Az orosz gazdaság kezd megroppanni
Ennek három jele is van: az olajbevételek bezuhantak, már az aranykészlethez is hozzá kellett nyúlnii, és ez hamarosan a fronton is meglátszódhat.
A szankciók ellenére, az orosz gazdaság látszólag kitart, de valóban olyan stabil az orosz gazdaság? Valóban „bármeddig” folytatni tudná a háborút Oroszország? Az elmúlt hetekben három olyan hír is érkezett, ami ennek az ellenkezőjére utal – írja a privátbankár.hu.
Hiányzik néhány ezermilliárd
Először is ott van az energiaexportból származó bevételek bezuhanása. A Reuters számításai szerint idén decemberben várhatóan majdnem megfeleződnek az orosz olaj- és gázbevételek a tavaly decemberihez képest. A havi bevétel mindössze 410 milliárd rubel, átszámítva 5,17 milliárd dollár lehet, ez 2020 augusztusa, a Covid-járvány tombolása óta a legalacsonyabb havi érték (akkor 405 milliárd rubel volt).
Az egész évre vonatkozó bevételek pedig 8,44 ezermilliárd rubelre csökkenhetnek, a tavalyihoz viszonyítva csaknem 25 százalékos visszaesést mutatva.
A bevételek visszaesése mögött részben a világpiaci olajár csökkenése áll. És persze fontos szerepük volt az ukrán csapásoknak. Az olajfinomítók, olajkikötők, olajvezetékek, és a legutóbbi időszakban már közvetlenül az orosz olajat szállító „árnyéktankerek” ellen is végrehajtott csapások az exportált olaj mennyiségét is jelentősen csökkentették.
Pedig az energiaexport adja az orosz költségvetés bevételeinek negyedét, és ezáltal természetesen a háború finanszírozásában is jókora szerepet játszik.
Aranyat tessék!
Mostanra már laikusok számára is könnyen értelmezhető formákban is megmutatkoznak a gazdasági problémák. November végén az orosz központi bank elkezdte eladni aranytartalékait. Erre eddig az ukrajnai háború kitörése óta nem volt példa.
A pénzügyminisztérium irányítása alá tartozó orosz állami vagyonalap mindenesetre Ukrajna inváziója előtt bő 405 tonna arannyal rendelkezett, és már idén november 1-jéig e mennyiség bő felének nyakára hágott, akkor ugyanis már csak 173 tonna volt a birtokában. Az alapban tartott jüan-eszközök értéke pedig 113,5 milliárd dollárról 51,6 milliárdra csökkent.
Márpedig a külföldön befagyasztott eszközök hiányában a vagyonalapnak csak ez a két likvid eszköze maradt, az orosz államnak pedig ennyi, például a rubel védelmében bevethető, gyorsan mozgósítható tartaléka. Az alapban őrzött jüan-eszközök, illetve az arany együttes értéke GDP-arányosan a negyedére csökkent idén november elejéig.
Bánat, pénz
A költségvetés pénzügyi nehézségeinek pedig már jól látható jelei vannak. Év elején, de még ősszel is harsányan adták hírül az orosz médiában, hogy számos régióban hatalmasakat emelnek a hadseregbe – és az ukrán frontra – jelentkező önkéntesek „aláírási bónuszán”. Cserébe most jóval kevesebb csinnadrattával egymás után jelentik be az orosz régiós kormányzatok, hogy csökkentik az így kifizetett összegeket.
A helyzet az, hogy valójában az orosz központi költségvetés hiánya még a hivatalos számoknál is magasabb lehet. Jól látható tehát, hogy nagyon közel jár ahhoz az orosz állam, hogy a különböző problémák nagyon is megmutatkozzanak a valóságban, azon belül is különösen az ukrán fronton. Persze Putyinnak és az orosz rezsimnek évtizedes gyakorlata van mind a belföldre, mind a külföldre irányozott dezinformációban.
