Az amerikaiak nem hunytak szemet Szöllősi, a magyar álnagykövet felett

Mint a Hírklikk szerdán megírta, a sportújságírótól, a „magyar futball hagyományának és Puskás Ferenc örökségének” hivatalosan kinevezett nagykövetétől megtagadták a diplomatavízumot, holott azt a Külgazdasági és Külügyminisztérium nyújtotta be. Szöllősi a következőképpen kürtölte világgá az ügyet: „az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége megtagadta tőlem a vízumot, a külügyminisztérium hivatalos vízum iránti kérelme ellenére. Mindez azért különösen érthetetlen, mert újságíróként és Magyarország hivatalos képviselőjeként, nagykövetként tagadták meg a beutazásomat.”

Akkor még nem lehetett tudni a vízum megtagadásának az indokát – ezzel együtt Balázs Péter, korábbi külügyminiszter portálunknak leszögezte, hogy „habár mindaddig nem lehet érdemben megítélni a lépést, amíg nem ismerjük a hivatalos amerikai indoklást, de azért ez egy szigorú figyelmeztetés, ami a megfelelő köröknek üzenet, hogy komolyan foglalkoznak velük”.

Gulyás Gergely a szerdai Kormányinfón barátságtalan gesztusként értékelte, hogy a Nemzeti Sport főszerkesztője, aki utazó nagykövetként, hivatalos úton vett volna részt az Egyesült Államokban, nem kapott vízumot. Ez a hivatalos indok amúgy – mint Szöllősi  Facebook-bejegyzéséből kiderül – „az észak-amerikai magyarok hagyományos futballtornája, az immár 25., jubileumi Árpád-kupa” lett volna, amelynek megnyitására őt kérte fel a Chicagói Magyar Kultúrtanács. 

Az Árpád-kupa mai mibenlétéről George Lazar, vagyis Lázár György – az Amerikában élő, az ottani magyar szférát kiválóan ismerő közíró – posztjából tudhatunk meg egy és mást. Például azt, hogy évtizedekig egyfajta műkedvelő amerikai öregfiú focirendezvény volt, ahol amerikaiak, köztük magyar származású amerikaiak is játszottak, ám néhány éve az Orbán-kormány diplomatái elhatározták, hogy a műkedvelő fociösszejövetelből egyfajta propagandarendezvényt kreálnak, és milliókat kezdtek folyósítani néhány amerikai aktivistának a Bethlen Alapon keresztül. Azóta „ez a kellemes amerikai öregfiú focitorna átvedlett egy, az Orbán-diplomaták által szervezett, gyakorlatilag fideszes haverokat amerikai utazással jutalmazó rendezvénnyé”. Ennek megnyitása lett volna tehát Szöllősi útjának fő indoka – ehhez kérte meg a diplomata vízumot számára a budapesti külügy.

Szerda estére megszólalt az ügyben a budapesti amerikai nagykövetség is, amely a HVG kérdésére tudatta: magánszemélyek nem kaphatnak diplomatavízumot, de amúgy az egyedi vízumügyekről az amerikai törvények értelmében nem áll módjukban tájékoztatást adni. Általában véve, csak kormányhivatalnokoknak adnak ki diplomatavízumot, magánszemélyeknek nem – szögezték le. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a közelmúltban értesítették Budapestet: megszaporodott az olyan emberek száma. akik a magyar kormány által kiállított diplomata útlevéllel akarnak beutazni, noha hivatalos minőségükben nem köthetők a kormányhoz. Az Amerikai Egyesült Államok törvényei alapján, viszont a bemutatott útlevél típusától függetlenül, csak a külföldi kormányok tisztviselői számára adnak ki diplomatavízumot, magánszemélyeknek nem. Ez a szabály nem csak Magyarországra vonatkozik.

Vajon ennek fényében hogyan ítéli meg az ügyet, annak súlyosságát Balázs Péter?
„Az ügy így konkrétabbá vált, s kiderült, nem áll meg az a kormányzati vád, hogy Szöllősit nem engedték be az USA-ba, egyszerűen csak nem adtak neki diplomata vízumot, mert nem diplomata” – vonta le a következtetést Balázs Péter. Mint kifejtette: ennek megvan a pontos minősítése, attól pedig, hogy a magyar kormányfő ilyen-olyan diplomáciai üzenetek továbbítására használja őt fel, még nem válik a magyar kormány hivatalos képviselőjévé, ahhoz ugyanis valódi nagyköveti poszt kellene.

„Annyi történt, hogy az amerikaiak komolyan veszik a saját szabályaikat, bár egy ilyen eset eldöntése mérlegelés kérdése, szemet is lehet hunyni az ilyen álnagykövet felett, s ki lehet adni számára a diplomata vízumot. Sajnos azonban Magyarország kiérdemelte azt, hogy az USA-ban komolyan alkalmazzák a szabályokat vele szemben. Erre ez az ügy egy példa” – mondta. Szerinte ez nem egy nagy ügy, ez csak egy kis lecke, amivel azt tudatják, hogy nem vesznek be mindent, amit Budapesten kitalálnak, egy erőpróba, ami azonban felfogható figyelmeztetésnek is. A volt külügyminiszter emlékeztetett rá, Washington számára elsősorban az olyan nagy ügyekben tanúsított magyar álláspont számít, mint a NATO, biztonsági ügyek, az orosz agresszió Ukrajnában és a kínai kapcsolat. 

„A Szöllősi-precedens mindenesetre beleillik a kétoldalú kapcsolatok folyamatos romlását jelző ügyek sorába” – állapította meg Balázs Péter, hozzátéve: a magyar kormány egymás után kapja a leckéket, figyelmeztetéseket, üzeneteket Washingtonból, ám szemmel láthatóan ettől semmi sem változik.