A Tisza még mindig a Fidesz kommunikációs árnyékában politizál
A KlikkTV Új világ című műsorának legutóbbi adásában Pankotai Lili vendégei Tordai Bence volt országgyűlési képviselő és Lattmann Tamás nemzetközi jogász voltak. A beszélgetés középpontjában a nyilvánosságra került jegyzőkönyvek, az Orbán-kormány migrációs politikája, valamint Magyar Péter és a Tisza Párt kommunikációs stratégiája állt. A résztvevők nemcsak a Fidesz korábbi narratíváit bírálták, hanem azt is vizsgálták, mennyiben képes vagy éppen hajlandó az új politikai erő szakítani azokkal a kommunikációs mintákkal, amelyek az elmúlt évtizedben meghatározták a magyar közéletet.
Orbán hazugságai és a Tisza kommunikációs csapdája
A beszélgetés elején a vendégek arról beszéltek, hogyan fogadták a nyilvánosságra került dokumentumokat, amelyek szerint a kormányzat a háttérben másként kezelte a migráció kérdését, mint amit a nyilvánosság előtt kommunikált. Lattmann Tamás szerint a leleplezés nem jelentett különösebb meglepetést, mert szerinte régóta sejthető volt, hogy a politikai kommunikáció és a valóság között jelentős különbség húzódik.
A vita hamar átterelődött Magyar Péter szerepére és arra, miként használja fel ezeket az ügyeket politikai célokra. Lattmann úgy fogalmazott, hogy a Tisza Párt vezetője még mindig kampányüzemmódban működik, és elsődleges céljának a Fidesz további gyengítését tekinti. Tordai Bence ugyanakkor védelmébe vette Magyart, mondván, egyelőre ő érzi a legjobban, mikor és milyen témákat érdemes napirenden tartani.
Mindketten problémásnak nevezték ugyanakkor azt a kommunikációs keretet, amelyben a Tisza Párt reagált az ügyre. Tordai szerint különösen visszatetsző volt, hogy a párt a kormányzati kommunikációból ismert vizuális és nyelvi eszközöket használta, amikor azt hangsúlyozta, hogy „Orbán Viktor a sajátjainak is hazudott”. A politikus szerint a kék hátteres, nemzeti szimbólumokkal kiegészített üzenetek sokakban az elmúlt évek propagandáját idézték fel. Pozitívumként ugyanakkor azt említette, hogy a kritikák hatására a Tisza korrigált, és visszavonta a kifogásolt tartalmakat.
A migrációról ugyanazokkal a szavakkal
A műsor egyik legélesebb vitája arról szólt, vajon képes-e a Tisza Párt új nyelvet találni a migráció kérdésében. Lattmann szerint éppen ezen a ponton látható leginkább a folytonosság a Fidesz és Magyar Péter kommunikációja között. Úgy véli, a Tisza sok esetben ugyanazokat a leegyszerűsítő narratívákat használja, amelyek korábban Orbán Viktor politikáját jellemezték.
A nemzetközi jogász különösen a migrációs paktummal kapcsolatos kijelentéseket bírálta. Szerinte az olyan mondatok, mint hogy „Magyarország elutasítja a migrációs paktumot”, nemcsak pontatlanok, hanem félrevezetők is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai szabályozás valójában a menekültügyi eljárások rendezéséről, az érkezők elhelyezéséről és szükség esetén visszaküldéséről szól, vagyis jóval összetettebb kérdés annál, mint amit a politikai szlogenek sugallnak.
Tordai Bence részben egyetértett ezzel, ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a migrációs paktum kifejezés önmagában rendkívül negatív asszociációkat vált ki a magyar társadalomban. Szerinte Magyar Péter pontosan érzékeli, hogy a választók jelentős része nem mélyed el a szakpolitikai részletekben, ezért kommunikációjában gyakran azokra a fogalmakra épít, amelyek az elmúlt évtized során már erős érzelmi töltetet kaptak.
A képviselő úgy vélte, a Tisza egyfajta politikai egyensúlyozást folytat. Miközben hosszabb távon várhatóan közelebb kíván kerülni az európai mainstream álláspontokhoz, addig bizonyos ügyekben továbbra is igyekszik megszólítani azokat a választókat, akik korábban a Fidesz táborához tartoztak. Ez a stratégia azonban szerinte veszélyes lehet, mert könnyen konzerválhatja azokat a gondolkodási kereteket, amelyeket éppen meghaladni kellene.
Vendégmunkások és láthatatlan emberi sorsok
A beszélgetés utolsó harmadában a migráció gazdasági oldalára, különösen a vendégmunkások helyzetére terelődött a szó. Tordai Bence szerint a kormány hosszú éveken át kettős politikát folytatott: miközben a nyilvánosság előtt migrációellenes retorikát alkalmazott, a gazdaság igényei miatt tömegesen engedett be külföldi munkavállalókat.
A politikus úgy fogalmazott, hogy a nagyvállalatok profitérdekei sok esetben felülírták a társadalmi szempontokat. Szerinte a külföldi munkaerő alkalmazása mögött gyakran nem valódi munkaerőhiány áll, hanem a költségek leszorításának szándéka. Emiatt fontos lenne újragondolni, hogy milyen gazdasági és társadalmi érdekeket szolgál a jelenlegi rendszer.
Lattmann Tamás ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a vendégmunkásokról szóló vitákban gyakran megfeledkezünk az érintettek személyes sorsáról. Elmondása szerint ezek az emberek sokszor évekre elszakadnak családjuktól, munkásszállásokon élnek, alig költenek Magyarországon, és keresetük jelentős részét hazaküldik szeretteiknek. Egyetlen fontos igényük van: hogy időben megkapják a fizetésüket és kapcsolatban maradhassanak otthon maradt családtagjaikkal.
A jogász szerint a vendégmunkások nem a helyi társadalom ellenfelei, hanem olyan emberek, akik rendkívüli áldozatokat hoznak családjuk megélhetéséért. „Ezek az emberek hősök” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy többségük nem letelepedni érkezik Magyarországra, hanem dolgozni és pénzt keresni. Éppen ezért szerinte rendkívül káros, amikor a közbeszéd összemossa a menekültkérdést, a migrációs politikát és a vendégmunkások helyzetét, mert ezzel emberi tragédiák és valós társadalmi problémák vesznek el a politikai jelszavak mögött.
