Balázs Péter: a német kormány szembe fog szállni azokkal, akik megtorpedózzák az Európai Unió sikerességét

A járvánnyal kapcsolatban nem volt vita. Az egyes országok maguk dönthetik el, hogy miképp szabályozzák a társadalmi életet, a gazdaságot, az oltásokat hogyan szervezik. A migrációt illetően most arról volt szó, hogy a külső határokat kell megerősíteni, védeni és ezzel még Orbán Viktor is egyetértett. Meg kell szervezni a menekült státuszra nem jogosult menedékkérők visszaküldését, magyarul azt, hogy az Európai Unió tagállamai határozhassák meg, kit fogadnak be és kit nem. Különleges helyzet, Fehéroroszország és annak diktatórikus vezetője, Lukasenka, aki menekülteket vitt a belarusz-lengyel határra, hogy ezzel destabilizálja Lengyelországot és rajta keresztül az Európai Uniót – foglalta össze a múlt heti uniós csúcs témaköreit Balázs Péter.

A volt külügyminiszter „meglehetősen érdekesnek” nevezte, hogy Orbán Viktor a magyar Alkotmánybíróság állásfoglalását úgy kommentálta, miszerint, Magyarország alkotmányos identitása erősebb, mint az Európai Bíróság bármilyen döntése. Balázs Péter szerint az is furcsa, hogy az Alkotmánybíróság „kiokoskodta”, hogy visszavehetők bizonyos megosztott hatáskörök, az unió azokat nem úgy gyakorolja, ahogy azt a tagállamok elképzelték.

„Ilyen csatározások eddig is voltak és ezután is lesznek, amíg Orbán Viktor a miniszterelnök.”

A közös, uniós döntéseknél viszonylag szűk lesz az a kör, ahol tényleg egyhangúság kell majd – mondta Balázs Péter, utalva arra, hogy az új német kancellár ezt kormánya programjának ismertetésekor is jelezte.

„Egyhangúság kell az új tagok felvétele és az alapszerződés megváltoztatása során. Viszont rengeteg kérdésben lehet majd minősített többséggel dönteni és van még egy terület, ami nem tartozik uniós hatáskörök közé, ez a külügy. A külpolitika, amit ugyan közösnek neveznek, de valójában ez egy kormányközi együttműködés és ott amiatt kell teljes egyetértés, ha valamit közösen akarnak meglépni. Egyébként az új német kormány elég merész célokat fogalmazott meg a koalíciós szerződésben, például, hogy legyen határozottabb arcéle az Európai Uniónak a nemzetközi kapcsolatokban is, de ehhez az kell, hogy ne várjanak addig, amíg a legutolsó tagállam is egyetért, hanem próbálják meg többségi szavazással eldönteni.”

Úgy nem tud egy 27 tagú közösség – amelynek állítólag közösek a céljai – funkcionálni, hogy egy vagy két kerékkötő állandóan megállítja a folyamatokat – fogalmazott a volt uniós biztos. „Pillanatnyilag a magyar és a lengyel kormány visszaél ezzel. Játszik a vétó lehetőségével, hol fenyeget, hol valóban vétót emel közös akciók elé, és ezzel sakkban tartja az össze többit. Ennek a nagy többség nem örül – mondta arra, hogy az új német kancellár akár a vétó lehetőségét is megszüntetné. „Olaf Scholz legfőbb nemzeti prioritásának nevezte az Európai Unió sikerét, ami egyúttal azt is jelenti, hogy szembeszáll azokkal, akik ezt igyekeznek megtorpedózni – ez elég egyértelmű üzenet. Itt most olyan kihívásokkal szembesül az unió, amelyeknek korábban nem volt ilyen súlyuk, vagy egyáltalán nem is léteztek. Ilyen a járványhelyzet, amellyel eddig még nem szembesültünk, amióta az Európai Unió létezik. De nem volt ennyire fenyegető az éghajlatváltozás és annak következményei sem, és nem volt ennyire kiélezve Európa energiaellátása, továbbá ilyen erős migrációs hullám sem érte még el az öreg kontinenst.”

Mindezek olyan témák, amelyek igen tág térben jelentkeznek és nem kezelhetőek másként, csak, ha nagyon sok ország összefog – mutatott rá. „Különben csak egy kis darabját fogják meg az egész folyamatnak. Tehát nagyon nagy szükség van arra, hogy ez Európai Unió töltse be azt a funkciót, amiért létrehozták: hatékonyan lépjen fel a kontinentális vagy a globális szinten jelentkező problémákkal szemben.”

„Ehhez valóban Európa egységére van szükség.”

Balázs Péter szerint a kormány érti, hogy az Angela Merkel-féle nagyon türelmes politikának vége. „Az ő távozásával együtt, már nincs az a kormány, amely eddig elnézően viselkedett például a magyar vezetés deviáns lépéseivel szemben. Most egy olyan hármas koalíció vette át Németország irányítását, amely keményen normatív feltételeket fog támasztani. Akik annak megfelelnek, az részesülni fognak a közös előnyökből, akik nem, azoktól megvonják vagy meg is büntetik.”

Most az egyik kérdés, ahol nagyon kapálózott a lengyel és a magyar kormány, hogy az uniós pénzek elköltését bizonyos jogállami feltételekhez kapcsolják. Persze nem a teljes jogállamiság-csomaghoz, mert az túl bonyolult lenne, de az, hogy a közbeszerzések rendben működnek-e, hogy a bíróságokhoz lehet-e fordulni, ha a pénzek nem megfelelő csatornákba kerülnek vagy például a média szabadon adhat-e hírt ilyen témákról, ezeket nyugodtan feltételként lehet szabni – emlékeztetett Balázs Péter.

„Már erősen késik az úgynevezett helyreállítási csomagból lehívható összeg Magyarország esetében és kemény pénzekbe kerülhet az uniós szabályoktól, értékektől való eltérés.”

„Ezt azért értik, akik a kormányrúdnál ülnek” – hangoztatta Balázs Péter volt külügyminiszter a KlikkFM műsorában.