Még mindig több milliárd forintot lopnak el az online csalók a magyarok számláiról
Az idén, az első negyedévben új csúcsot döntve, közel 15 milliárd forintot loptak el a magyar bankszámlákról – a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint – a csalók. A szakértők szerint ugyanakkor a felfutási szakaszon már túl vagyunk, úgy látják, hogy inkább nagy, egyszerre nagyobb kárt okozó esetek kerültek a statisztikákba. De persze tömegével inkább a lakosságot érintik ezek a csalások, amelyekről bővebb terjedelemben olvasható egy cikk a Portfolion.
Negyedévente még mindig több milliárd forintot lopnak el csalók a magyarok számláiról – olvasható a portál írásában, amelyben a kiberbűnözési trendekről és az elkövetők módszereiről mond el érdekes dolgokat Halász Viktor, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztály felderítő osztályának vezetője és Timoska Kinga, az ORFK kiberstratégiai osztályának nyomozótisztje. Megtudhatjuk tőlük, hogy az elkövetési módszerekben nincs hatalmas újdonság, az viszont látszik, hogy jól szervezett cégként működő csoportok automatizált üzenetekkel bombázzák a lakosságot. Ebben nagy segítségükre vannak az AI-eszközök, amelyek lejjebb tolták a belépési küszöböt a csalások világába.
Magyarországon a legjellemzőbbek a online csalások. Az elkövetők tipikusan valamilyen adathalász módszerrel szerzik meg a szükséges banki belépési adatokat vagy bankkártya adatokat és ezzel visszaélve követik el a bűncselekményeket. Ez a fajta csalási típus kifejezetten háztartásokat, a lakosságot érinti nagy számban, kisebb arányban a cégeket. Újfajta elkövetési módszerek nincsenek, ugyanazt csinálják a bűnözők, mint 5-10 vagy akár 15 éve, inkább az eszközök változtak, amelyek ezeket a csalásokat könnyítik meg.
Újdonság az elkövetésben a szervezettség szintje. Mint elmondták: régen is voltak olyan csalások, hogy felhívtak valakit és megpróbálták megszerezni az adatait, de ez most sokkal szervezettebben történik. Vannak információik külföldi call centerekről, látják hogy mennyire olajozottan működnek.
Újabb jelenség, hogy a bűnözők kihasználják a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket álhírterjesztő hálózatokat hoznak létre és forgalmat generálnak az oldalaikon, posztjaikon. Automatizálják a hamis Facebook-profilok regisztrációját, és chatbotokkal kommentelnek, kommunikálnak. Dezinformációs kampányoknál nagyon gyakori az AI-eszközök használata, de befektetési csalások terjesztésében is hasznosak. Mint megállapították: a kiberbűnözésben a belépési küszöb is lejjebb került: ha valaki szeretne létrehozni egy rosszindulatú programot, de nem tud programozni, generatív AI eszközöket használhatja erre.
Ami a megelőzést és a védekezést illeti, a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy mivel főleg nem technikai jellegű támadások történnek, hanem klasszikus megtévesztés, technikai oldalról nehéz ezeket kivédeni. A legtöbb áldozat nem azért válik sértetté, mert gyenge jelszót használt, hanem mert felhívták és tévedésbe esett. Ezért a tudatosítással, megelőzéssel tudunk leginkább segíteni.
