Ágh Attila: az „új” európai parlament komoly hatással lesz a magyar belpolitikára

A magyar médiában kevesebb hangot kapott, de az elmúlt évtizedben nagyon komoly harc dúl a befolyásért, a hatalomért az Európai Unió (EU) intézményei között. Jelenleg az látszik, hogy erősödik az Európai Parlament (EP)szerepe, egyre meghatározóbb lesz, szemben az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanáccsal (ET), valamint az EU kormányának számító Európai Bizottsággal (EB). Vagyis az utóbbi hetekben nagyon világosan megmutatkozott, hogy a parlament újraválasztása nyomán ismét hatalmasat lépett előre az unióban a részvételi demokrácia, s ez a döntéshozatalt is jelentősen befolyásolja. Az EP és az EB között élesebb és nyitottabb harc mutatkozik, amit viszont Ágh Attila pozitív folyamatnak tart. 

A politológus szerint ez már feltűnt a választások előtti megfogalmazásokban és „összecsapásokban”.  Példaként említette, amikor Magyarországgal kapcsolatban a lelépő EP azzal búcsúzott, hogy az ország nem demokrácia és a Bizottság nem kezelte ezt az ügyet elég világosan és egyértelműen. Tehát van egy alapvető tendencia: az EU-ban nagyon erős nyomás érezhető a részvételi demokráciára, és mivel az unió egy 450 millió fős együtt élő föderáció, ezért egyértelmű fóruma az EP. 

A részvételi demokrácia csomópontjai sokkal markánsabban mutatkoztak meg a frakciók megszerveződésében és egymással való ütközéseikben, mint bármikor korábban.  „Ezért a következő öt évben arra kell készülnünk, hogy az eddigi parlamenti ciklusokhoz képest a frakciók jóval aktívabbak lesznek, az európai közvélemény sokkal többet fog foglalkozni velük, és Ursula von der Leyennek – az EB elnökének – ez sok fejfájást fog okozni, mert a kormányzás konkrét menetét is fogják bírálni. Ahogyan a választás óta eltelt rövid időben a frakciók megalakulásával nyilvánvalóvá vált, lényegében egy új típusú Európai Parlamenttel van dolgunk” – vonta le a következtetést a politológus.   

Ágh Attila úgy látja, ez ismerhető fel a frakciók átalakulásában is. Bár a szélsőjobb hosszú időn keresztül arra számított, hogy jobboldali áttörés várható és ők kerülnek előtérbe, most ugyanúgy megbuktak, mint 2019-ben. A várakozásokhoz képest is sokkal nagyobbat buktak. Ugyanakkor a szélsőjobboldal agilitása, fontossága, szervezőképessége megmutatkozik abban, hogy képes volt újra rendezni a sorait, teljesen átalakítani a frakcióit. Bizonyos esetekben, országokban és frakciókon keresztül, világos eredményt és befolyásolási készséget tudnak bemutatni. Az a két és fél frakció, amit a szélsőjobboldal testesít meg, modernizálódott, előrelépett – emlékeztetett a szakértő. Hozzátette, azért beszél két és fél frakcióról, mert a most megszerveződő két csoport, a Patrióták Európáért és a Szuverén Nemzetek Európája bevallottan szélsőjobbosok, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) viszont ebbe az irányba hajlik miközben nyitott a többségi frakciókra is. „Most már túl vannak a parlamenti tisztségek elosztásán, ahol életbe lépett a „cordon sanitaire”, ami kevésbé sújtotta az ECR-t és úgy tűnik, annak elnöke, az olasz miniszterelnök befolyásos helyeket tud majd szerezni magának a EB-ben felálló csapatában. Mert von der Leyen ad nekik egy olyan funkciót, amely komoly befolyással lesz a gazdasági életre, hiszen a 2-3 legfontosabb „miniszteri” poszt várományosa Georgia Meloni embere” – fejtegette Ágh Attila. 

Érvelését azzal folytatta, hogy az EP újraválasztásával markánsan előtérbe került az emberek megszólalási képessége, azaz a részvételi demokrácia, ami abban is megmutatkozott, hogy az elmúlt időszakban – különböző okokból – sokkal több tömeges megmozdulás, tüntetés volt. Az EU polgárai határozottan az utcán vannak és meg akarják mutatni közvetlenül a véleményüket. Erre nagyon erősen ráéreztek és mozgósították magukat a szélsőjobbos frakciók. „Úgy gondolom, hogy sokkal többet fogunk róluk hallani a következő öt évben” – mondta Ágh Attila.

Mindeközben az EU átment egy gazdasági változáson, amit Orbán Viktor is észrevett és a tusványosi találkozón kijelentette, hogy csak az oktatáson és a kultúrán keresztül lehetünk sikeresek. „Ebben az a katasztrofális, hogy a Fidesz-kormány az elmúlt tizenéves munkásságával pont ezt a két területet tette tönkre először és taszította a magyarokat a segédmunkás kategóriába. Ebben a dezinformációs játékban a miniszterelnöknél fel is bukkan, mint alapvető jelszó és kap egy mitikus fajelméleti keretet, hogy egyébként mi magyarok milyen klasszak vagyunk” – jegyezte meg a politológus.

Ezt azért fontos elmondani – folytatta elemzését –, mert a most az EP-be jutott magyar képviselők közül a hét Tisza pártos képviseli leginkább az említett versenyképességben szerepet játszó EU-ban tapasztalt kulturális forradalmat. Vagyis, amikor meghirdette furcsa és innovatív módon a Tisza Párt, hogy ki akar EP képviselő lenni, éppen azt a nagyon jól felkészült, humán tudományokban jártas középnemzedéket érte el. Ezért a Tisza párt képviselői a Néppárt frakciójában felülreprezentáltak ebből a szempontból. 

Ha Orbán Viktor azt állítja – keserű humorral mondva –, hogy sikertörténetet elérni a XXI. században úgy lehet, ha az oktatás és a kultúra előtérbe kerül, a tiszás EP képviselők pont ezt testesítik meg. Generációsan és felkészültségben is egy újfajta, dinamikusabb társaságot képviselnek. Ez nem feltétlenül jelent még politikai tartalmat, ami ki is derült akkor, amikor a tiszások külön-külön kezdtek szerepelni. Ugyanis Tarr Zoltán ATV-s interjújából világossá vált, hogy bár jól felkészült, elemi kérdésektől zavarba jött, és látszott, hogy a párt álláspontja és programja még kialakulóban van. „Olyan, mintha edzőmérkőzésen lennének és ezért még zavarba hozhatók elemi ellentmondásokkal. Mint amikor azt mondta, nem kell Ukrajnának fegyvert szállítani, de arra a kérdésre az interjúban, hogy akkor hogyan védi meg magát az olyan orosz támadások ellen, mint a gyerekkórház bombázása, zavarba került és nem tudott válaszolni. Mi viszont igen. Azért tudták lebombázni, mert a nyugatiak nem szállították időben azokat a védelmi rendszereket, amikkel ezt meg tudták volna akadályozni” – emlékeztetett Ágh Attila.   

Az új Európai Parlamentbe került tiszás képviselőkön látszik, hogy még nincsenek minden kérdésben jól felkészülve, de képesek tanulni és korrigálni. Amikortól már a valós dolgok felé fordulnak, annak komoly hatása lesz a magyarországi belső vitákra is. Az egész magyar elit átaludta az elmúlt harminc évet és nem jött rá, hogy nyugaton történt egy fordulat a tudás alapú társadalom irányába, megváltozott a versenyképesség. „Ezért, ha ránézünk az EP-ben lévő frakciókra és azok vitáira, akkor azt látjuk, hogy már Orbán Viktornak is leesett a tantusz, a dezinformációs jelszavakat változtatni kell, át kell menni abba az irányba. Erre viszont a Tisza Pártban látszik felkészültség. Az EP-ben várhatóak további megújulások, emiatt lesznek viták, amelyek megjelennek majd Magyarországon is. Nincsenek paradicsomi állapotok és még nincs komoly változás sem, de az új irány az EP részvételi demokráciájának megerősödése. Ez is, meg az is, hogy az EP-ben lévő viták tematikája ugyancsak a versenyképesség és a humán tőke-beruházás irányába mozdul el, erőteljesen befolyásolja a magyar belpolitikát is” – fűzte hozzá Ágh Attila