Az áprilisi választás előtt komoly szankciókat léptetnének hatályba Orbán és társai ellen
„Az Egyesült Államoknak meg kellene fontolnia, hogy a Magnitsky törvény alapján léptessen életbe szankciókat a magyar rezsim ellen, mégpedig az április 3-i választások előtt – ahogy azt tette 2021-ben Bulgária esetében” – ezt tweetelte ki az éterbe Hegedűs Dániel politológus, a German Marshall Fund munkatársa. Ezzel reagált olyan nemzetközi szervezet közleményére, amely amerikai, európai uniós és brit korrupció-ellen küzdő politikusokat tömörít. Ők felszólították az Európai Bizottságot és az USA kormányát arra, „hogy megfelelő szankciókat vessenek be azon magyarországi személyek ellen, akiket hitelesen vádolnak súlyos korrupcióval és a közjavak eltulajdonításával”. Az idehaza kevés figyelmet kapott közlemény Orbán mellett – ha nem is név szerint, de – egyértelműen utal Mészáros Lőrincre és Tiborcz Istvánra. Akiknek a feje felett már évek óta ott lebeg az esetleges Magnitsky-szankciók réme.
Kevés figyelmet kapott Magyarországon az a pár nappal ezelőtti hír, miszerint egy európai parlamenti képviselőkből, amerikai és brit törvényhozókból a közelmúltban megalakult nemzetközi szervezet kemény közleményt fogalmazott meg Orbán Viktor és haverjai ellen. A magát Kleptokrácia Elleni Parlamentek-Közi Szövetségnek (Inter-Parliamentary Alliance against Kleptocracy, IPAK) nevező szervezet közleményéről a Hírklikk is beszámolt, mégpedig a Politico Brussels Playbook hírlevele alapján. A közlemény aláírói között van például Daniel Freund európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament korrupcióellenes csoportközi csoportjának társelnöke és Tom Malinowski, a külföldi korrupció és kleptokrácia elleni egyesült államokbeli választmány társelnöke. A szövegét – annak nyilvánosságra hozatala előtt – szerezte meg az amerikai portál.
„Aggodalmunkat fejezzük ki amiatt, hogy több uniós tagállamban a szisztematikus korrupció lehetővé teszi és táplálja a jogállamiságot fenyegető veszélyeket. Orbán Viktor magyar miniszterelnök antidemokratikus lépései és kinyilatkozásai számos ponton összekötődnek családtagjainak és más haverjainak a rendszerszintű korrupciójával” – áll a közleményben, amely példaként hozza fel Orbán veje, Tiborcz István 40 millió Elios-projektjét, és azt, hogy a kormányfő gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc „megkérdőjelezhető módon vált Magyarország leggazdagabb emberévé, miközben volt, hogy cégének a részvényei – a folyamatos kormányzati megrendeléseknek köszönhetően – a világ legjobban teljesítő papírjai között voltak”.
A dokumentum megfelelő szankciókat követel a komoly korrupciós cselekményekkel és az állami javak elsajátításával hitelesen vádolt magánszemélyek ellen, „a határozott lépések hiányában fennáll annak a veszélye, hogy Orbán korrupció-vezérelte támadásai példaként szolgálhatnak más tagállamokban is. A kleptokraták nem csak az adófizetők pénzét lopják el, szisztematikusan veszélybe sodorják demokráciánk jövőjét. Az EU és az USA – a világ két legerősebb demokráciája – nem lehet szégyenlős a kihívás leküzdésében”.
Támogató szavak Németországból
Erre reagált Hegedűs Dániel politológus, a berlini German Marshall Fund munkatársa, aki négy részes tweetjében nemcsak a közlemény lényegét tette közhírré, hanem azt is megfogalmazta, hogy „az Európai Bizottsággal szemben, az amerikai adminisztráció komoly politikai autonómiával rendelkezik ahhoz, hogy saját szankciókat léptessen életbe...a Biden-adminisztrációnak egyedül is határozottan és gyorsan kell cselekednie. Az Egyesült Államoknak meg kell fontolnia a Magnitzky szankciók életbe léptetését a magyar rezsim kleptokratái ellen, mégpedig az április 3-i választások előtt, ahogy megtette 2021-ben Bulgária vonatkozásában” – írta Hegedűs.
|
A bolgár „Magnitsky-ügy” Mint korábban megírtuk, tavaly nyáron az Egyesült Államok gazdasági szankciókkal sújtott három bolgár oligarchát és több tucat olyan vállalatot, amelyek az ő tulajdonukban vagy ellenőrzésük alatt állnak. A büntetőintézkedések kiváltó oka az érintettek jelentős szerepe a bulgáriai korrupcióban. Az amerikai Pénzügyminisztérium az egész világra kiterjedő Magnitsky-törvény (Global Magnitsky Act) alapján lépett fel a három oligarcha (Deljan Peevszki volt parlamenti képviselő, Vaszil Bozskov vezető üzletember és Ilko Zseljazkov volt nemzetbiztonsági tisztségviselő) és 64, velük állítólagosan kapcsolatban álló szervezettel szemben. Kitiltották őket az USA-ból, zárolták minden, amerikai földön fellelhető vagyonukat, beleértve tengerentúli dollárszámláikat is, és megakadályozzák, hogy amerikai cégekkel, szervezetekkel üzleteljenek. |
Ha az amerikai vezetés rászánná magát arra, hogy ilyen módon lépjen fel Orbánnal szemben, nem is kellene nagyon sokat „dolgozni az ügyön”, hiszen már évek óta az illetékes minisztériumoknál van több előterjesztés is Orbán és körei szankcionálására. Mint a Hírklikk évek óta nyomon követi, az első ilyen bejelentés – ami tulajdonképpen egy-egy komplett vádirat – 2018-ban készült el, és jutott el hivatalosan is a washingtoni igazságügyi, valamint pénzügyminisztérium illetékeseihez (a két miniszter hivatott dönteni a Magnitsky törvény keretében születő szankciókról).
|
A Magnitsky-szankciók A 2015-től alkalmazott törvénnyel az emberi jogok megsértői mellett, a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőkre és társaikra sújthatnak le, olyanokra, akik szerepet játszanak pénzmosásban, gyaníthatóan jogellenes forrásokból származó jövedelmeket élveznek, akik a bevételeiket az illetékes adóhatóságok elől eltitkolják. A Magnitsky-listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, elkobozzák minden, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania velük. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek, cégek. A törvény tág értelemben kezeli a korrupciót: kiterjed az állami vagyon illetéktelen használatára, a magánvagyon kisajátítására személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedetre, a természeti forrásokkal való visszaélésre és vesztegetésre. De azokra ugyancsak vonatkoztatják a jogszabályt, akik részt vesznek a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében. |
Orbán és társai
A jelenlegi magyar rezsim több tagjaival és/vagy NER-prominensekkel szemben már 2018-ban megszületett az első (majd a második) vádirat. Először a magát az emberi jogok és a korrupció elleni küzdelem szószólójaként jellemző, a jobbközép értékeket közvetítő washingtoni Frontiers of Freedom intézet alelnöke, Radványi Miklós nyújtott be egyet, majd nem sokkal azután megszületett a második beadvány is Orbánék ellen, amit a jogvédő szervezet, a Human Rights First akkori igazgatója, Melissa Hooper jegyzett. Később egy kiegészítést is fűzött hozzá Radványi, ami szerint „Orbán Viktor, családtagjai, politikustársai és legszűkebb köre intézményesített összeesküvés keretében, szándékosan és nagy tételben elkövetett lopások, sikkasztások, csalások és fondorlatos korrupciós ügyletek felelősei azóta, hogy Orbán hatalomra került”, s rámutat: az újabb „vérlázító” korrupciós ügyben (ami amúgy az elsikált és utóbb agyonhallgatott Microsoft-botrány volt) az egy évvel korábbi beadványban felsoroltakon kívül, újabb magyar hivatalos személyek is szerepet játszottak.
A beadványokban a magyar kormányfő és további nyolc család- és szűk körének tagja, valamint politikustársa ellen kértek szankciókat a feltételezett korrupciós tevékenységre és az emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt. Az érintettek (és titulusaik, ahogy a 2018 februári beadványban szerepelnek): Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke; Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter; Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke; Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze; Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke; Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja; Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége; Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere; Tiborcz István, Orbán Viktor veje.
