A szakszervezetek tiltakoznak a teljesítményértékelési tesztüzem elindítása ellen

Azt, hogy hamarosan mégiscsak elindul a pedagógusok teljesítménymérésének tesztüzeme, Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke árulta el az Inforádiónak adott interjújában. Azt is elmondta, már felkértek különböző típusú, illetve létszámú intézményeket, hogy vegyenek részt az értékelési rendszer kipróbálásában. Közölte, a Nemzeti Pedagógus Kar nagyon is támogatja, hogy a rendszert bevezetés előtt kipróbálják a gyakorlatban. Ez már csak azért is célszerű szerinte, mert a közelmúltban „előfordult, hogy mindenféle próba nélkül vezettek be valamilyen elképzelést, ami aztán egyáltalán nem vált be”.

Az eredeti elképzeléshez képest lesznek változások is, például a teljesítménycélokat nem központilag, a minisztériumban fogják meghatározni, ez az intézményvezetők és a tanárok közös feladata lesz. Vagyis „a pedagógus fogalmazhat meg saját maga számára célokat, mint ahogy egyébként eddig is megfogalmazott ilyeneket a munkájában. Csak korábban ezeket a célokat nem rögzítették és nem ellenőrizték az elérésüket egy év elteltével.”

Azt is megemlítette, mik is lehetnek a teljesítménycélok. Ilyen például: hogy hány gyerek tud továbbtanulni, vagy hánynak sikerül nyelvvizsgát tennie, milyen sok diákja vesz részt tanulmányi versenyeken, vagy esetleg az, hogy a pedagógus az iskola segítségével hány ilyen megméretést szervez. Egy magyar szakos tanárnak cél lehet az is, hogy elviszi az osztályát színházba, míg egy történésznek egy múzeumlátogatás megszervezése. Ahogy az NPK elnöke megjegyezte: „A közösségiektől a tanulmányi vagy éppen a szabadidővel kapcsolatos célokig nagyon sokfélék lehetnek ezek”.

A korábban nagy ellenállást kiváltott tervet – a 25 százaléknyi legrosszabbul teljesítő pedagógusoktól elvett pénzből jutalmaznák a legjobban teljesítő 25 százalékot – elvetették, annyira tiltakoztak ellene. Kötelezően nem vesznek el majd pénzt azoktól sem, akik a legrosszabbul szerepelnek a teljesítményértékelésen, ha viszont az intézmény vezetője úgy ítéli meg, hogy valaki annyira rosszul teljesít, akkor erre van lehetősége, de nem kötelező. Az a 25 százalék, amelyik teljesítményértékeléskor a legjobb minősítést érdemli, mindenképpen kap valamilyen többletjuttatást. Jutalmat még azok is kaphatnak, akik 70 százalékos teljesítményt értek el, a jutalom nagyságát az intézményvezető döntheti el. 

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának ügyvivője elképedt azon, hogy mégis elindítják a teljesítményértékelési tesztüzemet. Azt mondta, a PDSZ-nek az a véleménye, hogy ez a tesztüzem nem indulhat el, miután semmiféle egyeztetés nem volt róla, a szakszervezetekkel ezt sem vitatták meg. Márpedig a vállalásokban ez szerepel, és nem az, hogy csak Horváth Péterrel, az NPK elnökével kell egyeztetni. A PDSZ szerint ráadásul, amikor Horváth Péterrel egyeztetnek, akkor voltaképp önmagukkal egyeztetnek, hiszen az NPK a kormány által törvényi úton létrehozott testület. A PDSZ semmiképpen nem fogadja el a teljesítményértékelést még ezen megváltoztatott formában sem, mert a szempontrendszere teljesen elfogadhatatlan. Tele van szubjektív elemmel, például szempont lehet, hogy az illető mennyire lojális, sőt, a szociális médiában tett bejegyzéseit is ellenőrzik. Úgy látják, az sem lehet a teljesítmény differenciálásának alapja, hogy mennyi többletmunkát végez valaki. Még akkor sem, ha a teljesítménycélokat az intézményvezető és a pedagógusok közösen határoznák meg, mert a szempontrendszert központilag határozzák meg. A túlmunkát ki kell fizetni, az nem a teljesítménydifferenciálási elvek közé tartozik. Nagy Erzsébet leszögezte, amennyiben hamarosan mégis megindul a teljesítményértékelés tesztje, a PDSZ erőteljesen tiltakozni fog. Ők azt vállalták Brüsszelben, folyamatosan visszajeleznek arról, hogy mi történik itthon.  Az EU-s pénzek érkezése érdekében tett vállalásokban a kormány folyamatos szociális párbeszédet ígért és azt, hogy helyreállítják az érdekegyeztetés rendszerét. A szakszervezet úgy látja, hogy a párbeszéd továbbra sem működik. Úgy nem lehet elindítani a tesztüzemet, hogy előtte semmiféle egyeztetés nem volt. Ez azonban csak egyik része a kifogásaiknak. A másik az, hogy szerintük ez a rendszer teljesen rossz. Osztják azoknak az oktatáskutatóknak – például Nahalka Istvánnak – a véleményét, akik azt mondják, hogy ez a büntető, jutalmazó rendszer sehová nem vezet.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke közölte, értetlenül állnak Horváth Péter azon kijelentése előtt, hogy hamarosan elindul a tesztüzem, hiszen az oktatási államtitkárság – saját bevallása szerint – még nem készült fel erre. Azt, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar elnökének honnan származnak az értesülései, nem kutatják, de kijelentéseit nem tudják értelmezni. Ám azt sem tudni, hogy mit akarnak egyáltalán tesztelni, hiszen a teljesítményértékelésről semmiféle jogszabály nincs, csak tervezet. A PSZ eleve nevetségesnek tartja, hogy két-három hónap alatt egy ilyen vállalást tesztelni tudnának. A szakszervezet azt esetleg el tudná fogadni, hogy – nem ezekkel a módszerekkel – egy teljes tanévet szeptember 1-től augusztus 31-ig teszteljenek. Akkor az érintettek kaphatnának visszajelzést arról, mit kellene megváltoztatni a munkájukban. A PSZ egyébként osztja a PDSZ álláspontját arról, hogy a vállalásokban szerepel: a teljesítményértékelést csak a két szakszervezettel történt egyeztetés után vezetik be, ami azt is magában foglalja, hogy az érdekképviseleteket bevonják a kidolgozásába is. „De a kormány az elmúlt 12 évben bebizonyította, őket az ilyen dolgok nem nagyon érdeklik” – tette hozzá Gosztonyi Gábor. Példaként mondta el, ő maga volt az, aki a január 26-i sztrájkbizottsági tárgyaláson kétszer kérdezte meg Maruzsa Zoltán államtitkárt, amennyiben véletlenül a kormány nem hajlandó megállapodni az EU-val, nem fogadja el a feltételeket, vagyis nem lesz EU-s pénz – amiről még mindig semmit nem tudni –, akkor is kiegészítik-e hazai forrásból három év alatt a diplomás átlagbér 80 százalékáig a pedagógusbéreket. Erre ugyan az volt a válasz, hogy nem, de arra, hogy a teljesítményértékelést és a jogviszonyfosztást akkor is be akarják-e vezetni, csak politikusi választ kapott, amiből az szűrhető le, hogy igen. A kormány ezt az egész teljesítményértékelési rendszert – úgy tűnik –, akkor is le akarja nyomni a pedagógusok torkán, ha nem lesz uniós pénz. 

Maruzsa Zoltán a közelmúltban egy Nógrád megyei iskolaátadón, ahol megjelent Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is, megemlítette, hogy biztos, megjönnek az uniós pénzek, és akkor soha nem látott pedagógus-béremelés lesz. „Kár, hogy a pedagógusok soha nem látják ezeket a béremeléseket” – fűzte hozzá Gosztonyi Gábor -, „és ez már a 2013-as béremelésre is igaz volt”. Ugyanazon a rendezvényen Rétvári Bence viszont még mindig úgy beszélt, lesz majd béremelés, ha… Vagyis a kormányon belül sincs egyetértés. Ráadásul a rendezvény után a riporter megkérdezte Maruzsa Zoltánt, miért nem egyeztetnek a szakszervezetekkel. Az államtitkár azt válaszolta, ez hazugság, mert egyeztetnek. Azt a PSZ alelnöke már sokszor elmondta, hogy nem ugyanaz a fogalomtára a kormánynak és a szakszervezeteknek. Az egyeztetés a kormánynál tájékoztatást és eligazítást jelent, míg a szakszervezetek számára egy olyan szakmai párbeszéd, ahol érvek és ellenérvek hangzanak el, adott esetben pedig elfogadják a másik fél javaslatait. Ilyen nincs.

Visszatérve a teljesítményértékelés koncepciójára, ez az egész egy elavult, XIX. századi, büntető-jutalmazó módszerre épít – erősítette meg Gosztonyi Gábor is a PDSZ véleményét. A modern pedagógia ezt már réges-rég meghaladta. Itt támogató és fejlesztő koncepcióra lenne szükség. A PSZ alelnöke szerint Horváth Péternek abban sincs igaza, hogy kötelezően nem vesznek majd el pénzt azoktól sem, akik a legrosszabbul teljesítenek, mert az intézményvezetőnek igenis van erre lehetősége. Ráadásul az intézményvezető egyéni értékelésébe bármi belefér. A teljesítményértékelés alapjául szolgáló tíz szempontból egyébként csak a munkafegyelem, a határidők betartása és a tanulók mérésének rendszeressége, ami objektíven mérhető. De a terhelhetőség hogyan mérhető? Itt lennének azok a vállalások, hogy a történelemtanár múzeumlátogatást szervez, a magyartanár színházba viszi a gyerekeket stb. De hát ez mind túlmunka, ezt ki kellene fizetni – szögezte le a PSZ alelnöke. Magyarul azt várják el a pedagógusoktól, hogy a túlmunkát önként vállalják, és mivel nagyon sokan nem tudatos munkavállalók, nem veszik észre, hogy azt még bírósági úton sem fogják tudni soha kifizettetni. Vagyis még mindig olcsóbb lesz az államnak egy keretet biztosítani a jutalmazásra, mint mindenkinek kifizetni a neki túlmunkáért járó pénzt. Ráadásul az, hogy az egész teljesítményértékelést évenként meg kell ismételni, iszonyú nagy adminisztrációs terhet ró megint az oktatásban dolgozóra.

Arra, hogy mit tesz a PSZ, ha mégis elkezdik ezt a „tesztüzemet” a teljesítményértékelésről, Gosztonyi Gábor leszögezte: „nincs más lehetőség, járjuk az országot, fórumokat szervezünk. Ezt tettük év elején Tudásmenettel, de az elmúlt napokban voltunk Szentgotthárdon, Sopronban, Székesfehérváron, megyünk Szolnokra, Veszprémbe, és elmegyünk bárhová, ahová hívnak bennünket. Beszélgetünk, megpróbáljuk felnyitni az oktatásban dolgozók szemét, és próbáljuk behozni a 30 éves lemaradást. A munkavállalóknak nem kell mindent aláírni, amit az orruk alá nyomnak, mert ha mégis megteszik, hozzájárulnak saját maguk kizsákmányolásához.”