Az ösztönvilág rabságában

Puzsér Róbert 2020. február 14. 06:56 2020. feb. 14. 06:56

Arra, hogy a férfiak szexuális kultúrája mennyire sekélyes és mennyire igényli a változatosságot, a casting-pornóvideók végeláthatatlan sora a legékesebb bizonyíték.

A legnépszerűbb pornós videóformátum felvételei egyetlen sablon alapján készülnek: ugyanaz a steril irodai környezet, ugyanaz a spermától ázott kanapé, ugyanaz az erotikátlan és szenvedélytelen, mechanikus akció – s pusztán attól, hogy ebbe a – változatosságot nélkülöző – helyzetbe folyamatosan friss hús ömlik be, ez a műfaj évtizedes viszonylatban fényesen prosperál. Nyomasztó szembesülni azzal, hogy a férfiak ösztöneire szabott szexuális tartalom milyen illúziótlan és primitív: a gyors kielégülés tetszőleges számban sokszorosítható.

A szexuális forradalom felszabadította a visszafojtott vágyak által űzött emberiséget az erkölcsnek hazudott prüdéria elnyomása alól – ami azonban felszínre tört, cseppet sem emberi. A randiapplikációk minőségi életet és kiteljesedést ígérnek mindazoknak, akik képesek felnőtt életüket a szereposztó kamera megfelelő oldalán tölteni. Az evolúciós program támogatja, ezért ellenállhatatlan – de vajon létezik-e ennél üresebb és kiüresítőbb, nyomorultabb és megnyomorítóbb, embertelenebb és elembertelenítőbb produktum a kulturális termékek spektrumában? Ha valami, akkor ez a formátum a felhasználóit kétségtelenül félállati sorba zülleszti.