A volt miniszter bezáratná a magyarországi kórházak felét
Az egykori szabaddemokrata miniszter szerint a kórházak felét be kellene zárni. Úgy gondolja, a politikának végre be kell vállalnia ezt a balhét!
Kóka János a magánegészségügy negyedik legnagyobb bevételű szolgáltatójának alapítójaként az úgynevezett Nagy Magánpraxis Napon beszélt arról, hogy évente az egészségügyi kasszából a GDP 3-5 százalékának megfelelő összeg hiányzik, ezért nem jelentene megoldást, ha az állam a forráshiányos büdzséből venne magánellátóktól gyógyító szolgáltatásokat – írja a Népszava cikkére hivatkozva a 24.hu. Szerinte az állam többletpénzt nyerhetne olyan kiegészítő magánbiztosítással, amit a munkáltatók adómentesen fizethetnének dolgozóiknak, akik a szolgáltatásokat a magánegészségügyben vehetnék igénybe. Így kisebb teher hárulna az állami rendszerre. Keveset költünk az egészségügyre és azt is rossz szerkezetben – fogalmazott.
Kóka János diagnózisa szerint az állam nem tud/akar többet költeni az egészségügyre, a családok kifogytak lehetőségeikből, de az általa javasolt kiegészítő biztosítással 300 milliárd forintnyi friss forrás érkezhetne az egészségügybe. Úgy vélte, furcsa, hogy az irodatakarítás leírható a költségekből, az egészségügyi szolgáltatás nem.
Az egykori SZDSZ-es miniszter szerint az ellátórendszer átalakítását nem lehet megúszni.
„Több mint 100 kórház van Magyarországon, ennek a felét be kell zárni. A politikának végre be kell vállalnia ezt balhét!"
El kellene magyarázni, hogy az emberek ne ott várják el, hogy megmentsék az életüket egy infarktus után, ahol évente csak negyven ilyen beteget látnak az orvosok, hanem ott, ahol legalább tizenötezret, mert csak így lesz esélyük a túlélésre. Úgy vélte: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK) is át kellene alakítani, mert most költségvetése két százalékát fordíthatja működésre, így nem futja se ellenőrzésre, se arra, hogy szakmai feladatait ellássa, lényegében egy kifizetőhely.
Számítása szerint egy jó prevenciós program legalább 1,5 százalékos GDP-bővülést jelentene a gazdaságnak és 1000 milliárdos költségcsökkenést az egészségügynek. Nem azonnal, évtizedek múlva, hiszen amíg rossz minőségű ételeket eszünk, iszunk, stresszelünk, rosszul alszunk, addig betegebbek is leszünk, aminek a társadalmi költségeit a rossz ellátórendszernek kell állnia.
„Azt értem, hogy a pénzügyminiszter nem akar a gazdaság más területeitől az egészségügyre átcsoportosítani, és az egészségügyi kormányzat nem vállalja konfliktust kórházak bezárásával. Azt viszont nem, hogy miért nem lehet átfogó prevenciós programot csinálni" – tette hozzá.
Rékassy Balázs szerint kulturáltabb országokban a várólistás beavatkozásokat az állam a magánegészségügyben veszi meg, akár úgy is, hogy a beteg a gyorsabb ellátásért kiegészítő hozzájárulást fizet. Az orvos-egészségügyi közgazdász azt mondta: a gazdasági minisztérium egyik vezetője a minap neki arról beszélt, hogy míg az államadósság finanszírozására évente a GDP 4,5 százalékát, azaz legalább annyit kell költeni, mint amennyi az egészségügy forráshiánya, addig utóbbira nem lesz több pénz. A mostani keretből viszont nem lehet minőségi szolgáltatásokat nyújtani. Így azok járnak rosszul, akik a magánellátást nem tudják megfizetni, viszont az államiból is kiszorulnak a várólisták miatt.
