Adjátok oda, mert kell nekünk, de nem fizetünk érte
Több sebből vérzik az a jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy az egyházak ingyen tulajdonjogot szerezzenek olyan ingatlanok felett, amelyeket igényelnek. Használatukhoz az államtól kapnak pénzt, csak néhány évig kell működtetniük, utána akár el is adhatják azokat – mondta Magyar György ügyvéd. Budapesten a református egyház több hatalmas ingatlanra is rátette már a kezét és most Hódmezővásárhelyen is ezzel próbálkoznak. A megyei jogú város önkormányzata viszont nem akarja ingyen odaadni.
A Szegedi Törvényszéken folyik az a per, amely a tulajdonjog megállapítására indult. A felperes maga a református egyház, amely egy olyan hódmezővásárhelyi épületet akar megszerezni, ahol óvodai nevelés és általános iskolai oktatás is folyik. „Mi az önkormányzatot képviseljük, és úgy gondoljuk, hogy nem lehet ingyenesen odaadni egy tulajdonjogot, mert ha jogszabályt hoztak is erre, az mindenféleképpen sérti nemcsak a magyar Alaptörvényt, hanem az uniós jogot és a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályait is, amelyeket Magyarország is ratifikált, miáltal a nemzetközi kötelezettségek kötik az országot” – magyarázta Magyar György.
Egy demokratikus jogállamban egyetlenegy jogalanyt sem lehet megfelelő kompenzáció vagy kártalanítás nélkül megfosztani a tulajdonától – fejtette ki az ügyvéd. Önmagában a tulajdonjog korlátozható lenne, de csakis szükségességi és arányossági kritériumok szerint tette hozzá. Tehát az, hogy ingyenesen elveszek valakitől egy tulajdonjogot, mindenféleképpen mindenféle jogot sért, már Napóleon óta.
Akkor mire hivatkozik a református egyház? – kérdeztük Magyar Györgyöt. Arra, hogy a gyerekek, a tanulók és szülők jogainak és érdekeinek védelmében kérik az épületet. Ugyanis van egy olyan jogszabály, amely biztosítja az egyházi fenntartónak, hogy annak az ingatlannak igényelheti tulajdonjogát, amelyet használatban tart és egyáltalán nem veszi figyelembe a szükségességet és arányosságot – felelte az ügyvéd, majd hozzátette, a kormánynak olyan jogszabályt sikerült létrehoznia, hogy ha az egyház rámutat egy ingatlanra, akkor azt oda kell neki adni, akár az önkormányzaté, akár az államé. Ezt akarja most a Hódmezővásárhelyi Református Egyház is az egyik önkormányzati tulajdonban lévő épülettel, amelyben részben oktatási tagintézményt tart fent.
De olyan nincs, hogy adjátok oda, mert kell nekünk, de nem fizetünk érte! – háborodott fel az ügyvéd. Ráadásul az sem kizárható, hogy az egyház évek múlva eladja az ingyen szerzett ingatlant, mert a jogszabály csak 10-15 évnyi kötelezettséget ír elő, utána azt kezd vele, amit csak akar. Mindezt úgy, hogy az egyházi fenntartáshoz az állam adja a pénzt, tehát állami pénzből működteti az egyház az oktatási intézményeit. Ez hatalmas bevételt jelenthet a református egyháznak. Magyar György felidézte, ilyen tulajdonjogi átruházás történt Budapesten a XII. kerületben, ahol hatalmas ingatlant kapott ingyen a református egyház egy óriási honvédségi területen, ahol se templom, se temető, se iskolaépület nincs, mégis megszerezte. Ahogy az Alkotmány utca 25-ben is kapott egy több, mint 500 nm-es ingatlant – sorolta az ügyvéd, aki szerint teljesen elképesztő és borzasztó ez a diszkriminatív jogalkotás a többi jog hátrányára. Maga a jogalkotás jogellenes – vélte. „Azt is láthatjuk, hogy Balog páter tevékenysége mennyire befolyásolja a kegyelmi eljárásokat is. Szerintem túl van dimenzionálva a református egyház térnyerése.”
Visszatérve a Hódmezővásárhelyi Református Egyház kontra Hódmezővásárhelyi Megyei Jogú Város tulajdonjogi perére, Magyar György elmondta, hogy a szóban forgó ingatlanra ráadásul vagyonkezelői jog is be van jegyezve az ingatlan nyilvántartásban a Szegedi Tankerületi Központ javára. Normális esetben egy ilyen ingatlannál be lenne jegyezve az elidegenítési és terhelési tilalom a vagyonkezelő javára. Tehát ez nem is egy szabad ingatlan, mert a tankerület már „rászállt”. Ami miatt külön jogalkalmazási problémát vet fel az egyházi igénylés, mert a vagyonkezelői joggal terhelt ingatlan tulajdonjogának az átruházhatóságáról egyáltalán nem rendelkezik ez a jogszabály. Ezt a tárgyaláson a bíró is észlelte, és úgy döntött, külön is meg kell vizsgálni – részletezte Magyar György.
Jelenleg a per alapját képező törvénnyel szemben három alkotmányjogi panasz van az Alkotmánybíróság előtt, de a taláros testület még nem hozott döntést. Ezért Magyar Györgyék indítványozták, hogy addig függesszék fel a tulajdonjogi pert, amíg az AB ezt megteszi, mert ebből a szempontból a döntésük fontos. A bíróság válasza a következő tárgyalási napon várható, ami júliusban lesz.
