A sereghajtók között van Magyarország a védelmi korrupció terén
„A magyar védelmi korrupciós kitettség világviszonylatban közepes, az Európai Unió tagországai között azonban a legrosszabb, s annyit talán meg tudok előlegezni a durván egy hónap múlva várható legfrissebb jelentésünkből, hogy ezúttal is a sereghajtók között leszünk” – mondta el a Hírklikknek Martin József Péter, a Transparency International Magyarország igazgatója. „Nálunk a védelmi beszerzések mintegy 60-70 százaléka korrupció által fertőzött, de ez – miként általában a magyar közbeszerzéseknél – nem szabályozási eredetű, hanem részben a kiskapuk kijátszásával, részben azzal válik lehetővé, hogy megtisztítják a piacot, s a kormányközeli oligarchákhoz kötődő pályázók jöhetnek csak számításba” – szögezte le. Az is problémás, hogy nálunk túlságosan gyakran alkalmazzák a nemzetbiztonsági titkosítást, s nincs parlamenti kontroll. Az utóbbi időkben nyilvánossá vált sokmilliárd dolláros/eurós magyar hadiipari vásárlások, azok potenciális korrupciós veszélye apropóján kerestük meg a szakembert.
Mint portálunk az elmúlt időszakban több cikkben is foglalkozott vele, szándéknyilatkozatot írt alá a magyar honvédelmi miniszter és a budapesti amerikai nagykövet egy egymilliárd dollár (jelen árfolyamon valamivel több mint 290 milliárd forint) értékű rakétavásárlásról. Maga a rakétaüzlet 230 millió dollárnyi, a maradék pénzt a magyarok az eladó amerikai hadiipari céggel közvetlenül kialkudott és kötött megállapodás keretében költik el. Orbánék még a Parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának sem számoltak be a részletekről, beleértve az előzményeket, s azt, hogy mit és pontosan mennyiért vesznek, illetve, milyen kiegészítő beruházásokat terveznek a szeptember végéig véglegesítendő üzlet keretében.
Hadiipari beszerzési dömping
Törökországtól a városban is bevethető Ejder Yalcin 4x4 típusú páncélozott harci járműveket vásárolt a honvédség, Németországtól Leopard 7-es harckocsikat és önjáró lövegeket (sajtóértesülések szerint, több mint félmilliárd euró értékben) vesz. Ezen is túl, a magyar kormány a hadiipar fejlesztésének legjelentősebb, több mint kétmilliárd euró értékű programját indította el: Lynx gyalogsági harcjárművek gyártására alapít vegyesvállalatot a magyar állam a német Rheinmetall céggel. Mint a Der Spiegel a közelmúltban emlékeztett rá, a német fegyvergyártó cégek csak tavaly rekord értékben, 1,8 milliárd euróért szállítottak fegyvereket és katonai felszereléseket Magyarországra.
Ez a vásárlási láz korántsem idei „trend”. Mert a magyar kormány nagy fegyverkezésbe kezdett, ami jövőre is folytatódik. 2021-ben a honvédelmi kiadásokra 2,25 milliárd dollárnyit terveztek be (778 milliárd forint), ami a GDP 1,66 százaléka. Egy sokatmondó adat: a 2017 januárjában elstartolt Zrínyi 2026 nevű program keretében – az akkori tervek szerint – a 2026-ig terjedő időszakban a Magyar Honvédség fejlesztésére fordítható összeg meghaladja majd a 3500 milliárd forintot.
Temérdek pénz mehet magánzsebekbe
Mindez mutatja, hogy elképesztő nagyságú összegeket szánnak hadiipari fejlesztésekre, beszerzésekre, szolgáltatások igénybe vételére. S emlékszünk még az első Orbán-kormány giga hadiipari üzletére, a Gripen-ügyletet máig kísérő korrupció-gyanúra. Óhatatlan tehát, ha felmerül az emberben, vajon milyen esélye van – a tapasztalatok alapján – annak, hogy ezeken a csatornákon is temérdek közpénz fog magánzsebekbe vándorolni.
„Általánosságban a védelmi szektorban, a hadiiparban a beszerzések jelentik az egyik legnagyobb korrupciós veszélyt” – szögezte le Martin József Péter, hozzátéve, nem magyar-specifikus jelenségről van szó, világszerte ez a jellemző. A korrupciónak ezen a területen többféle megjelenési formája van, kezdve az úgynevezett fantomkatonáktól (ami a mi térségünkre ugyan nem jellemző, de Afganisztántól Irakon át Elefántcsontpartig számos országban elterjedt korrupciós forma), egészen a közbeszerzésen keresztül megvalósított korrupcióig.
Magas a magyar védelmi korrupciós kockázat
Ez utóbbi jellemző Magyarországra is – ahogy a Transparency International védelemgazdasági korrupciós kutatása megállapította: az úgynevezett védelmi korrupciós indexet nézve, Magyarország a védelmi és biztonsági ágazat korrupciós veszélyét tekintve, a közepes kockázatú országok közé tartozik, ám az öt alkategória közül egyértelműen a leggyengébben a beszerzések területén teljesített, ahol a magas kockázatú „bizonyítványt” érdemelte ki, 46 százalékkal. Az egyéb vizsgált alterületeken (védelmi politika, pénzügyek, humán erőforrás és működés) 50-60 százalék körüli a magyar „bizonyítvány”.
Átláthatatlan és kontroll nélküli beszerzések
Ami pedig a beszerzések egyes pontjait illeti: az átláthatóság és az alvállalkozói hálózat az a két terület, amelyen a bizonyítvány egy nagy piros 0-át érdemelt ki, de 1-est is számos terület: a többi között a közbeszerzési ciklus átláthatósága, a mechanizmus nyomon követhetősége, az átvilágítások helyzete kapott ilyen osztályzatot.
„A közbeszerzés problémája Magyarországon nem elsősorban szabályozási eredetű, s ezt megerősítette ez a jelentés is” – hívta fel a figyelmet Martin József Péter. A magyar szabályozás ugyanis nagyjából-egészéből megfelel az uniós normáknak. Az uniós normák szerinti szabályozás és a magas korrupciós kitettség között azonban igen nagy az ellentmondás, s amúgy nem csak ebben a szektorban, de általában a közbeszerzéseknél komoly nehézséget okoz a nyugatiak számára, hogy érzékeljék a korrupció súlyát – fejtegette Martin József Péter. A TI Magyarország szerint, a közbeszerzéseknek nagyjából a 60-70 százaléka korrupció-fertőzött.
S hogy ez a kettő miként lehetséges egyszerre? A megfejtés az, hogy részben a kiskapukat használják ki. Például szétdarabolják az egyes beszerzéseket, vagy először megtisztítják a piacot, amelyen csak a kormányközeli oligarchákhoz kötődő pályázó versenyezhetek.
„A magyar korrupciós kitettség világviszonylatban tehát közepes, az Európai Unió tagországai között azonban a védelmi területen is a leggyengébbek között vagyunk, s annyit talán meg tudok előlegezni a durván egy hónap múlva várható legfrissebb jelentésünkből, hogy ezúttal is a sereghajtók között leszünk” – mondta.
A korrupció titkosítással is fedhető
Felidézve a 2015-ös Magyarországra vonatkozó jelentésüket, Martin József Péter kiemelte, hogy az hangsúlyozottan kitér egy nagyon fontos, a korrupciót elfedni képes kérdésre, nevezetesen, hogy a magyar kormány túlságosan gyakran alkalmazza a nemzetbiztonsági titkosítás eszközét. Amikor ezt meglépi, akkor sakk-matt helyzet alakul ki, hiszen még az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága tagjainak sem árulják el a részleteket. „A titkosításnak van ugyan egy látszólag legitim szerepe, ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy a bizottság szerepe messze nem elégséges, s egyszerűen nem létezik Parlamenti kontroll a védelmi beszerzések felett” – szögezte le a szakértő.
A magáncégek bevonása növeli a kitettséget
Ami pedig a konkrét – cikkünk elején is felidézett – komoly védelmi, hadiipari beszerzéseket illeti. „Miután itt nagyon nagy tételben vásárol a magyar kormány, ezért az vélelmezhető, hogy a korrupciós kockázat tovább nő” – szögezte le Martin József Péter. Felmerül a kérdés, hogy mennyiben súlyosbíthatja a helyzetet, hogy – amint az amerikai egymilliárdos vásárlásnál kiderült – a teljes beszerzésnek mintegy háromnegyedére magán hadiipari cégekkel szerződik majd a kormány. A TI Magyarország ügyvezetője szerint, valószínűleg a magáncégek bevonásával nő a korrupciós kitettség, hiszen elméletileg a visszaosztás technikájával, azaz kenőpénzekkel operálnak.
A témában a közelmúltban megjelent írásaink:
Orbánék 225 milliárd forintért amerikai magán hadiipari cégeknél vásárolnak be
Nem semmi hintapolitika! Orbán egyszerre tesz gesztust Trumpnak és Putyinnak
És egy kis olvasnivaló angolul tudó olvasóinknak:
A Transparency International védelmi korrupciós index jelentés Magyarországra vonatkozó ajánlása
