Az önkormányzati charta alapján Lázár János kijelentése nem volt szerencsés
Egy miniszter kimondta a valóságot, amivel nem tudok mit kezdeni. Így értékelte a Hírklikknek Schmidt Jenő tabi polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke Lázár János minapi kijelentését. Az országgyűlési képviselő, aki korábban maga is volt polgármester, a múlt héten „figyelmeztette” a hódmezővásárhelyi polgárokat, nehogy rosszul válasszanak a jövő évi önkormányzati választáson. Az önkormányzati charta alapján ez nem egy szerencsés kijelentés – mondta Schmidt Jenő, hozzátéve: „megvannak a döntési szintek és a települési lehetőségek, amiket a hódmezvásárhelyiek is minden bizonnyal végiggondolnak”.
Ahogy a Hírklikk beszámolt róla, Lázár János – egykori hódmezővásárhelyi polgármester, fideszes prominens, aki egy időben Orbán kegyvesztettjeként kénytelen volt elhagyni az országos nagypolitikai színterét – a múlt héten, immár sokadjára nekiment a városában már kétszer is megválasztott Márki-Zay Péternek, ezúttal már a város lakosainak is üzenve. A Rádió 7 Közös nevező című műsorában kifejtette, hogy árt a közösségnek, ha a polgármester továbbra is a politikában marad. Mint a Népszava a mondandójából kiemelte: a kormány tagjaként „azt kell mondjam”, hogy ha a hódmezővásárhelyiek újra megválasztják Márki-Zay Pétert, „ami persze szívük joga, és van persze lehetőségük erre, akkor a kormánytól semmiféle támogatásra és együttműködésre nem számíthatnak”.
A nem is burkolt fenyegetés/nyomásgyakorlás/zsarolás meglepő módon kevéssé verte ki a biztosítékot, sem a politika, sem a média nem igazán „ugrott rá”, pedig – ahogy Witthinghoff Tamás budaörsi polgármestere portálunknak azon melegében leszögezte-: semmi más nem történt, mint hogy „Lázár János kimondta, miért nem jogállam Magyarország”.
A hétfői kormányinfón is csak egyetlen kérdést kapott a témában (pontosabban egy fő kérdést, majd több tisztázó kérdést) Gulyás Gergely: a HVG tudósítója próbált egyenes választ kicsikarni arra vonatkozóan, vajon Lázár a kormány álláspontját képviselte-e ezen kijelentésével. A Miniszterelnökséget vezető miniszter megpróbált kibújni a konkrét válaszadás alól, többször rákérdezésre is csak annyit tudott belőle a HVG tudósítója kiszedni, hogy „A kormánynak nincs hivatalos álláspontja az önkormányzati választások eredményéről, mert a kormánypárti jelöltek szereplői annak, de a kormány nem.” Amúgy pedig „Hódmezővásárhely országgyűlési képviselőjeként nyugodtan mondhatta Lázár János, mert ha van autentikus személy hódmezővásárhelyi ügyekben, akkor az a helyi polgárok által nagyon nagy többséggel megválasztott országgyűlési képviselő” – állította. (Mondjuk, ez azzal a korrekcióval igaz, hogy a Fidesz által átszabott választási térképnek köszönhetően lett Lázár országgyűlési képviselő, ugyanis Hódmezővásárhely, a város maga kis többséggel ugyan, de Márki-Zay Péter mellett tette le voksát: a levélszavazatok és a külképviseleteken leadott voksok alapján 204 szavazattal kapott többet a városban Lázár Jánosnál – derül ki a HVG akkori cikkéből.)
Gulyás Gergely a kérdésre, hogy bosszút terveznek-e Márki-Zay miatt, azt állította, hogy „a kormány a törvényeknek megfelelően működik”, s amit önkormányzati juttatásként a törvények előírnak, azt megkapja majd a város Márki-Zay újraválasztása esetén is.
Mit szólnak vajon mindehhez a településvezetők? Nem gondolkodnak-e valamifajta tiltakozáson, vagy azon, hogy egy közleményben fejtsék ki a közös álláspontjukat Lázár ominózus mondatával kapcsolatban? Schmidt Jenőt, a TÖOSZ elnökét kerestük meg a kérdéssel.
„Én úgy értékelem, hogy egy miniszter kimondta azt, ami amúgy is valóság, amivel nem tudok mit kezdeni” – mondta az elnök. Mint hozzátette: a mostani irányítási berendezkedés szerint az önkormányzati rendszer nem külön hatalmi ág, hanem az államrendszer egyik fejezete.
A kormány tagjának, a térség parlamenti képviselőjének szíve joga ilyet mondani – közölte, felhívva a figyelmet arra, hogy nem szabad összemosni két dolgot. Van ugyanis olyan támogatás, amit a kormány saját választása alapján ad, s van, amit kötelessége folyósítani a működtetéshez. Ez utóbbi – mint például az iskolai étkeztetés vagy a gyerekintézmények fenntartása – az állam által az önkormányzatra kirótt feladat ellátására törvényesen jár. Más kérdés a fejlesztési források támogatása, erről beszélhetett Lázár. Mint Schmidt Jenő szavaiból is kiderül: ez – leegyszerűsítve – szintén kétfajta lehet, s ezekkel eltérő módon bánhat a kormány. A hazai forrású fejlesztések esetében van nyomásgyakorlási lehetősége a kormány egy miniszterének, miközben az uniós támogatásokba, amik nem kiemelt eljárás rendűek, nem tud ilyen módon sem beleszólni.
Mindenesetre az önkormányzati charta alapján ez nem egy szerencsés kijelentés – mutatott rá a TÖOSZ elnöke. Végezetül leszögezte: „megvannak a döntési szintek és a települési lehetőségek, amiket a hódmezvásárhelyiek, is minden bizonnyal végiggondolnak”.
