Arató László: aki ezt az érettségi követelményrendszert írta, nem tart lépést a világgal

Millei Ilona 2021. február 26. 09:01 2021. feb. 26. 09:01

Megújulnak az érettségi általános vizsgakövetelményei 2023-tól. Hat helyett tíz életmű, a Nemzeti alaptanterv által bebetonozott irdatlan mennyiségű tananyag, középszinten kihagyott hétköznapi gyakorlati szövegalkotás, viszont helyette betett, mindenki számára kötelező, műveltségi teszt, tanárt irányító érettségi követelményrendszer. Ottlik Géza és Kertész Imre helyett Herczeg Ferenc. Többek között ez az új érettségi modell néhány hibája. – Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével beszélgettünk.

- Kormányrendeletként megjelent az új érettségi modell. Kiszivárgott a magyar nyelv és irodalom érettségi részletes követelményrendszerének tervezete. Önök véleményezhették ezeket a dokumentumokat?

- Nekünk nem küldte el egyiket sem véleményezésre az Emmi, noha többször kértük őket arra, tegyék lehetővé, hogy a rendeletet ne csak utólag bíráljuk, hanem előtte is véleményt tudjunk mondani róla, amit esetleg be lehet építeni, de legalább átgondolni. Hiába kértük erre Maruzsa Zoltán államtitkár urat is. Ahogy a Nemzeti alaptantervet (Nat) se véleményezhettük előre, így ezt sem.

- Pedig a Magyartanárok Egyesülete már az új Nat-tal sem volt elégedett, és nem is rejtették véka alá a véleményüket. És, végül is ez vezet el az érettségihez. Ezzel az új Nat-tal mi a legnagyobb probléma magyar nyelv és irodalom szempontjából?

- A tananyag mennyiségének rendkívüli megnövekedése, az érettségi követelményrendszer pedig most ezt betonozza be. Nagyon sok név és mű címe szerepel benne kötelezőként és központilag előírva. Ennek következtében sokkal kevesebb idő jut az elmélyülésre, az olvasmányélmények megbeszélésére, az olvasás megszerettetésére. Vagyis a gondolkozni és beszélni tanításra. Ha ezt a még felmenő rendszerben felkúszó Nat-ot komolyan veszi az ember, akkor nagyjából úgy lehet leadni a benne foglalt tananyagot, hogy ha bemegy a tanár, mondjuk ötödikben, vagy négyosztályos gimnázium esetén kilencedikben és elkezd előadni, előadását pedig 12. osztály végén, az érettségi előtt fejezi be. Direkt mondtam ezt a csúnya szót, hogy leadni, mert rendesen megtanulni, megemészteni ezt az anyagot nem lehet. Ez a tananyagmennyiség arra késztet, hogy kész, rövid közléseket kapjanak a gyerekek, ahelyett, hogy a szöveggel ők maguk lépjenek kérdező, válaszoló és értelmező kapcsolatba. Ennek egyik megnyilvánulása, ami az érettségi követelményrendszerben is megjelenik, hogy a korábbi hat helyett tíz életművet tettek kötelezővé. Egyébként már a hat is sok.

- Kiknek az életműve?

- Korábban Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és József Attila. Ez minden évben, mindenhol kötelező érettségi tétel volt.

- Kik jöttek hozzá?

- Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Herczeg Ferenc. És ezzel tíz életmű van. Véleményünk szerint maga az a fogalom is, hogy életmű, iskolaidegen. Életművet az irodalomtudós ismer meg úgy, ahogy. A gyerekeknek szerzőktől olvasmányokkal kellene ismerkedniük, és ezekről kellene beszélgetni. Azt gondolom, hogy pályaszakaszokat tanítani irodalomtörténeti szempontból érdekes lehet, bár ezek a pályaszakaszolások is változóak, de, hogy a gyereket a műhöz, a szerzőhöz, az olvasáshoz nem viszik közelebb, az biztos.

- Ön szerint kapnak kulcsot a diákok akár a magyar nyelv és irodalom, akár a külföldi irodalom megismeréséhez az új Nat és az új érettségi tételek által?

Kulcsot nem a dokumentumoknak kell adniuk, de a közös kulcskeresést nem teszik igazán lehetővé. Azt, hogy a gyerek felfedezze a „kulcsokat”, hogy megbeszéljük vele ezeket. Azok a kompetenciák, amelyek föl vannak sorolva mind a Nat-ban, mind a részletes érettségi követelményekben, elvileg azt írnák elő, hogy mindenféle képességeket fejlesszünk, meg gondolkodni tanítsunk, csakhogy ezt a kijelölt, megkötött tananyagmennyiség lehetetlenné teszi. A Nat és az érettségi dokumentumok elkészítői csupán átmásolták a korszerűbb korábbi dokumentumokból az elvont kompetenciafejlesztési követelményeket. Ez olyan, mint valamikor az ideológiai „vörös farok” volt, tehát rá lett öntve a hatalmas ismeretanyagra valami korszerű lötty, de nyilvánvaló, hogy a benne tételesen leírt tananyag a korszerű mázt komolytalanná teszi.

- Mi a legnagyobb baja ezeknek a magyar nyelvi érettségi szabályoknak?

- Az egyik része, a vizsgamodell megjelent kormányrendeletként. A részletes követelményrendszer az, ami elvileg még készülőfélben van, és amit a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) véleményez.  Az NPK egyébként a kormány felülről létrehozott egyeztető szerve, amellyel egyeztet, szemben az alulról épült, régebbi civil szakmai szervezetekkel.

A modellben két fontos mozzanat van. Az első, hogy középszinten kimaradt belőle a hétköznapi gyakorlati szövegalkotás. Eddig lehetett választani vagy rövid érvelést, vagy olyan hétköznapi szöveget, mint például a kérvény, a panaszoslevél, a vitaindító. Ezek olyan szövegtípusok, amiket a gyerekeknek az életben akkor is létre kell hozniuk, ha nem lesznek irodalmárok. Ezt kivették, pedig a 2005-ös érettségi nagy újdonsága az volt, hogy a középszint nem annyira szakmai jellegű volt, mint inkább kommunikációközpontú érettségi, amire mindenkinek szüksége van. Persze a szóbelin húsz, a tanult szerzőket számon kérő, igazi irodalmi tétel maradt. Most a gyakorlati-hétköznapi szövegalkotás helyett a műértelmezés mellé bekerült a műveltségi teszt, ami a tömegoktatásban soha nem volt Magyarországon. 2005 előtt csak a magyar szakos felvételin volt. 2005 után az emeltszintű érettségin jelent meg, ami a szakirányú továbbtanulás útja, csak azoknak, akik szakmaszerűen kívántak foglalkozni a magyarral. Most viszont mindenkire kiróják a műveltségi tesztet. Ez ismeretközpontúvá teszi az érettségit, és ugyanakkor egy nagyon durva szabályozó eszköz is. A tantervet ugyanis valamennyire ki lehet kerülni, mert a szakfelügyelő nincs mindig jelen, ezzel szemben az érettségi követelmények vaskemény kimeneti szabályzók. A tanár nem akarhatja, hogy az érettségin az ő hibájából, mulasztásából a gyerek ne szerepeljen jól. Tehát a tanárt igazán az érettségi követelményrendszer irányítja. Azt nem lehet fölülírni. Az elvégezhetetlen mennyiségű tananyagot kikerülhetetlenül taníthatóvá az teszi, hogy az érettségi tesztben rá lehet kérdezni.

A követelményrendszerben hat helyett tíz életművet kér számon az érettségi. Amit ez a követelményrendszer lehetetlenné tesz, az az, hogy a diákok saját érdeklődésére odafigyeljünk, hogy szabadon válasszunk, hisz a tanár érzékeli, hogy az adott csoportot mivel lehetne megnyerni, és mivel lehet elidegeníteni. Az is probléma, hogy a kortárs irodalom tanítására nem nagyon ad módot ez az érettségi és a Nat. Ennek nem lenne szabad így lennie, mert, ha azt akarjuk, hogy a gyerekek olvassanak, akkor több kortárs, sőt valamennyi populáris irodalom is kéne, hogy a hidat kétfelől építhessük. Kölcsönös bizalmat épít, ha a magyartanár beengedi az órára a diákok kultúráját, cserébe jobban elvárhatja, hogy az általa közvetített értékekre nyitottak legyenek.Most egy darab kortárs irodalmi tétel van. Ez nem lenne baj, ha több XX. századi tétel lenne, hogy a múlt század második fele, illetve abból több mű is beférjen, mert a kortárs az azt jelenti, hogy az elmúlt 30 évben írott mű. Most a gyakorlatban nem tanít kortárs irodalmat a magyartanár, mert annyi minden mást kell tanítani. Egyetlen egy szerzővel foglalkozik csupán, mert ez elég ahhoz, hogy arra az egy tételre fölkészítse az osztályt. A magyartanításnak pedig lépést kell tartania a világgal. Aki ezt az érettségi követelményrendszert írta, nem tart lépést vele.

- Az ok?

- Van egy politikailag motivált kánonátalakítási törekvés benne. Ennek a legtisztább megnyilvánulása az, hogy a magyar irodalom nagy csillagai – Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi és József Attila - közé Herczeg Ferenc bekerült. Ez azért politikai indíttatású lépés, mert az irodalomtudomány Herczeg Ferencet egyáltalán nem tartja igazán jelentős, nagy írónak. Viszont a két világháború között népszerű és a hatalomhoz közel álló szerző volt. Az ehhez a korhoz kötődő nosztalgia emelteti őt a Nyugat nagy írói mellé, meg Takaró Mihály személyes koncepciója, mely szerint a két világháború közti irodalomnak ugyanolyan jelentős, ha nem jelentősebb irányzata volt a nemzeti konzervatív irány, mint a Nyugat köre, és ezt az irányt rehabilitálni kell. A probléma csak az, hogy Herczeg Ferenc nem szól a mai gyerekekhez, de még a felnőttekhez sem. Wass Alberttel ellentétben Herczeg Ferenc még csak nem is divatos szerző, nincs nagy olvasótábora, csupán egy politikai prioritás lépteti elő.

- És Wass Albert?

- Wass Albertnél is természetesen politikai prioritásról van szó, de ez összekapcsolódik valóságos népszerűséggel. Művei irodalmi értéke nem egyértelmű, szerintem ő sem az a nagyságrend, mint a Nyugat írói. A Nat szerint mindenképpen kötelező tanítani, viszont az érettségi részletes követelményrendszere lehetővé teszi, hogy más erdélyi írót, például Disda Jenőt, Sütő Andrást, Tamási Áront, Kányádi Sándort vagy Áprily Lajost tegyük érettségi tétellé helyette. Az más kérdés, hogy a részletes követelményrendszerben választható lehetőségként sem szerepel Ottlik Géza Iskola a határon című műve, ami azért az új magyar próza abszolút meghatározója, iskolateremtő műve, és nem szerepel Kertész Imre Nobel-díjas regénye, a Sorstalanság sem. Nemhogy kötelezőként nem szerepel, de választhatóként sem. Herczeg minden évben, minden érettségin kötelező, míg Ottlik és Kertész még a szabadon választható listákon sem szerepel. Ez azért elég durva. Kassák Lajos vagy Füst Milán neve sem fordul elő a követelményrendszerben.

- Mennyire épülnek a tételek és a Nat a határon túli, mondjuk az erdélyi irodalomra?

- Az egész Nat-ban kétségtelenül érvényesül az erdélyi irodalom iránti elfogultság, minden eddiginél nagyobb helyet kapott az erdélyi irodalom. Itt valószínűleg Takaró Mihálynak - aki a Nat-ot és az érettségi  követelményredszert megalkotó csapatnak a vezére, politikai komisszárja -, a személyes ízléséről is szó van. A Nat-ban rengeteg a trianoni határokon túli magyar szerző van, Nyírő József, Wass Albert és mások is, ez az érettségiben egy új tételben azzal  a címmel jelent meg, hogy „Metszetek a 20. századi erdélyi, délvidéki, kárpátaljai irodalomból”. Ez azért vicces, mert nem egészen értem, hogy a Felvidék, ha már a határainkon kívüli irodalomról van szó, miért mostohagyerek. Igaz, ez még változhat. Viszont két korábbi tételt eggyé vontak össze, és ez megint elfordulás az olvasótól. Régebben volt egy tétel, a regionális irodalom, és egy másik, az irodalom határterületei. A regionális irodalom értelemszerűen annak a régiónak, megyének, városnak az irodalmát jelentette, ahol az iskola van. Az irodalom határterületei pedig olyasmit jelentett, hogy filmadaptáció, vagy olyasmit, hogy népszerű irodalom. Az összevont tételnek most az a címe, hogy „Az irodalom határterületei VAGY Regionális irodalom”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ország 85-95 százalékában regionális tételek lesznek, hiszen mindenki büszke a saját tájegységének, városának az írójára. A populáris irodalom kimarad.

- Ez az egész, az új Nat, az új érettségi modell miféle ideológia felé nyomja a magyar oktatást?

- Egyrészt egy korszerűtlen, ismeretközpontú oktatás felé, ami sok évtizedes visszalépést jelent. Másrészt tanterv és taneszközök tekintetében is rettenetesen centralizált iskolarendszert hoz létre. Ez pedig lehetetlenné teszi az iskola rugalmas alkalmazkodását a diákokhoz. A merev dokumentumok az iskola és a tanárok alkalmazkodóképességét minimalizálják. Alkalmazkodás képtelenné teszik az iskolát.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom