Bevállalt egy vitát, szétszedték Orbánt az ellenzéki képviselők

A rendhagyónak hirdetett kerekasztal-beszélgetés annyiban mindenképp kivételes volt, hogy a kormánypártok évek óta szinte alig hajlandók nyilvános vitára kiállni ellenzéki politikusokkal. Szerda este a Károlyi utcába viszont egy Orbánt is küldtek. Igaz, nem a miniszterelnököt „csak” Orbán Balázst, a Miniszterelnökség államtitkárát. Mellette még helyet foglalt a pódium jobboldalán Juhász Hajnalka, a külügyi bizottság Fidesz-KDNP-s alelnöke is.

Utóbbi arra, hogy Európának, és benne Magyarországnak nemzetállamokra, vagy inkább szorosabb unióra, úgymond föderációra van szüksége, azt mondta, a Fidesz nem a föderációban, hanem a nemzetállamok laza együttműködésében hisz. Az ellenzéki pártok képviselői, köztük Molnár Zsolt, a nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke ezzel szemben azzal érvelt, hogy a magyar nemzeti érdek már csak a trianoni tragédia okán is azt diktálja, hogy bezárkózás helyett szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a környező európai országokkal.

A legnagyobb esély a történelmi sebek begyógyítására az, ha erős Európánk van, erős határokkal, de közös fizetőeszközzel, közös programokkal, főleg infrastruktúra-fejlesztéssel, ez ugyanis nagyon hiányzik még például a Székelyföldön – hangoztatta.  A föderális irányba való elindulás nem jelenti a magyarságunk feladását, sőt: egy közös autópálya például épp a nemzetegyesítést, az anyaország és az elcsatolt területek összetartozását szolgálja.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője szerint a föderalisták figyelmen kívül hagyják, hogy ehhez közös identitás kell, ahogy például az USA, vagy Németország esetében is volt. Amíg nincs közös identitás, illúzió föderációról beszélni - mondta. Gyöngyösi úgy látja, klasszikus nemzetállamiságról sem lehet beszélni Magyarországon, vagy a közép-kelet-európai térségben. Hiába akarjuk, nem tudjuk kivonni magunkat a külvilágból. Ez nem jelenti az önálló magyar állam megkérdőjeleződését, de illúzió hogy meg tudnánk állni a saját lábunkon.

Ungár Péter az LMP részéről azt mondta, Magyarország ma arra van berendezkedve, hogy a legalacsonyabb munkabérrel versenyezzünk, ez pedig nem érdeke hazánknak. Akkor pedig, ha ez így van, akkor a magyar kormánynak ezt a konfliktust fel kellene vállalnia, de helyette a migrációs konfliktust vállalja csupán. Ungár szerint az nem elég, hogy a Fidesz ma azt mondja, amit a Jobbik, tehát hogy Magyarország a magyaroké. Mert akkor Románia meg a románoké, és a sor folytatható.

A DK külügyi szakértője, Eörsi Mátyás elsősorban azt emelte ki, hogy a globalizáció nem megállítható, de lehet ellene védekezni. csak erősnek kell lenni hozzá. A menekültproblémáról azt mondta: azt a DK szerint is a probléma helyszínén, például Szíriában kell megoldani, viszont ez ügyben a magyarok, de más európai államok sem tudnak egyedül labdába rúgni. Ehhez Európának egy egységes, erős föderális EU-t kell létrehoznia, közös külpolitikával. Az, hogy nyílik a jövedelmi olló a világban, mert például a Föld legerősebb cége nem fizet adót sehol a világon, szintén olyan probléma, ami ellen egy-egy nemzet nem fog tudni védekezni. A föderális Európa elkerülhetetlen, ha erősek akarunk lenni a világban – összegzett.

Többen felszisszentek, amikor Orbán Balázs kért szót, és közölte: nem igaz, hogy nincsenek közéleti viták, sok ilyen vita van szerinte. (Jellemző, hogy a beszélgetés elején már az is nagy tapsot kapott, mikor Csizmadia Ervin, a Méltányosság vezető elemzője bejelentette, hogy meghívásuknak eleget tettek kormánypárti képviselők is.)

Orbán szerint ma azt látjuk, hogy az EU gondban van, ezt az unió is elismeri, mint megjegyezte, „válságérzet” van a kontinensen, az európai elit pedig pánikol, ezért gyorsan le akarja zavarni a föderalizációt. Ami Magyarországnak ugye nem érdeke, mert hazánk a hatékony nemzetállami közösségek Európájában érdekelt.

Orbánt Ungár Péter követte, aki szerint ez csak a szokásos fideszes sivalkodás, hogy a magyarok megint el vannak nyomva. A Fideszes vezetők is részei az unós elitnek, sőt. Be kéne ezt az álszent kommunikációt már fejezni – mondta, hozzátéve, hogy a kormány csak abban kemény, ami jól mutat az Origó címlapján, abban viszont puha, ami fontos lenne, például az orosz szankciók, vagy a közös európai hadsereg ügye. Ezekben a Fidesz úgy kritizál, hogy nem mutat alternatívát, miközben ott van a vezetőségben.

A Miniszterelnökségről érkező Orbán itt már kissé kényelmetlenül érezhette magát, mert Molnár Zsolt is fölháborítónak nevezte a kormánypártok részéről az a „mesét”, hogy a nemzetállami Európa a magyarság érdeke. „Nem, ez a Fidesz érdeke” – jelentette ki. A nemzeti érdekek az unió erősítését, nem pedig az integráció megbontását – kívánják, mert jelentős magyarság él a határainkon túl. Felelősek vagyunk értük, a Fidesz pedig felelőtlen, amikor a trianoni sebeket újra és újra felszaggatja.

Felelős, magyar nemzeti politika föderális Európát támogat, a nemzetállami Európa felett eljárt az idő – jelentette ki Molnár, aki később rámutatott a Fidesz külpolitikájának teljesen érték- és kultúramentes mivoltára is. A szocialista politikus szerint Orbán Viktor külpolitikai célja, hogy a kormánya minél nagyobb függetlenséget vívjon ki magának az unión belül, valójában pusztán arról szól, hogy a magyar belügyekbe senki ne szóljon bele, vagyis Brüsszel csak szórja ide a sok pénzt, és ne avatkozzon bele Orbánék dolgába, ők a kétharmadukkal majd tudják, mi kell a magyaroknak.

Ezzel szemben az MSZP az elköltött uniós milliárdokat úgy használná fel, hogy az egész magyar nemzetet szolgálja, a román, szlovák, szerb vagy horvát lobbiérdekek ellenében is. Emellett a baloldali kormány nem fogja hagyni, hogy a román kormány folyamatosan kibújjon az erdélyi autonómiatörekvések alól.