Abszurd, hogy két gyerek verekedéséből rendőrségi ügy legyen

Millei Ilona 2020. október 22. 19:10 2020. okt. 22. 19:10

A történet addig elég hétköznapi, hogy két tinédzser, egy 13 és egy 14 éve fiú ököllel esett egymásnak a Hajdú-Bihar megyei Polgár általános iskolájának aulájában, szerdán. Amikor az iskolaőr észrevette, szétválasztotta őket, majd – és itt csavarodik meg a történet – értesítette a rendőrséget. A Hajdúnánási Rendőrkapitányság súlyos testi sértés kísérlet elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást az idősebbik fiúval szemben. A Szülői Oldal szerint abszurd, hogy két gyerek verekedéséből rendőrségi ügyet csináljon bárki is. Hangsúlyozzák, az iskolai erőszak elfogadhatatlan. Azonban ennek megakadályozására az iskolákat kellő számú és képzettségű, megfizetett pedagógussal, nevelési és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottal, iskolapszichológussal, és a munkájukhoz szükséges anyagi forrásokkal kell ellátni, és nem iskolaőrökkel.

A polgári esetre maximálisan igaz a mondás, „Akinek kalapács van a kezében, mindenhol szöget lát”. Sajnos egy elhibázott törvény sokaknak adott a kezébe kalapácsot, így törvényszerű volt, hogy előbb-utóbb valaki önhatalmúlag, az iskola pedagógiai szempontjait figyelmen kívül hagyva, az intézményvezető hatáskörén túlterjeszkedve használja is a maga kis kalapácsát – véli a Szülői Oldal. 

 A verekedés kiváltó oka, a két gyerek közötti feszültség kibeszélése, megbeszélése, a megoldás keresése, a megfelelő büntetés megtalálása (ha az elkerülhetetlen), a gyerekek szociális hátterének vizsgálata, adott esetben a gyermekvédelmi-, a pedagógiai szempontok mind-mind háttérbe szorultak. Ehelyett egy 14 éves gyereket (gondolkodásban, konfliktuskezelésben, szociális készségekben mindenképpen gyerek) egy államigazgatási eljárás fogaskerekei közé löktek. 

Az eset egyértelmű hatásköri túllépés. 

Amennyiben az iskolaőr be is avatkozik, kötelessége lett volna az iskolaorvost és az intézményvezetőt értesíteni, és a konfliktus további kezelését rájuk, a szakemberekre bízni. (Mivel a két gyerek könnyű sérülést szenvedett, az iskolaorvos a helyszínen ellátta őket . – A szerk.) Abszurd, hogy két gyerek verekedéséből, amelyben könnyű sérüléseket szenvedtek, rendőrségi ügyet csináljon bárki is.

Legkevésbé azonban éppen az iskolaőr tehetné ezt meg, hiszen neki bármennyire is nincs pedagógus végzettsége, törekednie kellene arra, hogy a gyerekek ne ellenséget lássanak benne, hanem valakit, akihez bizalommal fordulhatnak, ha szóban vagy tettlegesen bántalmazzák őket és nincs a közelben tanár. 

Anélkül, hogy az ügy részleteit ismernénk (ki volt a kezdeményező, a hibás, a visszaütő, a fölényeskedő, a veszélyeztetett stb) ki lehet jelenteni, hogy az iskolaőr a szakmaiatlan beavatkozásával semmit nem oldott meg, ahelyett, hogy gyerekek megtanulták volna, hogyan kell a konfliktusokat kezelni, csak egyet tanultak tőle – iskolán kívül verekedj – állítja a Szülői Oldal.

Hasonló végkicsengése van a kompolti esetnek is. Maximálisan elítélnek minden gyermek- és pedagógusbántalmazást. Azonban az iskolaőr alkalmazása ahelyett, hogy a kis közösségekben az iskolát tenné a szülők-pedagógusok-gyerekek közötti konfliktusok feltárásának, megbeszélésének, akár megoldásának mindhárom fél által elfogadott helyszínévé, hazug módon, a konfliktus utcára vitelét segíti elő. Éppen azt segíti elő, amire hivatkozva Kompolton létrehozták.

Az iskolaőri rendszer csak tünetkezelés, ráadásul a rosszabb fajtából. Egyrészt azért, mert nem csak hogy nem képes kezelni az okokat, de kifejezetten ellene hat az okok feltárásának azzal, hogy az iskola falain kívülre, kezelhetetlen, ellenőrizhetetlen körülmények közé tolja át a konfliktust. Másrészt országos szinten a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, vagy éppen sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családok és gyerekeik elleni, sokszor rasszizmussal párosuló legalantasabb ösztöneink állami szintű támogatását testesítik meg, amivel tovább rombolják a társadalmat újabb generációkra kiterjedően is. 

Egy Magyarország van, és minden gyermek, igen, mindenki gyermeke egyforma érték. Hangsúlyozzuk: az iskolai erőszak elfogadhatatlan. Azonban ennek megakadályozására az iskolákat kellő számú és képzettségű, megfizetett pedagógussal, nevelési és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottal, iskolapszichológussal és a munkájukhoz szükséges anyagi forrásokkal kell ellátni és nem iskolaőrökkel. Akik alig várják, hogy szöget lássanak.