Az új törvény most még alkotmányellenes
Az alapjogok között nem lehet fontossági sorrendet felállítani. Ez vonatkozik a gyülekezési jogra is, amelyet éppen most korlátozott a parlament kormánypárti többsége egy új törvényjavaslat elfogadásával. Erről beszélt a Hírklikknek Sándor Zsuzsa nyugalmazott bíró. A jövőben tilos lesz olyan gyűlést tartani, amely a gyermekvédelmi törvény alapján „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”. A szervezők mellett szabálysértést követnek el a résztvevők is, az azonosításukra a rendőrség olyan arcfelismerő szoftvert is használhat, amelynek engedélyezését 2015-ben a terrorizmus elleni harccal és az egyre fejlődő okmányhamisítással indokoltak.
A köztársasági elnök annyira sietett aláírni a törvényt, hogy azon még meg sem száradt a tinta. Fel sem merülhetett egy volt alkotmánybíróban a gyanú, hogy talán nincs egészen rendben az elé tett jogszabály?
A dolog pillanatnyilag vitathatatlanul alkotmányellenes, ugyanis az alkotmányt még nem sikerült hozzáigazítani ehhez a jogszabályhoz. Majd áprilisra „összeérik” a két döntés. A magyar alkotmánybírósság olyan, amilyen, de azért egy korábbi tagjának látnia kellett volna, hogy amire a kézjegyét ráteszi, az az alapjogokba ütközik. Az összes nemzetközi szerződéssel, az emberi jogi szerződésekkel, az Európai Unió különböző szabályaival szembemegy. A köztársasági elnök szerint két alapjog összeütközése esetén a gyermekjogok nagyobb súllyal esnek latba, ezért írta alá az Országgyűlés által kedden elfogadott törvényt. Az indoklásához azt is hozzátette, hogy a jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása. Mivel a korlátozás kizárólag a gyermekek Alaptörvényben biztosított jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki, így a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti. Azt állítani, hogy az alapjogok között vannak rangsorbeli különbségek, szerintem képtelen jogászi érvelés.
Az mindig az alkotmánybíróság dolga, hogy egy-egy konkrét ügyben eldöntse, ha sérül valamelyik alapjog, akkor annak a megsértése a konkrét esetben indokolt vagy nem.
Ez igaz. De nem jelenti azt, hogy sorrendet állítson valaki az alapjogok között. Ez akárhonnan nézzük, a gyülekezési jog korlátozása, noha konkrétan most csak a Pride-ra vonatkozik. De megnyit egy olyan kiskaput, amin később, más ügyekben, az egyéb alapvető emberi jogot sértő döntések is átjuthatnak.
A törvény nem zárja ki, hogy a szervezők, vagy az érintettek, akiket esetleg megbüntetnek a részvétel miatt, rendes bírósághoz forduljanak?
Az alsóbb szintű bíróságok nem tudnak majd mit kezdeni az ilyen ügyekkel. Legfeljebb annyit tehet a kijelölt bíró, hogy az Európai Bírósághoz fordul előzetes véleménykéréssel. Egy-két bíró bicskája beletört már az ilyen döntésekbe, utána jó, ha dorgálással megúszták. Túl a politikai szempontokon, úgy gondolom, az állam olyan mértékben lépett be az emberek magánszférájába, amire korábban még nem volt példa.
Miért gondolta úgy a kormány meg a Fidesz frakció, hogy előzetes egyeztetés, alkotmánybírósági normakontroll nélkül meghozhat egy ilyen döntést?
Mert nem érdekli őket a következmény. Az Alkotmánybíróság ugyanúgy a kezükben van, mint minden más. Pontosan tudják, hogy a problémát már csak nemzetközi szinten lehet orvosolni, ami minimum egy év. Az EU lassú, Strasbourg sem dönt azonnal, ha valamikor kiszabna az államra valamilyen pénzbüntetést, azt vagy be sem fizetik, vagy ha mégis, azt majd mi törlesztjük az adónkból.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. október 12-i adása itt nézhető meg:
