Átvilágítja a Tisza-kormány a rákszűréseket, a dohánycégekre is szigoríthat
Átfogó felülvizsgálat indul a szervezett népegészségügyi szűrések rendszerében a hétvégén megjelent Magyar Közlöny alapján. A döntés az emlőrák-, méhnyakrák- és vastagbélszűrés működésének értékelését írja elő, de a betegek számára egyelőre nem jelent közvetlen változást.
A határozat szerint a kormány célja a súlyos betegségek hatékonyabb megelőzése. A mostani döntés nem módosítja azonnal, hogy kiket, milyen életkorban, milyen gyakorisággal és milyen vizsgálatra hívnak be, és új szűrővizsgálat bevezetését sem rendeli el.
Az egészségügyi tárcának és a pénzügyminiszternek 2026. december 31-ig kell a kormány elé vinnie a helyzetértékelést, valamint a 2027 és 2030 közötti intézkedési tervet. Ugyancsak fel kell mérniük, milyen jogszabályi, finanszírozási, informatikai és szakemberigények kapcsolódnak a rendszer átalakításához.
A felülvizsgálat nemcsak a szűrővizsgálatokon való részvételi arányokra terjed ki. A határozat a teljes betegút értékelését írja elő: a jogosultak azonosítását és meghívását, a vizsgálatok elvégzését, a gyanús eredmény utáni diagnosztikus kivizsgálást, a kezelés megkezdését és az utókövetést is vizsgálni kell.
A Népszava összefoglalója szerint a rendszernek azt is látnia kellene, hogy a meghívottak valóban eljutnak-e a vizsgálatra, eltérés esetén milyen gyorsan kerülnek további kivizsgálásra, illetve vannak-e olyan betegek, akik a folyamat valamelyik pontján „elvesznek” az ellátásban. Külön szempont lesz az is, mennyiben különbözik az ellátás minősége és elérhetősége lakóhely, társadalmi helyzet vagy kockázat szerint.
A határozat a digitális megoldások vizsgálatát is előírja. Ebben szerepel a digitális meghívás és időpontfoglalás, a döntéstámogató rendszerek és az egészségügyi adatok összekapcsolásának lehetősége. Ezeknél külön értékelni kell a betegbiztonsági és adatvédelmi követelményeket, valamint azt, hogy a megoldások szakmailag megfelelően ellenőrzöttek-e. A magyar rendszert a nemzetközi ajánlásokkal és az európai minőségbiztosítási követelményekkel is össze kell vetni.
Egy másik, szintén augusztus 7-én megjelent kormányhatározat a dohányzás visszaszorításához kapcsolódik. Eszerint felül kell vizsgálni a dohányipari vállalatok társadalmi felelősségvállalási tevékenységére vonatkozó szabályokat. Az egészségügyi miniszternek a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, a gazdasági és energetikai miniszter, valamint a pénzügyminiszter bevonásával kell előkészítenie a szükséges törvénymódosításokat, szeptember 30-i határidővel.
A határozat egyelőre nem részletezi, pontosan milyen korlátozásokról lehet szó, így az sem derül ki belőle, milyen társadalmi, kulturális, egészségügyi vagy más támogatási, illetve szponzorációs tevékenységeket érinthet a változás.
A Magyar Közlönyben az egészségügyi költségvetési címrend módosítása is megjelent: a légimentéssel összefüggő kiadások 2026. augusztus 19-től az Egészségügyi Minisztérium fejezetében szerepelnek. A Népszava szerint ez adminisztratív, költségvetési átsorolás, a határozatból nem következik a légimentés szolgáltatásának azonnali átalakítása, bővítése vagy korlátozása.
A helyreállítási és ellenálló képességi terv egészségügyi intézkedési listái is módosultak. Az alapellátás fejlesztésére 23,6 milliárd forint helyreállítási forrás és legfeljebb 3,44 milliárd forint hazai forrás szerepel, kedvezményezettként az Országos Kórházi Főigazgatóságot és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt jelölték meg. A helyi egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztésénél 6,47 milliárd forint helyreállítási és legfeljebb 1,66 milliárd forint magyar forrással számolnak.
A dokumentumban szerepel egy digitális program is az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságának és életvédelmének támogatására, 111,38 milliárd forint hazai forrással. Az egészségügyi vesztegetés visszaszorítását célzó program kedvezményezettje a Nemzeti Védelmi Szolgálat, ehhez legfeljebb 480 millió forint hazai forrás kapcsolódik.
A lap kiemeli azt a listát is, amely korábban központi költségvetésből megvalósított beruházások utólagos elszámolását tenné lehetővé a helyreállítási terv terhére. A „XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása” című programnál 117,16 milliárd forint helyreállítási forrás szerepel, míg az egészségügy digitális átállásának támogatására 8,51 milliárd forintot jelöl meg a dokumentum. A két tétel együtt 125,67 milliárd forint, de a forrás szerint ez nem ugyanekkora új egészségügyi beruházást jelent, hanem már megvalósult fejlesztések elszámolásának forrását módosítaná.
