Orbánék 225 milliárd forintért amerikai magán hadiipari cégeknél vásárolnak be
Nagy nemzetközi visszhangot váltott ki a magunk mögött hagyott héten a Budapesten bejelentett magyar-amerikai giga fegyverüzlet: kis túlzással az egész világ beszámolt az egy milliárd dollár értékű rakétavásárlási szándéknyilatkozatról. Ezekből a beszámolókból több információt tudunk kiszűrni, mint amennyit a magyar kormány hajlandó csepegtetni a cechet valójában álló magyar adófizetőknek. Például azt is megtudhatjuk, hogy maga a rakétaüzlet 230 millió dollárnyi, a maradék pénzt a magyarok az eladó amerikai hadiipari céggel közvetlenül kialkudott és kötött megállapodás keretében költik el. Ennek fényében, talán nem is olyan véletlen, hogy Orbánék még a Parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának sem számoltak be a részletekről, beleértve az előzményeket, azt, hogy mit és pontosan mennyiért vásárolnak, illetve, milyen kiegészítő beruházásokat terveznek a szeptember végéig véglegesítendő üzlet keretében. Emlékszünk még az Orbánék korábbi giga hadiipari üzletére, a Gripen-ügyletet máig kísérő gyanúra.
„Egymilliárd dollár nagyon sok pénz, mert nem lehetséges durván 300 milliárd forintért csak rakétákat venni” – szögezte le az Egyenes beszédben Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció szakpolitikusa. Mint mondta, a fejlett középhatótávolságú levegő-levegő rakéták (amilyenek egyébként a Gripeneken is vannak) nem kerülnek annyiba. Hozzátette, hogy egész egyszerűen nem lehet tudni, hogy mit vásárolunk, „közben ugyanis azt is hallom, hogy valami mást veszünk, de nem tudjuk, hogy mit... azt is hallom, hogy bizonyos légvédelmi komponenseket is”. Vadai a totális átláthatatlanságot bírálta („ha a hadsereget modernizálják, azzal nincs probléma, azzal van, hogy 2018 óta töretlen gyakorlatként teljesen átláthatatlanok ezek a beszerzések, pedig ha valami érzékeny beszerzésnek számít, akkor éppen a fegyverbeszerzések azok”. Hozzátette: „előzetesen kellett volna a nizottságot tájékoztatni arról, hogy milyen volt a beszerzés folyamata, milyen beruházások jönnek mellé, hogy fogjuk ütemezni, stb.”.
Vadai is utalt rá, de sokan emlékezünk még az 1998 és 2002 közötti első Orbán-kormány Grippen-beszerzésére, amit máig körbeleng a korrupció gyanúja. S egyébként nem csak Magyarországon...
Ködösített hivatalos információk
Mert tényleg nem tudni az ügyletről szinte semmit. Nem ismert, hogy mit vásárolnak majd az amerikaiaktól Orbánék, pedig ez az eddigi legnagyobb értékű magyar fegyvervásárlás az Egyesült Államoktól.
A magyar kormány hivatalos oldala az üzletről beszámolva, csak annyit ír, hogy „modern amerikai rakétarendszerekkel erősítik majd a Magyar Honvédség légvédelmi képességeit”.
A budapesti amerikai nagykövetség közleményében az áll: „Magyarország kötelezettséget vállal arra, hogy a Külföldi Katonai Értékesítési (FMS) programon keresztül, azon dolgozik az Egyesült Államokkal, hogy beszerezze az amerikai Raytheon Technologies cég által gyártott AMRAAM (Fejlett Középhatótávolságú Levegő-Levegő) rakétákat”.
Az MTI ennél némileg bőbeszédűbb volt: „továbbfejlesztett föld-levegő rakétarendszer szükséges komponensei”-ről tudósít.
Nem teljesen új az üzlet
Némileg több kiderül a korábbi magyar cikkekből, amelyek még akkor születtek, amikor kiszivárogtak bizonyos értesülések az akkor még csak formálódó ügyletről. Már akkor látszott, hogy az egymilliárdos biznisz az egyik – ha nem legfontosabb – belépőjegy volt Orbán számára a Fehér Házba a Donald Trumppal folytatott színielőadására.
A Direkt36 is csak annyit tudott megírni, hogy „...a források szerint Cornstein... azzal is büszkélkedett, hogy a magyar kormány csillagászati árú fegyverüzletekre is készül. A nagykövet azt állította, hogy egy egymilliárd dolláros (közel 290 milliárd forint) nagyságrendű üzletet terveznek hamarosan bejelenteni, amelyet a repülőgépeket gyártó Lockheed Martin nevű céggel kötne Magyarország. Cornstein szerint, azonban egy másik céggel is tárgyalások folynak egy szintén egymilliárd dollár körüli védelmi beszerzésről. A nagykövet nem nevezte meg a másik céget, de két, a magyar-amerikai védelmi beszerzésekről információval rendelkező forrásunk szerint, a rakétagyártó Raytheonra utalt.”
Ez utóbbi ma valószínűnek tűnik. A legnagyobb hírügynökségek mind beszámoltak az üzletről (igaz, jószerint csak az amerikai nagykövetség közleményére és az MTI-re támaszkodva), ám néhány szaklap már bővebb információkat is közöl.
A szaklapok többet tud(hat)nak
Az Army Recognition cikkében a többi között arról ír, hogy a magyar kormány tavaly augusztusban fordult hivatalos kéréssel az USA-hoz a beszerzés kapcsán, majd az idén májusban amerikai részről bejelentették 60 darab AIM-120C-7/C-8 AMRAAMER rakéta, két darab tartalék AIM-120C-7/C-8 AMRAAM-ER vezérlő és kapcsolódó részegységek engedélyezését, összesen 230 millió dollár értékben. Korábban, tavaly augusztusban a magyarok 180 darab AIM-120C-7 fejlett középhatótávolságú levegő-levegő rakétára (AMRAAM); továbbá négy-négy tartalék AIM-120C-7 AMRAAM vezérlőre, illetve kontroll elemre; hat darab AMRAAM gyakorló rakétára (CATM-120C), rakétatárolókra, s titkosított számítógépes programra nyújtottak be igényt.
Arról pedig egy orosz portál adott számot, hogy a beszerzendő egységek a norvég Kongserg és az amerikai Raytheon közös fejlesztései.
Magáncégekkel szerződnek 770 millió dollárra
A Defence News úgy tudja, hogy az úgynevezett Közvetlen Kereskedelmi Eladások (Direct Commercial Sale) keretében költik majd el a fennmaradó 770 millió dollárnyi összeget – ezekről közvetlen „magántárgyalásokon” állapodik majd meg a magyar fél (a vevő) az amerikai hadiipari céggel (eladó), azaz az amerikai kormánynak vajmi kevés beleszólása lesz abba, mit és mennyiért vásárolnak majd ennek terhére a magyarok. Washingtonnak majd csak az exportengedélyeket kell ehhez biztosítania.
A magyar fegyverkezés
A külföldi tudósítások, cikkek közül több kitér arra – így a The Washington Post is –, hogy az Orbán-kormány komoly fegyverkezésbe kezdett. Jövőre a honvédelmi kiadásokra 2,25 milliárd dollárnyit terveztek be (778 milliárd forint), ami a GDP 1,66 százaléka. A Deutsche Welle ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy Orbán eleget tett Donald Trump követeléseinek, hogy növelje meg a bruttó hazai termékben a 2013. évi 0,95 százalékról a honvédelmi költések részesedését.
Hiába a fegyer-megrendelés?
A Web24News pedig arra mutat rá, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok annak ellenére is ellentmondásosak, hogy Orbán Viktor Donald Trump nagy csodálója. Ennek egyik példájaként említi, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter e heti közép-európai körútjából kihagyta Magyarországot.
Pedig a sors nagy fintoraként, ,Pompeo pont aznap kezdte meg a körutat, hogy Budapesten aláírták a szándéknyilatkozatot – amerikai részről csak a nagykövet látta el kézjegyével (magyar részről a honvédelmi miniszter).
Ahogy a Hírklikknek azonban Radványi Miklós, magyar származású amerikai külpolitikai és nemzetbiztonsági szakértő, a jobbközép Frontiers of Freedom Intézet társelnöke mondta, „Az egymilliárd dolláros üzlet az amerikai költségvetésnek annyi, mint a magyar számára egy egyforintos vásárlás, s habár a magyar büdzsének az egymilliárd dollár komoly tétel, amerikai szempontból nem tudja ellensúlyozni, hogy Donald Trump nem akarja, hogy a novemberi választások előtt Orbánhoz kössék őt”. Orbánról ugyanis köztudott az Egyesült Államokban, hogy korrupt, s ezért lefeküdt mind az oroszoknak, mind pedig kínaiaknak és a törököknek is – fűzte hozzá. Így azután hiába tett egy egymilliárd dolláros gesztust az üzletember Trump felé Orbán, angol mondással szólva, politikailag mérgezővé vált Trump számára.
