolacu miniszterelnök tudatta, hogy hajlandó lemondani posztjáról. 

Mint ebből is látszik, jogosan írta a Transtelex,  hogy a választás tétje jóval túlmutatott egy egyszerű államfőválasztáson: a szavazók nemcsak új elnököt keresnek, hanem arról is döntenek, milyen irányba haladjon az ország – Európa vagy a bezárkózó nacionalizmus, a demokratikus stabilitás vagy a populista kiszámíthatatlanság felé. 

Mit jelentene az erdélyi magyarok számára Simion győzelme a második fordulóban? Nem kerül-e kutyaszorítóba Orbán, akire felnéz az amúgy magyar-ellenes Simion, s aki ellen kampányol a magyar kormány által agyontámogatott RMDSZ? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük.

„Ez feladná a leckét nem csak Orbánnak, hanem egész Európának is” – szögezte le a külpolitikai szakértő. Mint mondta: a virtigli fasiszta vezető ugyan korábban azzal kampányolt, hogy „ki a magyarokkal Erdélyből”, ugyanakkor Orbánnal nem ellenséges. Ám paradox módon – hiába a magyar-ellenesség, hiába hírhedt ő az úzvölgyi katonatemetőben végrehajtott provokációkról, még a túlnyomó többségben magyarlakta vidékeken is sok szavazatot gyűjtött be, Székelyföldön is majdnem 30 százalékot, ami annyit jelent, hogy magyarok is szavaztak rá. „Ez pedig megmagyarázhatatlan a kisebbségi jogok leépítését szorgalmazó politikus esetében” – szögezte le. Az RMDSZ – nagyon helyesen – eredetileg sem támogatta Simiont, most pedig mindent feltesz egy lapra, tudván, ez az egyetlen esély arra, hogy ne szélsőjobboldali vezetője legyen Romániának.

Nem tarthat-e attól Orbán, hogy a jövő évi magyarországi országgyűlési választások előtt megcsappan a támogatása az erdélyi magyarok között, ha nem áll ki egyértelműen Simion ellen? – kérdeztük, megjegyezve: miután kiélezett helyzet várható idehaza, egy vagy két mandátum is nagyon fontos lehet Orbán számára. Szent-Iványi szerint nagy kérdés, hogy mi lesz Orbánék válasza Simion előretörésére. Donald Trump és Vlagyimir Putyin örvendeznek és egyértelműen a NATO-t és az Európai Uniót lazítani akaró Simiont támogatják, ez beleillik a terveikbe. Az ő szempontjukból ő ideális jelölt a román elnöki posztra. „Ám azt nem tudni, kinek akar a magyar kormány kedvezni ebben a helyzetben, mindenesetre egyelőre hallgatásba burkolóztak Budapesten; láthatóan zavar van a Karmelitában” – fogalmazott. Orbán barátai Simiont pártolják, ugyanakkor az RMDSZ és az erdélyi magyarok számára nem elfogadható a jelölt – magyarázta Szent-Iványi, hozzátéve: ő biztos abban, hogy Orbánék továbbra is sunyítani fognak a kérdésben.

Ami a kérdés másik felét illeti, mára az erdélyi magyarok körében is egyfajta szekta-szerűség alakult ki. Maga az a tény, hogy majdnem 30 százalékuk eleve Simionra szavazott, azt mutatja, hogy el tudják felejteni a korábbi éles magyar-ellenes kirohanásait és tetteit, valamint a Nagy-Románia melletti kiállását, és inkább azt akarják elhinni, hogy a román politikus az utóbbi időben már Orbánhoz hasonló dolgokat mondogatott – fejtegette. Mint megállapította: más lenne, ha Simion egy újabb erős magyar-ellenes retorikát indítana, de ő az utóbbi időben inkább feltűnően visszafogott volt ebben a kérdésben.