Amikor az euró 270 forint lett, a kormány távozását követelték – ma 380 az árfolyam
Történelmi mélyponton a forint: egy euró már több mint 380 forintot ér. Meddig tart ez a drámai lejtmenet és van-e bármilyen lehetőség a folyamat megállítására? Erről kérdezték Bod Péter Ákost a KlikkFM Politikai Nagyító című műsorában.
„A kialakult helyzetet egyértelműen az izgalom is alakítja. Hasonló helyzet volt 2020-ban, amikor egy más jellegű krízis tört ránk, ekkor is hatalmasat esett a forint, de így járt a cseh korona és a lengyel zloty, érdekes módon kevésbé a román lei” – sorolta a krízisjeleket a pénzügyi szakember.
A kelet-európai valuták különösen érzékenyek a krízisekre, társadalmi sokkokra. A gazdasági tapasztalatok szerint, amikor válság keletkezik a világban, a pénzek meglódulnak és általában dollárba vagy svájci frankba menekülnek. Vagy aranyba – tette hozzá.
„Miután nyakunkon maradt a forint, változatlanul ki vagyunk téve effajta izgalmaknak.”
Az MNB volt elnöke jelezte, hogy a pénzromlás konkrét okait természetesen nehéz tetten érni. Azonban viszonyítási alapként emlékeztetett arra, hogy – az előző, nem fideszes kormány alatt – volt 240 forintos euró is. Amikor pedig bekövetkezett a 2008-as gazdasági krízis, annyira elkeseredett a pénzvilág, hogy 270 forintra ugrott az árfolyam és a felkorbácsolt közvélemény a kormány távozását követelte.
„Még öt évvel ezelőtt is 305-310 volt az euró árfolyam, a járvány idejére felkúszott 360 környékére és most ismét sikerült új negatív rekordot elérni. Ezt a sort összeillesztve látható, hogy egy 15 éve gyengülő trendről beszélhetünk.”
Bod Péter hozzátette, hogy szó sincs egyfajta kelet-európai átokról, mindez korántsem eleve elrendelt gazdasági kiszolgáltatottság eredménye, mert például a cseh koronára korántsem igaz mindez. „Bár a szomszédos valuta is ingadozott, de összességében inkább erősödött az elmúlt időszakban és nem gyengült folyamatosan. Ez pedig indokolt és érthető, hiszen, ha egy gazdaság gyorsabban növekszik, a fizetési mérlege rendben van, akkor miért gyengülne a valutája, ha a költségvetése is kontroll alatt van...?”
Ebből egyértelműen levonható az a szomorú tény, hogy Magyarország kormányának „lyukacsos a költségvetése”, óriási volt a hiány tavaly, azt megelőzően és ez várható az idei évre is. „Ezzel már nincs mit kezdeni, megindultak a költekezések, a magyar kormány köszönettel visszaadja a beszedett szja-t, amire azt hiszem, a világtörténelemben nem volt még példa egy deficites ország részéről. Ehhez jön még az inflációs trend és ha mindezt összerakjuk, ezek azok az alapvető tényezők, amelyek összegzéseként megállapítható – ez a valuta nem tud erősödni.”
A jeles közgazdász szerint a választás közeledtével beindult osztogatási propaganda pedig egy meglehetősen cinikus játék a gazdasággal, amire rögtön mondhatnánk is, hogy ez elég sokba kerül. A gazdaság persze mindenhez tud alkalmazkodni, ehhez is, „de az alkalmazkodás egyik igen kellemetlen módja – az infláció” – nyilatkozta Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bankvolt elnöke a KlikkFM adásában.
