Az ukrán gazdaság számára a stabil béke lesz a döntő

Ukrajna a háború kitörése óta gazdasági teljesítményének mintegy 75 százalékát veszítette el, részben azért, mert a lakosság több mint 60 százaléka nem tud munkába menni – erről az ukrán pénzügyminiszter beszélt a napokban. Ennél valamivel mérsékeltebb a Nemzetközi Valutaalap egész évre szóló prognózisa: a gazdasági teljesítmény 2022-ben várhatóan mintegy 35 százalékkal csökken majd. A mintegy 44 millió lakosú ország teljesítménye 2021-ben „csak” mintegy 170 milliárd dollárt tett ki, ami a 144 millió lakosú Oroszországénak alig a tizede. Most Volodimir Zelenszkij elnök a nyugati államoktól csak a gazdasági kiesések kiegyensúlyozására havi 7, az ország újjáépítésére több százmilliárd dollárt kér. Azt is reméli, hogy Ukrajna hozzáférhet a külföldön befagyasztott orosz számlákhoz is, a károk jóvátételére – emlékeztet a Berliner Zeitungban megjelent írás.

Alexander Libman a GDP idei, várhatóan 40-50 százalékos visszaesését a háborús pusztítás mellett annak is tulajdonítja, hogy sok vállalat leállt, részben a menekült-hullám, részben a szállítási láncok megszakadása miatt. A napraforgóolaj exportőrei számára most például az a probléma, hogy nem férnek hozzá a kikötőkhöz. 

Ennél is jelentősebb kérdés, hogy a mezőgazdaságban el tudják-e végezni az őszi aratáshoz szükséges tavaszi munkálatokat. Ez mindenekelőtt a háború időtartamától és alakulásától függ. 

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna gazdasága mennyire függ az orosz gazdaságtól, a politológus-közgazdász professzor elmondta: korábban Ukrajna az orosz közvetlen befektetések egyik fő helyszíne volt, és több nagy bank is orosz ellenőrzés alatt állt, de az ország 2014-ben levált az orosz gazdaságról, már alig vannak jelen orosz bankok, s nem léteznek már a hadiipari komplexumban hagyományos kapcsolatok sem. Ukrajna az utóbbi években az energiaszükségletét nagyrészt saját forrásból fedezi, a többit, főleg földgázt Magyarországtól, Szlovákiából, vagy Lengyelországtól vásárol. 

A bevételei között jelentős szerepe van a gáztranzit díjának, amiből Ukrajna – egy öt évre kötött szerződés értelmében – 2024-ig még 7-15 milliárd dollár bevételre tesz majd szert, míg a költségvetés teljes bevételét 2021-re 37,5 milliárd dollárra tervezte. 

Az országot 2009-ben csak az IMF milliárdos hitelével lehetett megmenteni az összeomlástól, mert olyan hatalmas volt a külföldi eladósodás. Az államcsőd 2015-ben is fenyegetett, azt államkötvények kibocsátásával és újabb IMF-hitelekkel sikerült elkerülni. A háború kitöréséig 2014-től csak Németország kétmilliárd dollárt fektetett Ukrajna gazdasági stabilizálásába.

Azzal kapcsolatban, hogy a háború miatt újra államcsőd fenyegethet-e, Libman óvott attól, hogy a csőd fogalmát államokra alkalmazzák, akár például Oroszországra is a szankciók lehetséges következményei miatt. Az államokat a professzor szerint nem lehet a magántársaságokhoz hasonlítani, és nem olyan egyszerű azt állítani, hogy Ukrajna történelmileg annyira függ a külföldi pénzadóktól. „Tény azonban, hogy Ukrajna már a háború előtt is súlyos gazdasági problémákkal küzdött, és ezek oka részben az orosz gazdaságról való leszakadás volt. Ugyanakkor a legnagyobb problémákat, köztük a súlyos korrupciót és az oligarcha-gazdaságot az ország magának köszönheti. Ezek a problémák még nem sokkal a háború előtt is fennálltak, és ezt nem szabad most elfelejteni” – mutatott rá Libman, idézve a Transparency International korrupció-érzékelési rangsorának adatait.

Most, és a háború után Ukrajna függeni fog a Nyugat nagy újjáépítési segélyeitől. A professzor szerint a döntő kérdés az, hogy képes lesz-e Ukrajna a háború utáni olyan államot kiépíteni, amely korrupció nélkül, és a tulajdonjogot védő törvényekkel működik, vagy továbbra is az oligarcháknak a források megszerzéséért folytatott harcát szemléli majd. Libman szerint nem kizárt az utóbbi lehetőség sem, de az is lehetséges, hogy a háború után, a lakosság hazafias mozgósításával a korrupció csökken majd, és Ukrajnában valós esély lesz arra, hogy tényleges gazdasági fejlődés induljon. Ukrajna későbbi uniós csatlakozásával kapcsolatban Libman nem kívánt állást foglalni, de felhívta a figyelmet arra, hogy az EU mindig feltéteket szabott a csatlakozni kívánó államoknak, ugyanakkor ma már – főleg politikai megfontolásokból – sok minden lehetséges, ami korábban nem történhetett volna meg, ezért kizárni semmit sem lehet. Mindenesetre a Kijev által kért havi hétmilliárd dollár csak túlélési segély lenne az ország számára, arra lenne elég, hogy működőképes állapotban tartsa a gazdaságot és a lakosság ellátását. Az ukrán gazdaság számára a stabil béke a döntő. „Ha bekövetkezik a béke, lesznek nagy újjáépítési programok az EU részéről, Ukrajna pedig változtat a magatartásán, és kész lesz fellépni a saját gazdasági problémái és a korrupció ellen, akkor minden bizonnyal vonzó befektetési helyszínné lesz, többek között a német gazdaság számára is” – mondta Libman.