Köddé vált az önkormányzatoknak ígért 200 milliárdos állami mentőcsomag
Június elején még arról beszélt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, hogy a települések 200 milliárd forintos hitelkeretet kapnak, ha megszorulnak a válsághelyzet hatásai miatt, majd váratlanul kivették a jövő évi költségvetésből a lehetőséget és azóta semmit nem hallani róla.
A Népszava szerint, az ötlet, hogy legyen egy átmeneti segítséget nyújtó hitelkeret, ami pótolhatja a helyi iparűzési adóból idén kieső bevételt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől (TÖOSZ) származott, de a szervezet sem kapott magyarázatot arra, hogy miért törölte végül a tervet a kormány.
Tab fideszes polgármestere, Schmidt Jenő, a lapnak elmondta: a keret elég lett volna arra, hogy fél évet nyerjen a szektor, így viszont a szolidaritási adó befizetésére kötelezett 800 önkormányzat fele akkora bajban lesz a következő időszakban, hogy hitelfelvételre szorulhat.
Elvileg minden település köthet likviditási hitelszerződést valamelyik pénzintézettel saját adóbevételei összegének feléig, de az így felvett hitelt egy éven belül vissza kell fizetni, és ma a korábbinál is nehezebb megmondani, hogy beérkeznek-e – és ha igen, mikor – a tervezett bevételek.
Schmidt szerint, elsőként azok a települések kerülhetnek bajba, ahol egy nagy cég fizeti az iparűzési adó túlnyomó részét, mint például az ő városában a Flex, Rácalmáson a Hankook, Tiszaújvárosban a TVK, Szentkirályon az ásványvizet gyártó cég. Ezeken a helyeken 30-35 százalékkal biztosan kevesebb lesz az adóbevétel a tavalyinál, miközben a szolidaritási pénzt a 2019-es kiemelkedően jó év vállalati beszámolói alapján vonják.
