A szuverenitás-védelmi törvény válasz lehet az Európai Bizottság rendelet-tervezetére

A Telex szerint viszont ez a jogszabály az Európai Unió egyik épp készülő rendeletére reagál – még a rendelet elfogadása előtt.

Az Európai Bizottság ugyanis még 2022 szeptemberében nyújtott be egy rendelettervezetet a tömegtájékoztatás szabadságáról, és annak rendelkezései nem igazán kedveznek a Fideszek. Garanciákat írna elő a közmédia függetlenségére, és megnehezítené, hogy a kormány állami hirdetésekkel támogassa a hozzá közelálló szerkesztőségeket.

Előírja a rendelet tervezete, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatóknak „pártatlan módon, közszolgálati feladatuknak megfelelően, sokrétű információkat és eltérő véleményeket” kell közvetíteniük, és vezetőjüket „nyílt és megkülönböztetés-mentes eljárás keretében, a nemzeti jogban előzetesen meghatározott átlátható, objektív, megkülönböztetés-mentes és arányos kritériumok alapján kell kinevezni” meghatározott időre, őket idő előtt felmenteni csak kivételes esetekben lehet. Ezen kívül a közmédiának olyan formában kell stabil forrásokat juttatni, hogy az szavatolja a szerkesztői függetlenséget.

Ha elfogadnák a rendeletet, akkor a magyar kormánynak ki kellene jelölnie egy vagy több független szervet, amely a közmédia függetlenségén őrködik.

A tervezet indoklása az állami hirdetések elosztásáról is keményen fogalmaz: „a közpénzeket vagy a hatóságok által a médiaszolgáltatóknak hirdetés céljából nyújtott bármely egyéb ellenszolgáltatást vagy előnyt átlátható, objektív, arányos és megkülönböztetés-mentes kritériumok alapján, nyílt, arányos és megkülönböztetés-mentes eljárások útján kell odaítélni”. Az állami szervek és cégek, valamint az egymillió főnél nagyobb települések önkormányzatai számára kötelezővé tennék, hogy hirdetési kiadásaikról „pontos, átfogó, érthető, részletes és éves bontású információkat” tegyenek közzé.

Ráadásul az Európai Parlament a tervezet mostani szövege szerint még azt is előírná, hogy egy állami szerv teljes, hirdetésre elkülönített forrásaiból nem mehet 15 százaléknál több ugyanahhoz a médiaszolgáltatóhoz. Azaz ha egy állami szerv/cég évente 100 millió forintot szánna reklámra, senki nem kaphatna tőle többet 15 millió forintnál, még a Google és a Facebook sem.

Nem nehéz belátni, hogy a rendelettervezet elfogadása jókora gyomros lenne a magyar kormány médiapolitikájának.

Abban az országban, ahol a közmédia vezetői lényegében elmondják, kit kell támogatni a választáson, és ahol minden évben súlyos tízmilliárdokat hirdetnek el az állam szervei és cégei a baráti médiában, egy ilyen EU-s rendelet földrengésszerű átalakuláshoz is vezethetne. Nem véletlen, hogy a fideszes politikusok kézzel-lábbal tiltakoznak ellene.

A tervezet elfogadásához elegendő a tagállamok 55 százalékának támogatása, amennyiben ezek a tagállamok az uniós összlakosság 65 százalékát is képviselik, a tervezet blokkolásához pedig legalább négy tagállam kell. Eszerint legalább néhány nagy tagállamra vagy nagyon sok kicsire lenne még szükség Magyarország mellett a vétóhoz. Orbánék mellett egyébként a franciák is fúrják a tervezetet, de nem pont ugyanazért, amiért a magyar kormány, szóval egyelőre tényleg nagyon nehéz megjósolni, mi megy majd át belőle.

Ha a parlament fideszes többsége elfogadja a szuverenitás-védelmi törvényt még azelőtt, hogy az EU elfogadná a tömegtájékoztatási rendeletet, a Fidesz valószínűleg megpróbálná az EU-s rendeletet úgy beállítani, mintha az csak válasz, ellencsapás lenne a magyar szuverenitás-védelmi törvényre.

Minthogy eddig is azt mondták, hogy a tömegtájékoztatási rendelet a magyar szuverenitásba való beavatkozás, ezzel még utólagosan indokolhatják a szuverenitás-védelmi törvény szükségességét is. És ha elég hangosan mondják, biztos lesznek olyanok, akiknek fel sem fog tűnni, hogy míg Kocsis csak szeptemberben jelentette be a szuverenitás-védelmi törvényt, addig az EU rendelete már tavaly elkészült.