Apák napja
Igen, ilyen is van: apák napja. És bár nálunk ez a nap még viszonylag újkeletű, az első apák napját már több mint száz évvel ezelőtt megünnepelték.
Az első apák napját 1910. június 19-én tartották, s ma, 122 évvel később pontosan ugyanerre a napra esik ez az ünnep. Első alkalommal Washington államban rendeztek apák napját – olvasható a Dívány összeállításában, ám arra az USA-ban is kellett pár évtizedet várni, hogy egy teljes nemzet megtartsa az apák napját: egészen pontosan 1972-ben került erre sor.
Ekkorra az anyák napjának már komoly tradíciói voltak: utóbbi mozgalmat Anna Jarvis indította el, saját édesanyját, Ann-Reeves Jarvist szerette volna köszönteni úgy, hogy az ünnepet egy teljes nemzetre terjeszti ki. Az élelmes virágkereskedők kapcsoltak, és elkezdték népszerűsíteni az ünnepet, amelyet május második vasárnapján tartottak. (Magyarországon hagyományosan május első vasárnapján ünnepeljük az édesanyákat.)
1909-ben már nemzeti ünnep volt az anyák napja – nem csoda, hogy gyorsan egy apák napját is igyekeztek kerekíteni mellé, de ennek a jeles napnak rögösebben indult a története. Olyannyira, hogy voltak olyan elképzelések a húszas-harmincas évek Amerikájában, ne legyen külön anyák és apák napja, hanem helyettük együtt, a szülők napján ünnepeljék a felmenőket.
A gazdasági világválság végül maga alá temette ezt az ötletet, majd a világháború hatására az apák tisztelete, erőfeszítéseik megköszönése előtérbe került.
Ma tehát az édesapákat ünnepli a világ és persze, Magyarország. Akik, talán nem annyira érzelgősek, mint az édesanyák, de a legtöbb esetben ugyanúgy kiveszik a részüket a gyermekük neveléséből, mint az édesanyák.
