A világkiállítás, ami nem is az, de legalább jó sokba kerül

Mint a minap megírtuk, idehaza világkiállításként reklámozzák, miközben a nemzetközi színtéren egyszerűen csak kiállításként hirdetik a szombaton Budapesten megnyíló Egy a természettel vadászati és természeti rendezvénysorozatot. Nem is tehetnének másként, hiszen a világkiállítások (azaz Expo) és a szakosodott világkiállítások (Specialized Expo) nemzetközi szervezetének, a Nemzetközi Kiállítások Szövetségének (BIE) a listáján sem található sem az előbbiek, sem az utóbbiak között. 

A BIE álláspontja

„A budapesti, One with Nature World of Hunting and Nature Exhibition 2021’ rendezvény (megjegyzés: magyarra fordítva, Egy a természettel, a vadászat és a természet világa kiállítás 2021) nem a Nemzetközi Kiállítások Szövetségének (BIE) égisze alatt létrejövő bemutató, a szövetség nem is játszott szerepet a szervezésében” – tudatta a Hírklikk megkeresésére a BIE. Ennek ellenére – tették hozzá –, miután a rendezvényre az 1971-es budapesti szakosodott expo 50. évfordulóján kerül sor, a szövetség ajánlja és támogatja azt. 

Ez a lényege annak a levélnek, amelyet Dimitri S. Kerkentzes, a BIE főtitkára küldött Kovács Zoltánnak. A dokumentumot ugyan a Hírklikknek nem adták oda, de mint közölték velünk, ebben az szerepel, hogy „Fel szeretném ajánlani a támogatásunkat a BIE által szentesített 1971-es budapesti EXPO 50. évfordulóján megrendezendő One with Narure World of Hunting and Nature Exhibition 2021’ kiállításhoz”. A hivatalos levél további részében Dimitri S. Kerkentzes azt is tudatta, hogy „a BIE szükség szerint örömmel nyújt útmutatást vagy ad tanácsot az előkészítés és megvalósítás folyamatában”.

Kovács Zoltán és a hangsúlyeltolódás

Nem egészen így nyilatkozott a BIE szerepéről alig két hete Kovács Zoltán. A rendezvénysorozat kormánybiztosa a következőt mondta az Origónak adott interjújában: „A BIE-vel (Bureau International des Expositions – a világkiállítások akkreditációjáért felelős nemzetközi szervezet), amely a világ hasonló profilú kiállításait felügyelni hivatott nemzetközi szervezet – több mint két évvel ezelőtt abban egyeztünk meg, hogy az 1971-es Vadászati Világkiállítás ötvenedik évfordulóján, az akkori elnevezést („World of Hunting Exhibition”) a 21. század kihívásainak megfelelően, kiegészítjük a fenntartható természetgazdálkodásra, természet- és vadvédelemre utaló kifejezéssel. Így lett a 2021-es világkiállítás hivatalos elnevezése „Egy a Természettel – Vadászati és Természeti Világkiállítás” („One with Nature − World of Hunting and Nature Exhibition”)”.

Kovács kétértelmű megfogalmazásában azonban van egy jókora csúsztatás: aki veszi a fáradtságot és rákeres a szövetség holnapján az 50 évvel ezelőtti, a BIE égisze alatt rendezett budapesti Vadászati Világkiállításra, az láthatja, hogy azt a szakosodott világkiállítások közé sorolja a nemzetközi szövetség, a mostanit azonban nem. Az 50 évvel ezelőtti rendezvény nagyon jelentős volt a BIE számára is (szemben a mostanival, amit – lásd fent – csak ajánlani tudtak, de nem vállaltak). Az volt ugyanis az első a szövetség égisze alatt megtartott vadászati expo, s egyben az első olyan világkiállítás, amit az akkori keleti blokk egyik országában rendeztek. 

Kovács Zoltán (egyelőre) hallgat

A magunk részéről kíváncsiak voltunk arra, hogyan magyarázzák Kovács Zoltánék az elnevezést, és az általa sugallt valótlanságot. Hivatalos megkeresésünkben azt írtuk: „A BIE nem adta meg az akkreditációt a rendezvényhez, amit nem tart számon sem a világkiállítások (EXPO), sem a szakosodott világkiállítások (Specialized Expo) között.  Ezt tudva, Önök nem is használják az angol nyelvű megjelenéseikben sem az Expo, sem  a Specialized Expo kifejezést. Ugyanakkor belföldi használatra, magyarul a világkiállítás terminust használják. 

Mivel magyarázzák ezt az eltérést? 

Milyen megfontolásból használják a világkiállítást a rendezvényre?

Nem gondolják-e, hogy ezzel megtévesztik a magyarokat?

Miközben a BIE postafordultával válaszolt két megkeresésünkre is, Kovács Zoltánéktól egyelőre hiába várjuk a választ. Ha megkapjuk, beszámolunk a tartalmáról.

Akkor és most

Az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás 30 ezer négyzetméter belső és 60 ezer négyzetméter külső területet foglalt el. 35 nemzeti pavilonban mutatkozott be a világ, de a társult országoknak köszönhetően, ennél is több ország jelent meg rajta: négy világrész 52 országáról szóltak a beszámolók. A rendezvény 33 napján 1,9 millió ember kereste fel a Hungexpo területét, köztük 200 ezer külföldi.

Ugyanakkor a most szombaton megnyíló kiállításon – a hivatalos honlap tanúsága szerint – csak 15 nemzeti pavilon lesz, ezek zöme egyébként európai (Alsó-Ausztria, Bulgária, Horvátország, Etiópia, Japán, Kuvait, Mozambik, Lengyelország, Románia, São Tomé és Príncipe, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Tajvan és Törökország döntött ilyen megjelenés mellett). Mellettük lesznek külföldi kiállítók, szövetségek, társaságok, szám szerint nyolc, a többi között amerikai, perui, szaúdi. S végül de nem utolsósorban megjelenik hat nemzetközi szervezet, szövetség is, mint az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) vagy a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) és az Afrikai Vadászati Szervezetek Szövetsége (OPHAA). És a Türk Tanács is

Milliárdos projekt, kivezényelt látogatók

Az, hogy az ötven évvel ezelőtti világkiállítás mennyibe került, nem tudjuk, de azt igen, hogy a mostani már vagy 75 milliárd forintnál tart. Ugyanis mint írtuk: információink szerint a magyarországi vadászok vezetője, Semjén Zsolt, egy nem sokkal korábban megrendezett közgyűlésen erről számolt be. A költségek elfutása nem zavarta, ellenkezőleg: nagyon is büszke volt rá, hogy a magyar állam ennyit szán az eseményre. 

Az egyelőre kérdéses, meglesz-e a milliós látogatói szám. Mindenesetre a rezsim nem kívánja a véletlenre bízni a dolgot: vannak már olyan hírek, hogy egész iskolákat rendelnek ki tanulmányi kirándulás címszó alatt.