A stagnáló gazdaság gátat szab az osztogatásnak is

Az idén júniusban az infláció – az előző év azonos hónapjához képest – 4,6 százalékkal emelkedett Magyarországon – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Májushoz képest is nőttek az árak, 0,1 százalékkal. Az éves összehasonlításban számolt maginfláció 4,4 százalékos volt,  nyugdíjas infláció pedig – meghaladva az általános ütemet – 4,7 százalékra rúgott (ehhez képest az év elején 3,2 százalékos emelést kaptak a nyugdíjasok, akik ősszel mindenképpen jogosultak lesznek a kiigazításra, kérdés, mi befolyásolja majd jobban a kormányt, a közelgő választások és akkor nagyobb emelést kapnak majd visszamenőleg az érintettek, vagy az államháztartás katasztrofális állapota, ami kisebb emelést tesz lehetővé.)

Forrás: KSH

Amit a legjobban figyelnek a fogyasztók, az az élelmiszerárak, nos meglehetősen rossz hírrel szolgált a júniusi adat. 2024 júniusához képest 6,2 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak, ezen belül számos alapvető terméké kétszámjegyűen: a tojásé 26, a liszté 24,4, az étolajé 22,2, a gyümölcs- és zöldségléé 14,1, a büféáruké 10,4, a péksüteményeké 8,1, a tejé 7,3 százalékkal. Van, ami kevesebbe kerül most, ilyen a margarin például 31,2, a tejtermékek pedig 7,2 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint egy éve. Mint az alábbi grafikon is mutatja, az élelmiszerek ára szépen araszolgat felfelé:

Forrás: KSH

Ami pedig a többi főcsoport árának az alakulását illeti, érdekes módon, a leggyorsabb ütemben a háztartási energia drágult, 8,6 százalékkal, ezen belül a vezetékes gáz ára 18,4, a palackos gázé pedig 5,8 százalékkal került az idén júniusban többe, mint egy éve. 

Forrás: KSH

Rossz hír az is, hogy havi szinten az általános infláció 0,1 százalék volt, s ugyanennyire rúgott az élelmiszerek árának a növekedése. A legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult, 0,7 százalékkal, ezen belül a vezetékes gáz 1,4 százalékkal. 

„Sajnálatos módon, beigazolódott a szakértők prognózisa: rövid távon még csak-csak hathat a kormány élelmiszerpiaci beavatkozásának legújabb „gyöngyszeme”, az eredeti bevezetése óta még ki is terjesztett árrésstop, ám valójában semmit sem nyer vele a fogyasztó. Hiszen annak április közepi bevezetése után ugyan volt egy rövid dinamika-fékeződés, ám júniusban ismét felfelé indult az árak alakulása” – írta a Hírklikk a saját, élelmiszerekből álló bevásárlókosara alapján immár lassan három éve havonta rögzített áremelkedése kapcsán júniusban (a sem nem tudományos, sem nem reprezentatív módszerünkről itt olvashat). A megállapítás igaznak bizonyult, még akkor is, ha ugyan a mérték eltér, de a trend megegyezik a KSH-éval (a Hírklikké rendre magasabb inflációt mutat, de e sorok írója, háziasszonyként szerzett tapasztalatai szerint közelebb áll a mindennapok valóságához). 

Ennyit Nagy Márton fegyveréről, az árrésstopról. Ismét gyorsult havi szinten is az infláció –0,1 százalékkal, és ugyanilyen mértékkel az élelmiszerek áremelkedése is. Mire vezeti ezt vissza? – Katona Tamást elsőként erről kérdeztük.

„Mert a kiskereskedelmi árrésstop nem a problémát kezeli, hanem – mint ahogy ez a kormány mindig – kommunikációval akarja megoldani a gondokat” – szögezte le a KSH korábbi elnöke, volt pénzügyi államtitkár. A magas élelmiszeráraknak ugyanis nem a kiskereskedelemben alkalmazott magas árrés az oka, hanem a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelői árak magas szintje. Az előbbi immár hónapok óta két számjegyű ütemben nő, s a második drágulási üteme is gyors. Hiába korlátozzák tehát az árrést, ha emelkedik az alapanyagok ára, hiszen a kereskedő annál olcsóbban nem tudja továbbadni. Sőt, miután már látjuk, hogy az árrésstop velünk marad a jövő évi választásig, ez elindítja a folyamatot: óhatatlan, hogy az élelmiszer-kereskedők elkezdik majd emelni a körbe nem tartozó más élelmiszer-termékek árát, s ez törvényszerűen felfelé fogja húzni az inflációt – mutatott rá a szakértő, s megjegyezte: nem lehet ugyanis kötelezni a nagy láncokat arra, hogy veszteségesen működjenek.    

Az aszály még nemigen éreztetheti a hatását, mégis jelentősen emelkedett az idényáras zöldségek és gyümölcsök ára, erre az NGM is felhívta a figyelmet a Portfolio-n közölt írásában: a zöldségek éves alapon 8,4, a gyümölcsök 17,7 százalékkal drágultak. Mi lesz még itt, hiszen a szakértők komoly aszályról beszélnek? – kérdeztük. Azt, hogy mit hoz az aszály, egyelőre nem tudjuk, majd ősszel meglátjuk, mindenesetre az idényáras zöldségek, gyümölcsök komoly áremelkedése kapcsán az világos, hogy a termelési költségek mellett, az is az ok, hogy az éghajlati problémák miatt elfagytak gyümölcsösök.

Vajon így mennyit fog számítani ilyen élelmiszerárak mellett a nyugdíjasoknak ígért, a kommunikáció szintjén hónapok óta harsogott, s talán ősszel ténylegesen el is juttatandó 30 ezer forintos élelmiszer-utalvány? – kérdeztük. A legalacsonyabb nyugdíjak esetében számítani fog, de azért ennek ellenére, ez inkább kommunikációs trükk – vélte Katona Tamás, majd hozzátette: igaz, legalább olyan, ami valakiken kicsit segít, mondta, egyben azonban emlékeztetett arra, hogy a kormány többet foglalkozik a kommunikációjával, az adminisztrációjával, mint amennyit ténylegesen segíthet vele. Katona megismételte az általa már régebb óta hangoztatott tételt: a kormány könnyedén azonnal 4,5 százalékkal csökkenthetné az élelmiszerek inflációját, amihez nem kellene mást tennie, mint eltörölni – az egyébként csak a nagy multi láncokra (azaz a CBA-ra, a Coop-ra nem) kivetett kiskereskedelmi különadót. Ezt pedig – ha akarnák – könnyen meg lehetne követelni és be is lehetne tartatni.  

A maginfláció alacsonyabb, mint az általános – ez vajon jó hír? Vagy csalóka? – kérdeztük. Katona Tamás úgy látja: ez azt jelenti, hogy átmenetileg kicsit csökken az árnyomás, s a következő időszakban kicsit alacsonyabb lehet a ráta, a dinamika azonban szerinte ősszel ismét emelkedni fog.

Még egy elemet fontosnak tartott kiemelni: azt, hogy a kommunikáció-kényszeres Nagy Márton – Orbán Viktorhoz hasonlóan – azt akarja demonstrálni, hogy mindent kézben tart, s ennek jegyében megegyezett a gyógyszerkerekedőkkel bizonyos nem vényköteles szerek árának a mérséklésében – ám érdekes módon a listára felkerült szerek – egy kivételével – mind benne vannak a KSH árfigyelő rendszerében. „Ez olyan, mintha egy közvélemény-kutatást egy nagy párt nagygyűlésén készítenének”. Vajon ez már csalás? – kérdeztük, amire Katona azt válaszolta, hogy annak azért nem nevezné, „mindazonáltal az látszik, hogy a KSH vezetésében egyre erőteljesebb a megfelelési kényszer”.  Mint hozzátette: ezek azonban visszaütnek, s erre példaként a háztartási energiaárakat hozta fel. Júniusban – az előző év júniusához képest nőttek a gázárak, miközben 2022 nyara óta hatósági áron vannak rögzítve. Ám miután KSH korábban manipulált, hogy olcsóbban hozza ki az árat, ezért elkezdett nem árindexet, hanem értékindexet számolni, ami a bevezetése után levitte az árat – ez üt most vissza. És a statisztikai hivatal már nem mer hozzányúlni, tartva attól, hogy az Eurostattól ismét figyelmeztetést kaphat miatta. „Ezért sem szabad a módszertant úgy készíteni, hogy előre tudom az eredményt” – mondta.

Kérdésünkre, vajon a legfrissebb, féléves adatok alapján változott-e a korábbi prognózisa, most milyen infláció vár az idei évre – Katona kifejtette: egyetlen dolog szól az infláció csökkenése mellett, az pedig a gazdaság stagnálása. Ha nem is repülőrajtot venne, de legalább megmozdulna a magyar gazdaság, akkor magasabb lenne az infláció – ám most stagnál, s ma már látható, hogy a jövő évi választásig nem is lesz ebben változás. Ebből az következik, hogy a 2022-es és a 2026-os választás közötti négy évben nem lesz gazdasági növekedés, legfeljebb egy-két tizedes, erre pedig hosszú évtizedek óta nem volt példa. „Ez pedig segíti az infláció letörését – persze tudjuk, hogy milyen áron –, ám még ezzel együtt is lehetséges, hogy az év egészében mégis ötössel fog kezdődni a drágulási ütem” – prognosztizálta, hozzátéve: ősztől magas lesz a dinamika, majd a bázishatás miatt 2026 elejére csökkenésnek indul. Ezt persze a kormány ki fogja használni kommunikációs szinten.

És a már elkezdett választási osztogatás, az nem fogja növelni a keresletet, ami befolyásolja az infláció alakulását? – kérdeztük. Katona szerint nem nagyon, miután az osztogatás nagy része a jövőre vonatkozik. Mint hozzátette: abban, hogy nem növeli a keresletet, az is benne van, mennyire bíznak az emberek a jövőben: ha komoly aggályaik vannak, akkor nem költenek annyit, s egyelőre azt látjuk, hogy nem rohannak a boltokba. „Merthogy a költéshez bizalom is kell, s az éppen csökkenőben van a kormány iránt, persze ezért Orbánék minden meg is tesznek, ez az ő ’sikerük’” – jegyezte meg Katona Tamás.