Az infláció már a bankkártyás fizetési adatokon is érződik
Miután egyre többször használunk bankkártyát a vásárlásainknál, az inflációt így az átlagos bankkártyás fizetések átlagösszegének markáns emelkedése is visszajelzi. Míg a bankkártyás tranzakciók száma a második negyedévben 29 százalékkal emelkedett, a vásárlások összértéke markánsabban, 35 százalékkal bővült. Ez is jelzi az inflációt.
Az inflációval minden magyar találkozik, hiszen hétről-hétre egyre több pénzt hagyunk ott a boltok pénztárainál bevásárláskor. Ez érthető, mivel az átárazások folyamatosan zajlanak a boltokban. Az viszont új, hogy az infláció már a bankkártyás fizetési adatokon is érződik – írta meg a Privátbankár a Biztosdöntés.hu elemzésére hivatkozva.
Akár az elektronikus fizetés áttörését jelző adatként betudható, hogy a hazai plasztikokkal bonyolított bankkártyás forgalomban az idei második negyedévben lebonyolított 396 millió fizetési tranzakció csaknem 29 százalékos növekedést takar éves szinten, míg a tranzakciók 3 490 milliárdos értéke ennél markánsabb, 35 százalékos bővülésről ad számot. Ezen belül markáns átalakulás figyelhető meg a fizetés összegét tekintve.
Idén tavasszal a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint egy átlagos bankkártyás fizetés összege már meghaladta a 8 800 forintot, miközben a koronavírus válság elején az egy kártyás fizetésre jutó átlagos összeg alig lépte át a 8 000 forintot. A szakportál rámutat, ez az érték csökkenni szokott azért, mert a kártyabirtokosok egyre kisebb összegeket is kártyával fizetnek.
Az átlagos tranzakciós érték az idei második negyedévben eddig példátlan mértékű, 5,5 százalékos növekedést mutat – ezt csak annak tudható be, hogy egyre komolyabb összegek jelennek meg a bolti pénztárgépek kijelzőin, olvasható az elemzésben.
Az infláció jelenlétét jól mutatja, hogy két év alatt három százalékkal, 68-ról 71 százalékra nőtt az olyan bankkártyás fizetések száma, amikor az ügyfelek 10 ezer forintnál magasabb értékű árut vagy szolgáltatást fizettek plasztikjaikkal. Ezen belül is a legkomolyabb növekedést azon fizetések esetében lehetett mérni, amikor a kártyáról levett összeg meghaladta a 100 ezer forintot, ma már minden ötödik bankkártyával elköltött forint ilyen összegű vásárlás keretében kerül a kereskedőkhöz.
Két éve a tranzakciók alig több, mint 17 százaléka esetében fizettek az ügyfelek 10 és 50 ezer forint közötti összeget a bankkártyájukkal, mostanra ez az arány már 18,5 százalékra nőtt. A következő hónapok statisztikái még markánsabban mutathatják majd ki az infláció jelenlétét.
Ugyanakkor kifejezetten kedvező trendet jelez, hogy a kis összegű, tehát 10 ezer forint alatt maradó kártyás fizetéseknél továbbra is markánsan csökken az átlagos kosárérték. Az idei év második negyedévében ezek átlagos összege 3 209 forint volt, két évvel korábban még 3 455 forint volt az átlagérték és egy évvel ezelőtt is több, mint 80 forinttal magasabb volt a kis összegű kártyás tranzakciók átlagértéke. Ennek a számnak a csökkenése egyértelműen jelzi, hogy immár a mindennapi élet minden területén valós alternatívája a bankkártya a készpénznek és a magas készpénzfelvételi díjaknak – a legkisebb összeget is fizethetjük a kereskedőknél. Az online fizetőhelyekkel együtt immár közel 190 ezer helyen tudunk bankkártyát használni.
A digitális fizetés elterjedése szempontjából rendkívül fontos, hogy Magyarországon jogszabály tiltja, hogy a bankkártyát elfogadó kereskedők összeghatárhoz kössék, milyen fizetéseknél engedik a plasztikhasználatot. Persze, ezzel maguk alatt vágnák a fát, hiszen kimutatható, hogy főleg a kisebb összegű fizetéseknél a bankkártyás vásárlók átlagos kosárértéke akár 30 százalékkal is nagyobb lehet, mint a készpénzes vevőké, akiknél az impulzusvásárlásnak az szab határt, hogy szeretik, ha bizonyos összeg a vásárlás után is pénztárcájukban marad.
