A Vodafone-ügy miatt sem vonható büntetőjogi felelősségre az Orbán-kormány, pedig...

A kormány szerint – legújabban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt erről – a Vodafone „kvázi államosítása” fokozza Magyarország szuverenitását – idézi fel a Magyar Ügyvéd Blog most megjelent bejegyzése, amely – mint ebből is kiderül – a távközlési cég állami felvásárlása kapcsán született.

„Ha ő mondja, bizonyára így van, hiszen sikerült egy 288 milliárdos árbevétellel, hétmilliárdos veszteséggel és 305 milliárdos kötelezettségekkel rendelkező céghez ’alig” 660 milliárdért hozzájutni” – emlékeztet, megemlítve, hogy ebből az állam közvetlenül „csak” 323 milliárdot adott. Ugyanis – mint emlékezetes – a Fideszhez közeli 4iG leányvállalatához került a cég 51 százalékos többségi tulajdona, amelynek megszerzéséhez amúgy a Magyar Fejlesztési Bank biztosított 170 milliárdnyi hitelt, ráadásul annak 80 százalékára az állam kezességet vállalt. És persze a versenyhivatal nem vizsgálhatja az ügyletet, merthogy azt nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítették.

Ez bizonyára az évszázad üzlete – jegyzi meg nem kis iróniával Magyar, aki tovább kaparva a felszínt, azt is bemutatja, hogy az igazi vevő a 4iG leányvállalata, az Antenna Hungária, amelynek 72 milliárdos árbevétele mellett 74 milliárdos kötelezettségvállalása is van. „Ilyen üzleti mérleg alapján nincs az a kereskedelmi bank, amely bármely vállalkozásnak 337 milliárdos hitelt folyósítana – de nem így az állami MFB, amely nem látott üzleti kockázatot ebben a tranzakcióban” – mutat rá.

Ez azonban közömbös, mert a lényeg az, hogy Magyarország állítólagos szuverenitása minden épeszű szempontot felülír – fogalmaz némi szarkazmussal Magyar, egy további példaként hozva fel a Mátrai Hőerőmű történetét. A német RWE energiaóriás, és itteni partnere, a szintén német EnBW 2017-ben kezdte árulni a korábban privatizált létesítményt, ám a résztulajdonos MVM nem tett versenyképes ajánlatot, így Mészáros Lőrincék 5,9 milliárdért jutottak az erőműhöz. Miután kiderült, hogy az egy eleve veszteséges üzlet, abból sietve kivették a korábbi tulajdonosok által felhalmozott 11 milliárdos eredménytartalékot, majd az egész csődtömeget – nyilván hazánk energiabiztonsága érdekében – 17,4 milliárdért, s nem mellesleg 4,9 milliárdos hitelkiváltás fejében – visszavásárolta a magyar állam. Ez bizonyára „jó üzlet” volt, amire állítólag még legalább 75 milliárdnyi közpénzt költöttek – jegyzi meg a szerző.

„Mindezek után csak találgatni lehet, mi lesz a Vodafone sorsa. Talán csak nem az, mint az autópálya-koncesszióé?” – teszi fel a kérdést Magyar, emlékeztetve rá, hogy Mészárosék 35 évre nyerték el az üzemeltetés jogát, ezzel garantáltan van egy hosszú távra szóló biztos üzletük, kizárva mindenféle versenyt. („Reméljük, ezzel nem adtunk ötletet a döntéshozóknak.”)

A blogbejegyzés a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét is megvizsgálja. A Demokratikus Koalíció két ügyben is feljelentésről döntött: hűtlen kezelés gyanújával az Erasmus-programból történő kizárásunk okán, illetve egy másikat az önkormányzatok szelektív rezsitámogatása miatt – emlékeztet Magyar, aki szerint hasonló ügyekre lenne még számos példa (mondjuk az Elios-botrány), „de a jogalkotással, illetve annak elmaradásával, illetve a kormányzati döntésekkel okozott kárért nem lehet perelni. Pedig lenne rá ok bőven, hiszen a NER számos esetben visszaélt a kétharmad biztosította lehetőségeivel” – jegyzi meg, igazán kirívó esetként említve, hogy az idei költségvetést rendeleti úton fogadták el, amire még az előző rendszerben sem volt példa.

„Mindez azonban nem büntetőjogi kategória: az ítéletet csak a választók mondhatják ki, amikor legközelebb az urnákhoz szólítják őket” – mutat rá a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb bejegyzése.