Balázs Péter: nem bölcs dolog üzengetni az uniónak, miközben a kormány a pénzért kilincsel
A diplomácia egy bizonyos pontig a szavak háborúja, súlyuk és hatásuk van, de egy ponton túl a dolgoknak konkrét, megfogható következményeik vannak, például az, hogy Ukrajna fel tudja szabadítani a saját területeit vagy vereséget szenved az orosz agressziótól – fejtette ki véleményét a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Balázs Péter, korábbi külügyminiszter arról, mit is jelent egy ország külpolitikája. „Ezeknek tartós hatásuk van, nem múlnak el nyomtalanul, de az igaz, hogy egy országról alkotott véleményt egy nap alatt meg lehet változtatni egy kormányváltással.”
Balázs Péter szerint ilyenkor három hónapot szoktak adni egy új politikai erőnek, hogy
megmutathassa, merre megy, és mit csinál. „A következményeket nem lehet megmásítani, de az érzelmi viszonyok, a politikai hozzáállás, az könnyen megfordítható.”
A magyar diplomácia és kormány nem államokkal, hanem pártokkal, sőt, személyekkel tart kapcsolatot, hűtlen, konfliktuskereső, beleköt mindenkibe – tette hozzá Balázs Péter, aki jelenleg a Budapesti Városdiplomáciai Akadémia vezetője. Beszélt arról, hogy az egy éves oktatással új szinten képeznek szakembereket, mert a diplomácia ma már nemcsak az államok közötti kapcsolatokat jelenti, hanem ráépült az Európai Unió, a NATO és tengernyi nemzetközi szervezet, illetve az utóbbi években az erős városok, tartományok szintje.
A képzés olyan, mint maga a diplomácia – tette hozzá Balázs Péter, aki szerint, a kormány amerikai republikánus szélsőségeseket hív meg a Mathias Corvinus Collegiumba vagy a külügyi intézetnél folyó diplomataképzésre, de úgy látja, a Corvinus Egyetemen, illetve a Közszolgálati Egyetemen, többféle előadó van és jó szakemberek is. „Aki aztán bekerül a minisztériumba, ott már elvárás, hogy a miniszter hangszínét, tónusát és agresszivitását kövesse. A diplomatának a kormányhoz kell igazodnia, csak kérdés, hogy az a kormány mit vár el tőle.”
Három irányú a képzés
Balázs Péter szerint a diplomácia szakterületei is folyamatosan bővülnek, először a biztonság volt, aztán jött a gazdaság, a kultúra, de ma már ott van a környezetvédelem, az egészségügy, sőt, akár a bűnözés is. Mint mondta, a diplomácia technikáit is tanítják, abban szerepel az ültetési rend, a protokoll és az információ szerzése, valamint feldolgozása, mint a diplomácia egyik alapfunkciója, de az öltözködés is – utalt ezzel Szijjártó Péter külügyminiszter nagy vitát kavart Facebook-posztjára, amelyből kiderült, sportos rövid nadrágban repült, miközben öltönyös urak fogadták az egyik repülőtéren.
„Igyekszünk pártatlanul tanítani, hogy ne politikai előítélet szűrőjén bocsássa át az információkat vagy a feladatait a leendő diplomata, hanem az objektív helyzetet próbálja megállapítani. A hibákból lehet tanulni, azokat elemezni, de nagyon fontos, hogy a diplomata ne hirdessen se győzelmet, se vereséget. A diplomata kint van a harctéren, harcol, ha erre parancsot kap, de jelent is.”
Tíz év múlva…
Balázs Péter szerint a tanulók nagy része kiválóan teljesít és kijelentette, lehet, hogy nagyon optimista, de ha túl lesz a rendszerváltás az utolsó válságán és ez a korszak lezárul, amit az Orbán-kormány jelenít meg, rálépünk arra az útra, amelyre 2004-ben, amikor beléptünk az EU-ba, rá lehetett volna fordulni, akkor előre megyünk Ausztria és Németország felé, de lehet negatív forgatókönyveket is felvázolni.
Most a kormány „még mindig a hatalomért küzd, pozíciókat szerez. Ahelyett, hogy az országot kormányozná és hosszabb távú célok irányába mozgatná, a szövetségesekkel együtt cselekedne és ezeket forrásokat használná, éppen most veszíti el a forrásokat.”
Leyen ellen fordultak
Balázs Péter beszélt arról is, nem volt bölcs dolog a kormány részéről megüzenni, hogy nem szavazza meg Ursula von der Leyent az Európai Bizottság élére, miközben a kormány minisztere kilincsel az EU-s pénzekért. Hozzátette, nincs jelölt a bizottság elnöki posztjára, nem indult el a verseny a posztért.
Emlékeztetett arra is, „megnövekedett az unión belüli kohézió, a járvány is összehozta a partnereket, kölcsönös szolidaritást és segítséget hozott, és a klímaváltozás okozta erdőtüzekkel, az áradásokkal meg kellett küzdeni és ilyenkor erősödik a szövetség”.
Hozzátette, a NATO is erősödött, pedig pár évvel ezelőtt „a francia elnök agyhalottnak minősítette a szervezetet, de akkor nem volt kihívás, nem volt provokáció, de most lett és kiderült, hogy ez a nyugati szövetség képes cselekedni.”
Az Európai Unió megmarad – erősítette meg a szakember, aki szerint ez nem is lehet másként, mert annyira összenőnek az államok, a kereskedelem szabadsága, a munkaerő mozgása, a kölcsönös befektetések révén ezernyi szál fűzi össze az országokat, és láthatjuk, hogy az angolok kilépése milyen nehezen valósult meg.
A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.
