A vidéki prókátor: bilincsben viszik el a bűnösöket?
Nem pusztán kormányváltásra, hanem valódi rendszerváltásra van szükség Magyarországon – erről beszélt dr. Fülöp Botond ügyvéd Bolgár György Miért? című műsorában. A „vidéki prókátorként” ismert jogász szerint az új politikai többségnek világosan ki kell mondania, hogy az elmúlt tizenhat év rendszere nem felelt meg a jogállamiság követelményeinek, és ezt jogi formában is rögzíteni kell. Úgy véli, a politikai felhatalmazás önmagában nem elegendő: alkotmányos és intézményi változásokra van szükség ahhoz, hogy az ország működése tartósan eltérjen a korábbi berendezkedéstől.
Deklarálni kell a szakítást a korábbi rendszerrel
Fülöp Botond szerint az első és legfontosabb lépés egy olyan jogi deklaráció elfogadása lenne, amely egyértelműen elhatárolja az új rendszert az előzőtől. Mint fogalmazott, nem arról van szó, hogy egy jól működő jogállamban lezajlott volna egy szokásos kormányváltás, hanem arról, hogy „az új hatalom ezt egy másfajta rendszernek gondolja és látja, mint az ezt megelőző rendszert”.
Az ügyvéd szerint akár alaptörvény-módosítás, akár országgyűlési határozat formájában rögzíteni kellene, hogy az előző rendszer miért nem tekinthető jogállaminak. Ennek részeként fel lehetne sorolni azokat a működési zavarokat, amelyek szerinte meghatározták az elmúlt másfél évtizedet: a törvény előtti egyenlőség sérelmét, a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítését, valamint azt, hogy az alkotmányos intézmények élére politikailag elkötelezett szereplők kerültek.
Fülöp úgy látja, az intézmények falairól eltávolított Nemzeti Hitvallás szimbolikus lépés ugyan, de önmagában nem elegendő. „A kormányváltást egy magasabb minőségi szintre helyezve rendszerváltássá lehetne emelni” egy olyan deklarációval, amely világosan megindokolja a szakítás okait, és kijelöli az új jogállami működés alapelveit.
Új szabályok szerint kell kiválasztani a közjogi vezetőket
A beszélgetés egyik központi témája az volt, miként lehetne leváltani azokat a közjogi méltóságokat, akik még a korábbi rendszerben kapták megbízatásukat. Fülöp Botond szerint a „bontómunka” és az „építőmunka” párhuzamosan is végezhető. Egyrészt meg kell szüntetni azoknak a vezetőknek a mandátumát, akik szerinte nem töltötték be alkotmányos hivatásukat, másrészt ki kell dolgozni azokat a szabályokat, amelyek garantálják, hogy utódaik már valóban független intézmények élére kerüljenek.
Az ügyvéd szerint az egyik legfontosabb tanulság az elmúlt időszakból, hogy a mindenkori parlamenti többség nem választhat saját magának fékeket és ellensúlyokat. „Az minden lesz, csak nem fék és ellensúly” – fogalmazott. Éppen ezért a kulcsfontosságú tisztségek betöltését részben ki kellene emelni a pártpolitikai logikából.
Javaslata szerint például az alkotmánybírák kiválasztásában egy szakmai testületnek kellene meghatározó szerepet kapnia. Ebben helyet foglalhatnának a jogi karok dékánjai, a jogászi hivatásrendek vezetői és a jogtudomány képviselői. Ez a testület több alkalmas jelöltet állíthatna, akik közül az Országgyűlés választhatna. Hasonló mechanizmus működhetne a legfőbb ügyész vagy más fontos közjogi szereplők esetében is.
Fülöp hangsúlyozta, hogy a jelenlegi tisztségviselők hivatalban hagyása sem jelentene valódi megoldást. A függetlenség ugyanis nemcsak a kormánytól, hanem az ellenzéktől való távolságot is jelenti. Ha egy intézmény a korábbi kormányzat helyett az új ellenzék politikai érdekeit szolgálná, az ugyanolyan távol állna a jogállami működéstől.
Jogállami elszámoltatás és új politikai kultúra
A műsor végén szóba került a korrupciós ügyek kivizsgálása és az elszámoltatás kérdése is. Fülöp Botond szerint sok állampolgár várja azt, hogy a korábbi rendszer felelősei büntetőjogi következményekkel szembesüljenek, ám ezt kizárólag jogállami keretek között lehet végrehajtani.
„A törvény előtti egyenlőségből nem engedünk” – jelentette ki. Szerinte teljesen mindegy, hogy egy átlagpolgárról vagy egy volt miniszterelnökről van szó: ha bűncselekmény gyanúja merül fel, ugyanazoknak az eljárási szabályoknak kell érvényesülniük. Úgy véli, számos korrupciós ügy már most is jól dokumentált, még ha nem is feltétlenül a nyomozóhatóságok, hanem újságírók vagy civil szereplők gyűjtötték össze a bizonyítékokat.
A nyomozások időtartama ügyenként eltérő lehet, de az ügyvéd szerint hetek, hónapok, legfeljebb egy-két év alatt el kell jutni odáig, hogy eldönthető legyen: van-e elegendő bizonyíték vádemeléshez.
A beszélgetés végén Bolgár György a parlamenti politizálás átalakulásáról is kérdezte vendégét. Fülöp Botond pozitívan értékelte azt, hogy az Országgyűlés újra a politikai viták színterévé vált. Szerinte a parlament egyik legfontosabb funkciója éppen az, hogy nyilvános viták helyszíne legyen, és a választók számára is érthetővé tegye a politika működését. Úgy látja, az elmúlt években tudatos törekvés volt a parlament jelentőségének csökkentése, ezért üdvözli, hogy ismét valódi politikai összecsapások zajlanak az ülésteremben.
Bár a miniszterelnök stílusát sokan szokatlannak vagy túlzottan élesnek tartják, Fülöp szerint ez még bőven a demokratikus politikai vita keretein belül marad. Úgy véli, az emberek számára érthető, követhető és érdekes parlamenti vita erősítheti a demokráciát, és visszaadhatja az Országgyűlés korábban elveszett politikai súlyát.
