Az EU Bizottsága döntéseket halaszt, nehogy a kampányba való beavatkozással vádolják

Az ok egyszerű: a Bizottság nem akarja, hogy azzal vádolják, beavatkozik a magyar választási kampányba, és nem akar Orbán EU-ellenes retorikájához muníciót adni a kampány döntő szakaszában – írta az Euronews két, az ügyhöz közelálló forrásra hivatkozva.

A Bizottság az áprilisi választásra vár, és „szorosan figyelemmel kíséri a magyarországi felméréseket” – mondta az Euronewsnak egy névtelenséget kérő EU-diplomata. A választáson ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök elveszítheti hivatalát.

Az ellenzéki Tisza Párt, élén Magyar Péterrel vezet Orbán Fidesz-KDNP koalíciója előtt, bár a két párt közötti különbség az utóbbi időben csökkent.

Orbán kampányában gyakran úgy állítja be Magyarországot, mint egy brüsszeli bürokraták által szervezett kampány áldozatát. Azt állítja, hogy ez a kampány a háborúra, a genderideológiára és a migránsok Európába jutását lehetővé tevő nyitott határokra épül.

„Nem akarunk a kezére játszani” – magyarázta a forrás –, és a kötelezettségszegési eljárások megindítása vagy folytatása tovább erősítheti ezt a retorikát.

Különösen problematikusnak tartja az Euronews a bizottság tétlenségét a betiltott Budapest Pride-dal kapcsolatban – mutatott rá a portál.

Az októberben kirobban „kémkedési botrány” ügyében a bizottság eredetileg karácsony előtt tervezte közzétenni az elindított belső vizsgálat megállapításait, de az Euronews szerint ez a folyamat késni fog, akár a választásokon túlra is. A bizottság tisztviselői azt is felvetették, hogy az esetleg Várhelyi elbocsátásához vezető vizsgálat végső soron még nagyobb káoszt okozhat, mivel a magyar biztos a többi bizottsághoz képest kis portfóliót kezel, technikailag képzett, és nagyrészt diszkréten viselkedik, míg egy utód kinevezése bonyolult lehet.

A cikk felsorolt több más, halasztást szenvedő ügyet is, majd idézte Daniel Freundot, az EP német zöld képviselőjét, aki szerint az EU stratégiai hibát követett el azzal, hogy nem cselekedett, még akkor sem, ha azzal a kockázattal, hogy politikai eszközként használják fel a választási kampányban. Brüsszel számára nagy a tét az áprilisi magyar választásokon.

Orbán Viktor alapvetően ellenzi a kulcsfontosságú európai jogszabályokat, beleértve az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást, a szankciókat és a mind a 27 tagállamra vonatkozó közös migrációs szabályokat.

Vétópolitikája, amelyet a magyar kormány most gyakorlatilag minden szavazáson alkalmaz, jelentős belső feszültségekhez vezetett az EU-n belül is.

Ellenfele, Magyar Péter, sokkal fiatalabb konzervatív politikus, és a jobbközép Európai Néppárt tagja, amely uralja mind az Európai Tanácsot, mind az Európai Parlamentet.

Magyart Európa-párti politikusnak tartják, aki helyreállíthatná a feszült viszonyt Budapest és Brüsszel között, és biztosíthatná az uniós források felszabadítását, hasonlóan ahhoz, ahogyan Donald Tusk tette Lengyelországban.

Az Európai Parlamentből egy neve mellőzését kérő forrás azt mondta, hogy Tisza és az EPP hozzájárul az EU hallgatásához a magyar kérdésekben.

„Még az EPP keményvonalasai is azt mondják: »ne tegyünk semmit«, mert Orbán ezt ki fogja használni Brüsszelt ostorozó kampányában. Ez hiba” – mondta a forrás.

Van azonban egy terület, ahol a Bizottság kész együttműködni Orbánnal: a védelmi kiadások. A Biztonsági Akció Európáért (SAFE) program részeként az EU tavaly májusban úgy döntött, hogy 16 milliárd eurót biztosít Budapestnek, ami a harmadik legnagyobb összeg a tagállamok között, jelezve, hogy a biztonság olyan terület, ahol a konszenzus fontosabb.