Alijev: az azeri erők megváltoztatták a status-quót Hegyi-Karabahban
Az azeri erők megváltoztatták a harctéren azt a status-quót, amely eddig a hegyi-karabahi konfliktus rendezésének alapját képezhette - jelentette ki az Interfax hírügynökség jelentése szerint pénteken Ilham Alijev azeri elnök, hozzátéve: áttörték és megsemmisítették a demarkációs vonalat.
"Én megváltoztattam a status-quót a harctéren. Demarkációs vonal? Nincsen. Mi áttörtük és megsemmisítettük" - mondta az államfő az azeri nemzethez intézett pénteki televíziós beszédében. Üzenetét nem sokkal azelőtt sugározták, hogy Moszkvában megkezdődtek a fegyveres konfliktus leállítását célzó orosz-örmény-azeri külügyminiszteri tárgyalások.
Alijev emlékeztetett: az örmény erők harminc éven át betonépítményekkel erősítették meg ezt a demarkációs vonalat, de az azeri erők ezeket is szétverték most. "Senki sem képes ellenállni az azeri katonának" - hangoztatta Alijev. Cáfolta az összes olyan örmény nyilatkozatot, amely szerint új demarkációs vonal épül. "Több már nem lesz belőle" - szögezte le.
Az azeri elnök beszédében hangsúlyozta: a harcok a frontvonal teljes hosszan folytatódnak. "Azerbajdzsán minden irányban megszilárdítja állásait. Mi rákényszerítjük az agresszort a békére, ez a hadművelet legfőbb célja" - hangoztatta.
Alijev ugyanakkor értésre adta, hogy kész visszatérni a tárgyalóasztalhoz, de hozzá is tette rögtön, hogy semmilyen engedményt nem hajlandó tenni országa területi egységének az ügyében. Úgy fogalmazott, hogy hajlandó egy utolsó esélyt adni Jereván számára a viszály békés megoldására. Leszögezte azonban: szó sem lehet semmiféle tárgyalásról, ha Örményország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahot országa részének tekinti.
"Örményországnak el kell fogadnia a konfliktus rendezésének alapelveit, és ki kell vonulnia a megszállt területekről" - hangsúlyozta Alijev. Hozzáfűzte: "Mi több alkalommal is javasoltuk (Jerevánnak) az ENSZ BT határozatainak végrehajtását, többször értésre adtuk, hogy Azerbajdzsán nem fog megbékélni a kialakult helyzettel". Hangsúlyozta azt is, hogy egyetlen ország sem befolyásolhatja Baku akaratát ebben a konfliktusban.
A vitatott hovatartozású, örmények lakta, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahban és környékén szeptember 27-én robbantak ki újra a harcok. Azerbajdzsánban és Örményországban is rendkívüli állapotot vezettek be, de Azerbajdzsánban ez csak a Hegyi-Karabahhal határos területekre vonatkozik. Ez előbbi országban részleges, az utóbbiban teljes mozgósítást rendeltek el. Folyamatosan érkeznek hírek halottakról és sebesültekről, de a két fél hadijelentései sokszor merőben ellentmondanak egymásnak, mindegyikük saját sikereit domborítja ki, agresszornak állítva be a másikat.
A nagyhatalmak - Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország és az Európai Unió - egyelőre hasztalan próbálkoznak a harcok beszüntetésére rávenni a szembenállókat.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Jereván szerint a NATO-tag Törökország az azeri oldalon beavatkozik a konfliktusba, Örményország viszont tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), és Vlagyimir Putyin orosz elnök értésre adta, hogy Moszkva teljesíteni fogja az ODKB-tagságból eredő kötelezettségeit.
