Az autópályák után a hulladékgazdálkodást is ki akarja szervezni 35 évre a kormány
Egy piaci szereplő nagyon jól járhat az Orbán-kormány által kiírt pályázaton. Az indulás árbevétellel kapcsolatos feltételeinek a hazai, klasszikus hulladékgazdálkodó vállalatok nem tudnak megfelelni, a korábban befutóként emlegetett MOL viszont igen.
Bár a hulladékkezelés államosítását és kiszervezését korábban a kormány az illegális szemétlerakókkal indokolta, a mostani pályázati kiírásban erről a területről nem esik szó – írja az Átlátszó.
A Közbeszerzési Értesítőben hétfőn jelent meg egy felhívás, amelyből kiderül, hogy a kormány 420 hónapra, vagyis 35 évre az egész ország területén egy pályázónak (ez lehet egy vállalat vagy több cég konzorciuma) adná koncesszióba a hulladékgazdálkodást.
A kiírás előzménye az a tavaly novemberben beterjesztett törvény, amely az önkormányzatok helyett az államnak adta át az egyébként igen jövedelmező ágazatot, az állam pedig az egész országra vonatkozóan koncesszióba adhatja azt.
A két hetes első határidő alatt a pályázóknak nem kell a teljes, 35 évre szóló koncessziós tervet elkészíteniük, mivel szeptember 9-én még csak a pályázat első fordulója ér véget. Ez alatt csak a pályázók előszűrése történik meg: a cégek részvételi szándékukat jelezhetik, ajánlatot nem tehetnek, és a pályázatokat elbíráló Nemzeti Koncessziós Iroda (amely az általános politikai koordinációért felelős miniszter, vagyis Rogán Antal irányítása alá tartozik) első körben csak a pályázók alkalmasságát vizsgálja meg.
A kiírásban rögzített alkalmassági feltételeknek nagyon kevesen felelnek meg: a szöveg szerint ugyanis „alkalmatlan a részvételre jelentkező (…) ha az eljárást megindító felhívás feladását megelőző utolsó három mérlegfordulónappal lezárt üzleti év átlagában az általános forgalmi adó nélkül számított teljes nettó árbevétele nem éri el a 150 Mrd Ft-ot.”
150 milliárdos vagy annál magasabb éves árbevétellel eleve kevés hazai cég büszkélkedhet, nem beszélve a hulladékgazdálkodási szektor szereplőiről. Például a budapesti hulladékkezelésért felelős Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF) nettó árbevétele 30 milliárd forint volt 2020-ban.
Egy, a hulladékgazdálkodási piacot jól ismerő, név nélkül nyilatkozó forrás elmondta az Átlátszónak: a pályázati feltételeket a piac nagyobb magyar szereplői legfeljebb konzorciumban lennének képesek teljesíteni. Elmondta azt is, hogy mivel nemzetközi tenderről van szó, várható külföldi cégek, például az osztrák Saubermacher, a német Remondis, a SITA és a Veolia indulása is, amelyek tudnák teljesíteni a feltételeket.
Hozzátette továbbá: „több cikkben megjelent már a MOL neve is, az ő ilyen jellegű bevételeiről nincs információm, mert más a főtevékenységük, de a hatalmas cégcsoport szintű bevételen belül ez nem egy nagy tétel”. Bár a MOL árbevételének csak kis része származik hulladékgazdálkodásból, ez a kiírás alapján nem jelentene problémát, hiszen a teljes árbevételt nézik.
Az Átlátszó által megkérdezett, hulladékgazdálkodásban jártas szakemberek egyetértettek abban, hogy jelenleg a gyakorlatban sem a MOL, sem más cégek nem lennének képesek egyedül a kiírásban vállalt feladat teljesítésére, még akkor sem, ha a pályázat feltételeinek megfelelnek. A MOL-nak ezért valószínűleg nagyrészt alvállalkozókra kellene támaszkodnia a feladat ellátása érdekében.
A pályázat nyertese nagyon jól jár: a hulladékgazdálkodási törvény alapján jogosult lesz közszolgáltatási díjra, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért szedhető díjra, részesedik a környezetvédelmi termékdíjból és a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből, ráadásul a jogszabály egy kitétele szerint esetleges veszteségeit az állam utólag meg is téríti.
