Bárándy Péter a rendkívüli jogrendről: ilyen nincs

„Nem értem” – válaszolta röviden a volt igazságügyi miniszter a megkeresésünkre, amikor a szakmai segítségét kértük az éjféltől bevezetett intézkedések alapjaként definiált „rendkívüli jogrend” fogalmának értelmezésére. „Valamikor valaki valahol rászokott erre a kifejezésre és a népesség elfogadta, de ilyen nincs” – ugyanis az Alaptörvényben különleges jogrend szerepel, aminek több fajtája van, ezek egyike a veszélyhelyzet, ezt rendelte el most újból a kormány – tette hozzá. A veszélyhelyzet ráadásul nem járványügyi helyzetre, hanem ipari katasztrófák és természeti csapások elhárítására szolgál, ezért a tartalma sem igazán adekvát egy járványhelyzet felszámolásához képest. A veszélyhelyzet az alapjogok korlátozására, a törvények hatályának felfüggesztésére, a törvénnyel ellentétes kormányrendeletek meghozatalára jogosítja fel a kormányt.

„A veszélyhelyzetet a kormány rendeli el és szünteti meg – nincs határideje, az elrendeléséhez és a megszüntetéséhez a parlamentnek nincs semmilyen joga sem kötelezettsége. Ezen idő alatt a kormány olyan rendeleteket hozhat, amelyeknek alapvetően 15 nap a hatályban léte, valamint más intézkedéseket is tehet, ami nincs közelebbről körülírva, hogy azokat milyen tárgyban, milyen tartalommal és hogyan teheti, valamint a más intézkedéseknek okszerűen időbeli hatálya sincs” – segített értelmezni a törvényben foglaltakat. Ezek a kormányrendeletek felülírhatják a törvényeket, korlátozhatják az alapjogok érvényesülését, szinte mindet néhány kivétellel. Ezek a kínzás, embertelen bánásmód és az emberen végzett kísérletek tilalma, amelyek az alapjogok értelmében nem korlátozhatóak. Ellenben korlátozható minden szervezet működése az Alkotmánybíróság kivételével – mindez egy rendeleti kormányzás lehetőségét adja meg. A 15 napos hatályban lévő időkeretet a parlament meghosszabbíthatja – ez a veszélyhelyzet alkotmányos szabályozása.

Mindezt azonban felülírta a 2020. évi 12-es felhatalmazási törvény, ami dr. Bárándy Péter szerint „nem öntött tiszta vizet a pohárba, de valahogy úgy volt értelmezhető, hogy a veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletek hatálya vált időben korlátozatlanná. Bár ez a törvény sokféle jogi technikára ad lehetőséget, de arra nem ad választ, hogy miként írta fölül az Alaptörvényt. Nem történt Alaptörvény-módosítás, márpedig az Alaptörvény 15 napot mond és azt, hogy az Országgyűlés esetenként egyes kormányrendeletek időbeli meghosszabbítását meghozhatja – ezzel szembemegy az idézett 12-es törvény rendelkezése, ami nem lehetséges a jogszabályi hierarchia betartása mellett, mert ezt módosítani csak egy Alaptörvény-módosítással lehetne érvényesíteni, ami nem történt meg”.

Ezt a tavasszal elrendelt veszélyhelyzetet megszüntették június 17-én, de ezzel egy időben, egy kormányrendelettel a járványügyi készültség bevezetéséről rendelkeztek, amelyben az egészségügyi törvényben foglaltak alapján, egy egészségügyi válsághelyzetet rendeltek el. Ennek az elrendelése úgy történik, hogy az országos tiszti főorvos felkéri az egészségügyért is felelős minisztert, hogy tegyen előterjesztést a kormánynak a válsághelyzet elrendelésére, amit a kabinet ezt követően elrendelhet. Bárándy szerint, ez az egészségügyi válsághelyzet most fennáll, amiről senki nem rendelkezett a mai napig, hogy ez hatályát vesztette volna csakúgy, mint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet – aminek a mai napig megvannak az elrendelési feltételei –, ami Magyarországon soha az életben nem állt elő. Ez viszont véleménye szerint senkit sem zavart abban, hogy időszakosan meghosszabbíthassák, mivel ez is hatályban van. Sőt, a két jogszabály egymásra oda-visszautaló: az egészségügyi jogszabályban kifejezett utalások történnek a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre is.

Dr. Bárándy Péter kiemelte, hogy az ismert információ szerint, három rendkívüli szabályozás van hatályban. Az egyik a veszélyhelyzet, ami a különleges jogrend része, tehát van alkotmányos alapja, a másik kettőnek, mint az egészségügyi válsághelyzet és a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet nincs ilyen alapja, tehát ezek nem a különleges jogrend részei. Még akkor sem, ha olyan állampolgári jogokat érint, amelyek alapjogok és csak az alkotmányban előírt jogon lehetne ezeket szabályozni.

Mindezen értelmezés tükrében, kérdésünkre a volt igazságügyi miniszter arra nem találja a választ, hogy valójában mit szavazott meg kedden az országgyűlés. Nem tudja értelmezni ugyanis, hogy 90 nappal mit hosszabbítanak meg, mert bár „a parlamentet feljogosítja ugyan a különleges jogrend egyik típusa, a veszélyhelyzet arra, hogy a kormányrendelet 15 napos hatályát meghosszabbítsa, de az csak egy adott kormányrendeletre vonatkozik és meghosszabbításra, nem pedig egy általános jogosítvány adására jogosítja fel az Alaptörvényt, hogy azt mondja ki, hogy az ezt követően megalkotott kormányrendeletek hatálya 90 nappal lehet érvényes. És mitől...?” – teszi fel a költői kérdést dr. Bárándy Péter. 

Véleménye szerint, az országban egy részben különleges jogrenden alapuló, részben egyéb jogszabályokon alapuló rendkívüli jogrend kezd kialakulni, ami ellenőrizhetetlenséget okoz, ráadásul nem egy másodlagos jogterületen, hanem azon a területen, aminek a szabályozása csak alkotmányos szinten lehetne lehetséges.

Arra a kérdésre, hogy a kormány jelenleg a saját törvényi rendelkezéseivel megy-e szembe, dr. Bárándy Péter kijelentette, hogy „azzal is, de az Alaptörvénnyel is szembemegy. Amint az is kérdés a számomra, hogy egy pénteki rádiónyilatkozattal, vagy egy hétfői sajtónyilatkozattal – ha egyszer az Országgyűlést összehívják keddre, akkor ő miként nyilatkozik arról, hogy milyen döntést fog hozni az Országgyűlés. A jogalkotásnak azért van egy formai fegyelme, ami ebből a viselkedésből hiányzik.”